A KabAgro Kft. ügyvezetője, Kiss Attila szerint a csicseriborsó termesztése itthon is komoly lehetőségeket rejt. A bácsborsódi szakmai nap célja az volt, hogy a teljes termelési lánc szereplői együtt gondolkodjanak a kultúra meghonosításáról.
(fotó: Horizont Média Kft., Fodor Mihály)
Itthon is van létjogosultsága a csicseriborsónak
– Ez volt az első csicseriborsó szakmai napjuk?
– Igen, de a KabAgro Kft. már nyolc éve foglalkozik a csicseriborsóval: termeltetéssel, agrotechnikai megoldások keresésével és azok kipróbálásával. A célunk az, hogy ezt a növényt meghonosítsuk a magyar szántóföldeken, mert a klimatikus viszonyok változásával egyre inkább úgy látjuk, hogy van létjogosultsága a hazai termesztésének. Mostanra olyan tapasztalatokat gyűjtöttünk, amelyeket érdemes megosztani a gazdálkodókkal és a feldolgozókkal is.
– Van itthon felvevőpiaca a csicseriborsónak?
– Ez összetett kérdés, mert nem csak magyar szemszögből érdemes vizsgálni. Az elmúlt tíz évben jelentősen átalakult Európa népessége, és egyre többen költöztek ide olyan országokból, ahol a csicseriborsó alapélelmiszernek számít. Emellett a reformétrendek is egyre népszerűbbek, amelyekben ez az alapanyag fontos szerepet kap. Egyre több termék készül csicseriborsóból, a fogyasztói kereslet napról napra nő, és ezzel párhuzamosan nő a feldolgozók igénye is. Ezen a napon is jelen volt rendezvényünkön az egyik legnagyobb hazai konzervgyár technológiai csapata.
Fajtaválasztás és termesztéstechnológia
– Milyen fajtákat mutattak be a szántóföldi bemutatón?
– Olyan fajtákkal dolgozunk, amelyekben látunk hosszú távú potenciált. A cél egyértelmű: stabil, jó terméshozamot elérni, hogy gazdaságosan lehessen termeszteni a csicseriborsót. Ugyanakkor alkalmazkodnunk kell a feldolgozóipar igényeihez is. A bemutatott fajták között volt olyan, amely már most is megfelel ezeknek a követelményeknek. A kiválasztás során figyelembe vesszük a termőképességet, a betakaríthatóságot, a szemszerkezetet és minden egyéb, ipari feldolgozást befolyásoló tényezőt.
– Milyen nehézségekkel kell számolniuk a termesztőknek?
– Az egyik legnagyobb kihívás jelenleg a növényvédelmi háttér hiányossága. Egyelőre nagyon kevés engedélyezett hatóanyag van csicseriborsóra. Sok olyan szer létezik, amit más hüvelyeseknél használhatnánk, de a csicseriborsó nem szerepel a hivatalos engedélylistán. Ez a korlátozás megnehezíti a termesztést. Ugyanakkor bízunk benne, hogy ha a kereslet és a termőterület nő, akkor a gyártók is elindítják a szükséges engedélyeztetési eljárásokat. Ez nem elsősorban pénz, inkább elhatározás, figyelem és adminisztráció kérdése.
Egy asztalnál a szereplők
– Milyen szereplőket hívtak meg a rendezvényre?
– A célunk az volt, hogy a teljes termelési láncot egy asztalhoz ültessük. Termelők, feldolgozók, felvásárlók, kisebb élelmiszeripari gyártók is jelen voltak. Külön öröm volt számunkra, hogy a konzervipar részéről is érkeztek szakemberek. Ők részletesen elmondták, milyen technológiai és minőségi elvárásaik vannak, így a termelők is pontos képet kaphattak arról, mire kell figyelniük. Emellett egyesületek, kisebb élelmiszer-előállítókat képviselő szervezetek is képviseltették magukat. Ők megerősítették, hogy egyre több terméket készítenek csicseriborsó-alapanyagból, és jelentős a kereslet.
– Miért éppen Bácsborsód lett a helyszín?
– A D-E Agrár Kft.-vel már a kezdetektől szoros szakmai kapcsolatban vagyunk. Itt először vetőmagot termeltettünk, majd kereskedelmi mennyiségű árut is előállítottunk. A közös munka, a hosszú távú partnerség és a terület adottságai is indokolttá tették, hogy itt tartsuk meg az első ilyen eseményt. A helyszín szakmailag és érzelmileg is közel áll hozzánk.
Vetőmagpiaci kilátások és hangsúlyeltolódás
– A KabAgro Kft. a csicseriborsón túl milyen növénykultúrákra helyezi a hangsúlyt?
– Továbbra is erősek vagyunk a klasszikus tavaszi kultúrákban: napraforgóban, kukoricában. Az őszi növények közül az olajrepce és a gabona jelenti a fő vonalat. Idén viszont különösen megerősödtünk a köztes és zöldítő növények területén – nemcsak komponensek, hanem komplett keverékek formájában is. A napraforgónál pedig sikerült több új fajtát is bevezetni a kínálatba.
– Milyen volt az idei tavaszi vetőmagszezon?
– Nagyon nehezen indult az év. A termelők rendkívül árérzékenyek lettek, és a vetésterv is lassan, bizonytalanságokkal terhelten állt össze – részben az új agrárpolitikai irányelvek miatt. A fajtakínálat viszont kifejezetten bővült, újabb nemesítőházak új fajtái jelentek meg a piacon. A hektikusság azonban megnehezítette a szezon gördülékenységét, és sajnos jellemző volt az is, hogy régi, nem megfelelő minőségű vetőmag is megjelent néhol a kínálatban. Ennek ellenére bízunk benne, hogy hosszú távon a szakmaiság fogja eldönteni, ki tud a piacon tartósan megerősödni.
Csicseriborsó: alternatíva a jövőre nézve
A csicseriborsó (Cicer arietinum) az egyik legősibb kultúrnövény, amelyet ma elsősorban a Közel-Keleten, Indiában, Dél-Európában és Észak-Afrikában termesztenek nagyüzemi szinten. Az elmúlt években Európában is nőtt a szerepe, különösen a mediterrán országokban, ahol a szárazságtűrés nagy előnyt jelent. A csicseriborsó melegkedvelő, fényigényes növény, amely jól viseli a hosszan tartó csapadékmentes időszakokat is, így a klímaváltozás által érintett területeken hosszabb távon is alternatívát kínálhat. A termesztéshez legalkalmasabbak a jó vízgazdálkodású, középkötött vályogtalajok. A túl kötött, levegőtlen, valamint pangó vizes területeket kerülni kell, ezek ugyanis gátolják a gyökérfejlődést, és növelik a betegségek kockázatát.
A világ legnagyobb termelője India, ahol a globális termés több mint 60%-átállítják elő. Európán belül Spanyolország, Olaszország és Görögország a fő termőterülete, de Franciaországban és Bulgáriában is nő az állomány. Ezekben az országokban egyre nagyobb hangsúlyt kap a csicseriborsó nemcsak mint élelmiszer-alapanyag, hanem mint vetésforgóba illeszthető nitrogénmegkötő növény is.
A főbb felvásárlási piacot ma elsősorban a feldolgozóipar jelenti: konzervgyárak, élelmiszeripari cégek, valamint bio- és vegán termékeket előállító üzemek. A csicseriborsó iránti keresletet az egészségtudatos táplálkozás irányzatai is erősítik. Fontos szerepe van a humusz, a csicseriborsóliszt és különféle extrudált termékek előállításában. A csicseriborsó termesztésbe vonása így nem csupán mezőgazdasági, hanem piaci és stratégiai kérdés is. Ott lehet sikeres, ahol tudatosan, hosszú távra terveznek vele, és figyelembe veszik a nemzetközi trendeket is.
Kabagro Kft.
6724 Szeged Nádas utca 9. 2/8.
Kiss Beatrix, ügyvezető: +36/30/643-3868
e-mail: i[email protected]
Nyugat-Magyarország: +36 30 178 8640
Dél-Magyarország: +36 30 943 0960
