Továbbra is kettősség jellemzi a nemzetközi gabonapiacokat: míg az amerikai kontinensen a körülmények többé-kevésbé optimálisnak tekinthetők, Ázsiában és különösen Európában sokkal vegyesebb képet láthatunk.
Talán az egyik leginkább, globális elemzők által is figyelemmel kísért jelentés az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) által jegyzett, évente egy alkalommal – június utolsó napján – megjelenő vetésterület (Acreage) riport. Kiemelt jelentősége abban rejlik, hogy ekkor hozzák először nyilvánosságra a különböző növényi kultúrák tényleges vetésterületét, mely értelemszerűen fontos indikátora lehet a várható kínálat alakulásának.
Az aktuális adatok azt mutatják, hogy a korábbi, március 31-i vetési szándék előrejelzéssel összehasonlítva (Prospective plantings) nem történt érdemi változás, az amerikai gazdák idén a szójabab (-4% év/év) terhére növelték a kukorica vetésterületét. A 95,2 millió acre (cca. 38,5 millió hektár) a második világháború óta a harmadik legnagyobb vetésterület a USA-ban, kedvező körülmények mellett ez akár „meg is ágyazhat” egy újabb rekord mennyiségű kukoricatermésnek.
Hasonlóan kedvezően alakul Brazíliában a tavaszi vetésű termés betakarítása. A hozamok jók, a kikötőkben már elérhető az export árualap. A nyári vetésű növények (safrinha) általános állapota szintén optimálisnak mondható, ráadásul a vetésterület is emelkedett az előző évhez képest.
Argentínában is folyik a betakarítás. Mind az úgynevezett korai, mind a későbbi vetésű növények esetében a 10 éves átlag körüli, néhol azt meghaladó hozamok mellett kerülnek a tételek a raktárakba. Változatlanul a távol-keleti országok körében a legnagyobb az érdeklődés a dél-amerikai kukorica iránt, jellemzően Kína aktivitása emelhető ki, még úgy is, hogy jelenleg a kínai termésvárakozások is rekord magas szinten mozognak.
Az Európai Unióban csökkent a kukorica vetésterülete: a 8,7 millió hektárnyi előrejelzés elmarad az előző évi és az 5 éves átlagtól egyaránt. A EU Bizottság legutóbbi (június 26.) jelentésében még nem kalkuláltak az egész Európát érintő korai hőhullámok és a kiterjedt aszályos időjárás esetleges következményeivel, így a várható termésre vonatkozó prognózis nagyjából 5 millió tonnával magasabb volument jelez az előző év tükrében.
Az európai kukorica árakat az elmúlt időszakban az előző évinél magasabb termésvárakozások, a jó búzatermés okozta piaci nyomás, továbbá a rég nem látott gyenge dollár is korlátok közé szorította. Meglátjuk, hogy a megváltozott időjárás, továbbá a július elején bejelentett, Japánt és Dél-Koreát érintő amerikai vámok mennyiben téríthetik el a hónapok óta csökkenő irányban mozgó párizsi határidős jegyzéseket.
Július elejére korábban még nem látott, súlyosan aszályos helyzet alakult ki hazánkban. A talajok felső 60, néhol 100 centiméteres rétegeiben gyakorlatilag elfogyott a nedvesség. A jelentős vízhiány mellé több napon keresztül tartó hőhullámok érkeztek, tovább erodálva a várható terméspotenciált. Mindezeken felül, hosszas találgatásokat követően már rendelkezünk információkkal az idei kukorica-vetésterület nagyságáról – mely a rendszerváltás óta a legalacsonyabb –, így valójában kérdés lehet, a várható termés elegendő lesz-e a belső felhasználáshoz.
A fentiek következményeként az alacsony vetésterület és a várható terméskiesés együttesen újból az import irányába mutathat. Miután a tőlünk délre és keletre fekvő országok hasonló problémákkal küzdenek, az ukrán behozatal változatlanul tilos, így érdemi mennyiség Lengyelországból érkezhet.
A belföldi árak – elszakadva az európai trendektől – a fenti bizonytalanságok miatt emelkedtek, olyannyira, hogy ó termés esetében is lehet realitása az importnak.
SZERZŐ:
RENG ZOLTÁN, HUNGRANA Kft.
VEZÉRIGAZGATÓ
