Az Európai Unió 2024-es élelmiszer-biztonsági jelentése szerint egyre több olyan zöldség, gyümölcs, gabona és olajos mag kerül az asztalunkra, amelyik káros anyagokkal szennyezett. Tavaly óta 12 százalékkal nőtt az élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések száma.
Lehet, hogy a narancs illatozó, a paprika csillogóan piros, a mogyoró pedig ropogós – de vajon mit rejt valójában az, amit nap mint nap elfogyasztunk? Az Európai Unió 2024-es élelmiszer-biztonsági jelentése szerint a kifogásolható termékek oroszlánrésze az EU-n kívülről érkezik, de a közösség legnagyobb forgalmazói – a hollandok, a spanyolok és az olaszok – sem tudnak hiba nélkül dolgozni.
Élelmiszer-biztonsági kockázatok
Az Európai Unió (EU) Riasztási és együttműködési hálózatba (ACN) történő bejelentések (9460 eset) többsége (5250 eset) az Élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren (RASFF) keresztül érkezett. Az élelmiszer-biztonság terén tavaly óta 12 százalékkal nőtt a kifogásolt esetek száma. A legtöbb problémát az importtermékek EU-ba való belépésekor regisztrálták – érthető módon a legnagyobb importőr, Németország tette meg a legtöbb bejelentést.
A problémát a legtöbb esetben az alábbi szennyeződések okozták:
- Peszticid-maradványok: A leggyakrabban a klórpirifosz, az acetamiprid és a dimetoát hatóanyagokat mutatták ki citrusfélékben, főként naranccsal, mangóval, szőlőlevéllel és paprikával kapcsolatban. Ezek az anyagok az EU-ban már tiltottak, de az importtermékekben rendszeresen jelen vannak.
- Aflatoxin: Főként földimogyoróban, pisztáciában és szezámmagban találtak rá az Aspergillus gomba méreganyagára. A bejelentések alapján ezek a termékek jellemzően Törökországból, Egyiptomból és az USA-ból érkeznek. Egyéb mikotoxinok főként fügében és mazsolában detektálhatók, de a fűszernövények sem mentesek a gombák mérgező anyagcseretermékeitől.
- Szalmonella: Különösen a baromfihúsban és az abból készült termékekben bukkant fel gyakran. A fertőzött hús nem megfelelő hőkezelés esetén komoly közegészségügyi kockázatot jelenthet.
Honnan jön jönnek a problémás élelmiszerek?
A kifogásolt zöldségek és gyümölcsök 84%-a harmadik országból származott. Az élen Törökország és Egyiptom áll. (Lásd még: Ha nincs pénz hazai zöldségre, marokkóit eszünk.) A rizs, quinoa és más gabonák gyakran Indiából és Pakisztánból kerülnek be, míg az olajos magvak főként az USA-ból érkeznek. Meglepő módon néhány uniós (olasz, német és holland) gabonaalapú termék is fennakadt a szűrőn (pl. bio kukoricaliszt, búzapehely, quinoa). A fentiek alapján egy sor egészségesnek gondolt élelmiszerben található kifogásolható szennyezőanyag.
Növényegészségügyi kockázatok
A Növényegészségügyi rendszer (PHN) 2024-ben 397 bejelentést kezelt, jellemzően nem megfelelő növényútlevelek, hibás csomagolás vagy karanténkórokozók miatt. A leggyakrabban a burgonyagumó és a paradicsom szaporítóanyaga nem volt megfelelő. A három leggyakoribb károsítók a barna termésráncosodás vírusa (Tomato brown rugose fruit virus), a burgonya-fonálféreg (Globodera pallida) és a dohányliszteske (Bemisia tabaci) voltak. A bejelentett termékek leggyakoribb származási helye Hollandia, Olaszország és Spanyolország volt.
Méz hígítva
A méztermékeket az uniós tagállamok kiemelten ellenőrizik. A méz hamisítása – elsősorban cukrokkal való hígítása – továbbra is a bejelentések fő oka. További problémák közé tartoznak a meghamisított importdokumentumok, valamint a virág eredetére vonatkozó félrevezető információk. Szintén komoly aggályt jelent a túl magas hidroximetil-furfurol-tartalom, ami a méz nem megfelelő tárolására vagy túlhevítésére utalhat. Akadnak még címkézési hibák, továbbá kimutattak természetes eredetű toxinokat (pl. pirrolizidin-alkaloidokat és grajanotoxinokat) és gyógyszer-hatóanyagokat (pl. szildenafil, tadalafil) is egyes tételekben.
