Öt évből három veszteséges: lehet így almát termelni?

Tavaly hatéves mélypontra zuhant az EU almatermelése, melynek hátterében leginkább a gyenge lengyel eredmény állt. Az előzetes becslések szerint az idei termés sem lesz sokkal jobb északi barátainknál, a magyarországi betakarítás pedig történelmi mélypontot hozhat. Az árak a várakozások szerint magasak lesznek, de ez nem jelent megoldást ennek a sokszor kudarcos ágazatnak. Komolyan el kell gondolkodnunk a folytatáson.

A tavalyi év gyenge termése miatt idén áprilisban a lengyelországi almaárak 37, a szomszédos Németország árai pedig 30 százalékkal haladták meg az ötéves átlagot. Az idei fagyos tavasz hasonló piaci helyzetet teremthet egész Európában. A károk persze nem mindenütt egyformák. Lesznek, akik élvezni tudják majd a magasabb árakat, míg mások hatalmas károkat szenvednek. Amikor öt évből három kudarcot hoz, komolyan el kell gondolkodnunk a folytatáson.

Tudás- és raktárbázis híján

„Mind az összes cégünk megkapta az igazolást a 100%-os fagykárról, de a munka megy tovább: folytatni kell a permetezést, a gyomirtást, a zöldmunkákat. És hogy mi jut majd a kárenyhítési alapból? Az elsők, akiket kompenzálni fognak, a szarvasmarhások lesznek a száj- és körömfájásjárvány miatt, aztán jövünk mi és aztán a szántóföldi aszálykárosok, ha marad még a kasszában” – sorolja egy étkezésialma-termelő a Nyírségben, aki 40 hektáron foglalkozik gála, golden, jonagold, idared, starking fajtákkal. Azt mondja, tény, hogy az utóbbi öt évből három veszteségesen alakult, de az ültetvényt nem lehet „csak úgy itt hagyni”. Túl sok benne a munka, a pénz és az idő. Éppen ezért fájlalja, hogy a kertészmérnöknek tanuló fiának nem mondhatja jó szívvel, hogy almatermesztőnek lenni jó dolog.

Az ültetvény egyébként intenzívnek mondható, csak jégháló nincs még fölötte. Szélgéppel és hőtermelő eszközökkel rendelkezik a gazdálkodó, de az április 7-i fagyot semmivel nem lehetett kivédeni. Ami maradt a fákon, azt meg elvitte a május eleji fagy. „A beígért almakutató intézet felállítását már nagyon várjuk, már régen esedékes lett volna. Honi tudásbázis nélkül kénytelenek voltunk a saját kontónkra olasz, német, holland kutatóktól, tanácsadóktól információkhoz jutni” – említi a szakember. Egy további problémaként az étkezési almát leszedő-kezelő munkások hiányát említi még, úgy véli, ezt már csak filippínókkal lehet megoldani.

2021 júniusában jelentették be, hogy Újfehértón épül az ország legnagyobb, almára szakosodott kutató, szaktanácsadó és post harvest logisztikai központja. A 7,6 milliárd forintra taksált beruházás kétharmadrészt állami, harmadrészt kertészeti pályázati forrásból valósult volna meg. A költségeket azonban nem várt magasságokba repítette a 2022 tavaszán kitört orosz-ukrán háború, és a Szabolcsi Alma Centrum máig nem indult el. A 9 ezer tonnás tárolókapacitással tervezett létesítmény egyszerre szolgálta volna a tudásátadást és a termelők egységes piaci fellépését az áruházláncokkal szemben. Ez nagyon fontos lenne, mivel a szétszabdalt kínálat a legfőbb oka annak, hogy ma a gazdálkodók csak 100 forintot kapnak egy kiló étkezési almáért, míg a fogyasztók 600 forintot fizetnek érte a boltokban.

Egy másik, 40 hektáros gazdaságban, a Tisza felső vidékén idared, golden, jonatán és starking fajtákat termelnek idősebb, extenzív ültetvényeken. Az itteniek is fontosnak tartják a kutatást, ám azt más formában képzelik el. „Egy kutatóintézet alapítása 10 milliárdos tétel, mert rengeteg erőforrást igényel: területet, kísérleti anyagot, embert, miközben egyetlen helyszínre korlátozza a vizsgálatokat. Sokkal olcsóbb és célravezetőbb lenne némi támogatás ellenében a már meglévő nagygazdaságokba, az ország több pontjára szétszórni a kísérleteket, és pusztán ezek elrendezését és kiértékelését a kutatókra bízni” – vélekedik a gazdaságvezető. Ez a megoldás csak a tudásátadást segítené, a tárolást-értékesítést a termelőkre bízná. Úgy tűnik, a közös eladás sikerében nem mindenki bízik.

A Tisza-menti gazdaságban az elmúlt év őszén állítottak fel három darab fagyvédelmi szélgépet. „Sajnos olyan erős volt a szállított hideg az áprilisi első hullámban, hogy a torony 10 méteres magasságában is mínusz 0,8 fokot mértünk, 60 centin pedig mínusz nyolcat. Ezt tökéletesen összekeverve is mínusz 4,4-re jönne ki az átlag, de ez nyilván nem sikerült a tér minden pontján. Csak a kései virágzású fajták, például a golden úszta meg valamennyire, ahogy hallom, másoknál a gála tartozott még a jobbak közé” – sorolja tapasztalatait az elért gazdaságvezető. Hozzáteszi: mások Frostbusterrel próbáltak védekezni, de szállított fagy esetén a legkisebb fuvallat is elviszi a meleget. A védekezés mindenképpen sok gázolajba került – kevés eredménnyel. Amikor a megoldási lehetőségekről kérdezem, a szakember a fokozatos fajtaváltást említi, törekedve a kései virágzási időre, és nem tartja ördögtől valónak a fajváltás gondolatát sem. A körtével például kevesebb a gond, kisebb a fagykár is. Egy erdélyi vállalkozó pedig mogyoróültetvényre cserélte le az öreg almáskertet, hogy a Ferrero beszállítója legyen.

Melegházi alma?

Takács Ferenc, a Debreceni Egyetem Kertészeti, Termesztéstechnológiai-fejlesztési és Növényvédelmi Osztályának vezetője egészen a közelmúltig vezette az Alma Centrum projektet, szerinte a program jövőre fejeződhet be. Úgy látja, az ágazat tudatában van a klimatikus és piaci kihívásoknak, de ezek változási tempójával nehéz felvenni a versenyt egy 20–30 évre szóló ültetvénnyel. „A tavaszi fagyok, a viharok, a jégesők és az aszály jelenti ma a legnagyobb kihívást és veszélyt időjárási szempontból a gyümölcstermesztésre, mert a jelenlegi védelmi berendezésekkel és technológiai felkészültséggel ezek nem védhetők ki teljesen. Komplett védelmet csak egy zárt, szabályozott klímával rendelkező termesztőberendezés jelentene a gyümölcsfáknak. Erre már vannak példák a nagyobb értékű gyümölcsök esetében (kajszi és a cseresznye). Az almatermesztésben még egy jó darabig csak az öntözés, a jégháló és a különböző fagyvédelmi eszközök maradnak a klimatikus anomáliák kivédésére.”

Mint a szakember részletezi, a nemesítés, a termesztéstechnológia és fagyvédelem technikai háttere együttesen tudja csökkenteni a fagykár kockázatát. „A különböző típusú fagyok (kisugárzásos fagy, szállított fagy stb.) különböző fenológiai fázisokban érhetik a fákat, ezért nem létezik fagybiztos fajta. A virágok mennyisége azonban lényeges. A rendszeresen bőtermő, minden évben sok virágot hozó fajták termését csak megritkítja a fagy, de nem okoz totális kárt. Számítanak a technológia apró részletei is, ha összeadódnak. Ilyen lehet a koronamagasság, vagy a magas termetű fák szomszédsága, a sorközökben magasan hagyott növénytakarás, illetve a talaj vízzel való feltöltése, ami a kipárolgás során hőt szabadít fel. Számít a fák vitalitása, a biostimulátorok fagy előtti és utáni alkalmazása, illetve a virágok védelme borostyánkősavval, cukrokkal, glicerinnel, bórral. Az előbbi praktikák révén fél-egy fokkal is növelhető az állomány fagytűrése” – sorolja Takács Ferenc.

Ami az idei áprilisi fagyokat illeti, ez ellen már a füstgyertyák, a mobil hőfejlesztők és a szélgépek is kevésnek bizonyultak. Talán még a fagyvédelmi öntözés sem jelentett volna megoldást, de ez hazánk vízbázist védő öntözési rendszerében egyébként is olyan ritka, mint a fehér holló. A májusi fagy pedig 10–12 mm-es gyümölcsméretnél érkezett, és nem jelezték előre – teszi hozzá Takács. A korai szakmai becslések szerint idén 200 ezer tonna alatt lehet az almatermés, tehát a tavalyi 300 ezer és a 2022-es 350 ezer tonnás eredménynél is rosszabbra számítanak.

Piacra specializálódva

A leszálló trendvonalat tekintve mégis milyen célokat érdemes kitűzni az ágazat elé? – vetődik fel a kérdés. Tény, hogy a hazai termés mintegy kétharmada ipari minősítést kap, de mindkét szegmensre építhetők jövedelmező vállalkozások. Mára a legtöbb üzem specializálta is magát: vagy kis költséggel rázza, vagy nagy költséggel szedi az almát. Mostanra dél-tiroli összehasonlításban is vannak minőségi ültetvényeink, de a kérdés továbbra is az, hogy jó értékesítési csatornát választottunk-e? Nem biztos, hogy étkezési almát kell szállítunk az áruházláncnak vagy a nagybani piacra, hiszen a feldolgozás értéket teremt. De az sem mindegy, hogy sűrítmény készül-e az ipari almánkból vagy kompót, püré, chips is készíthető-e belőle, ne adj’ isten magunk préseljük az ivólét, ahogy azt a derecskei példa mutatja. Még a normál években 90 százalékos arányban étkezési minőséget előállító derecskei Bold Agro Kft.-nél is változtatásokra kényszerült a cégvezetés. „Ha azt az ökölszabályt vesszük alapul, hogy nem szabad olyan kultúrával foglalkozni, amelyik öt évből háromszor veszteséget termel, akkor az almával eljutottunk ide” – mondja a cég ifjú vezetője, Szabó Viktor, aki már fel is számolt jó pár hektárt az öregebb alma- és meggyültetvényekből, de azt reméli, hogy a megmaradt felületen korszerűbb fajtákkal és technológiával ismét elérhető lesz a korábbi mennyiség.

„A piacváltás is igényelte a fajtamódosítást. Korábban inkább román exportra dolgoztunk golden almákkal, most pedig a hazai áruházláncoknak szállítunk olyan piros fajtákat, mint például a gála és a braeburn” – mondja a szakember. A fagy ellen csak a jéghálók összehúzásával és két szélgéppel tudtak védekezni, ami édeskevésnek bizonyult a 60 hektárnyi almáskertben. 30 százalékos terméskiesést valószínűsít, de úgy látja, a szélgép a hatókörében még a szállított faggyal szemben is bizonyítani tudott, ezért ezekből többre lesz szükség az ültetvényben. A megmaradt almáknak a 20–30 százaléka lesz deformált, fagyléces, tárolásra alkalmatlan. Ezekből házon belül készítenek ivólét.

„Magas almaárakat várok őszre, amit leginkább az indokol, hogy Európa meghatározó termelőinél, a lengyeléknél is volt fagy” – latolgat Szabó Viktor, de úgy véli, a jó árak, az esetleges kárenyhítés és az alma saját feldolgozása együttesen sem lesz képes ellensúlyozni a terméskiesést. Ha ez az időjárási és jövedelmezőségi trend marad, akkor észszerűbb döntés kiszállni az ágazatból – hangzik el a kemény ítélet. A jól ismert derecskei vállalkozás több lábon áll, és a másik ágazat kilátásai az utóbbi években sokkal jobbak. Az élő sertés ára ma ismét a kilónkénti 700 forintos szintet ostromolja.

Összefoglalva

1. A szélgép bizonyított, az ideinél kisebb mértékű fagy esetén hatásos lehet.

2. Az ültetvény fagytűrését az összes ismert technológiai elemmel segíteni kell.

3. Az új információkra nagyon nyitott az ágazat, szívesen kísérletezik, akár állami kutatásokat is integrálna.

4. A közös tárolásra, értékesítésre nem feltétlenül hajlanak a termelők.

5. Étkezési almát termelni nem mindenki tud, de nem is kell mindenkinek. A kompótminőség megcélzásával azonban több piaci mozgástér nyílik.

6. A fajtaváltás során a sok virágot hozó, bőtermő almákat részesítsük előnyben.

7. A több lábon állás (más gyümölcsfajok, más mezőgazdasági ágazat) erősen ajánlott.

8. Hosszabb távon a termőkörzetek teljes átrendeződése, az ültetvények gyors zsugorodása és a termelés védett közegbe helyeződése várható.

Gönczi Krisztina