A magyar zöldségek aránya főszezonban sem éri el a 80 százalékos arányt az üzletekben, holott a termelésünk nőtt, és képesek lennénk ellátni a hazai piacot. Az árak terén azonban komoly versenyképességi problémáink vannak, és erről nem a termelő tehet.
Nem jutunk egyről a kettőre
2009-ben még Gráf József minisztersége idején tűzték ki először azt a célt, hogy a kiskereskedelemben kapható élelmiszerek 80 százaléka magyar eredetű legyen. Az ezt követő évtizedben sem a magyar kiskereskedelmi láncok piaci részesedése nem nőtt (csökkent), sem a magyar áruk részarány a polcokon. 2022-ben a világrekorder magyar élelmiszerinfláció hátterében a hazai feldolgozóipar gyenge teljesítménye állt az ágazati szakemberek szerint. (Lásd: A kereskedők szorongatása az élelmiszertermelőkre is hat.)
A friss zöldségek terén azonban a hazai főszezonban teljesült a 80 százalékos feltétel – legalábbis 2020-ig. Azóta viszont olyan válságsorozatokat élünk át, amelyekből nem tud talpra állni a hazai gazdaság és a vásárlóerő. A szentesi DélKerTÉSZ megfigyelése szerint hiába kisebb a magyar termékek szállítási távolsága, mégis olcsóbban tud a polcokra kerülni a marokkói paprika.
A zöldség-gyümölcs a legdrágább
Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy éppen a friss, hazai paradicsom, paprika, uborka, répa vagy borsó húzzák felfelé a leginkább az élelmiszerinflációt, 20–40 százalékos drágulást mutatva a tavaly ilyenkor mért árszinthez képest. Az áprilisi megtorpanás után idén májusban csaknem 6 százalékos élelmiszerár-emelkedést mért a KSH, ami harmadával haladta meg a teljes gazdaságra vonatkozó inflációs ütemet. A hazai vásárlók pedig árérzékenyek, sokszor a helyi termék jobb íze sem elég erős érv ezek megvásárlására.
A szentesi DélKerTÉSZ elnöke, Nagypéter Sándor szerint a marokkói árukkal szemben az EU termelési, fenntarthatósági, munkaügyi és minőségbiztosítási előírásai okoznak versenyhátrányt. Az uniós versenytársakhoz képest pedig a zöldségekre és gyümölcsökre rakódó 27 százalékos áfa jelenti a legnagyobb akadályt a magyar termelés számára, emellett a magas környezetvédelmi termékdíjat (EPR) említette a szakember. Nagypéter Sándor kiemelte: a termelés költségoldala is megnőtt az energiaválság óta, ennek mértékét pedig nem lehetett érvényesíteni a hazai fogyasztókkal szemben, akik még mindig az akciókat keresik.
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint a cél továbbra is az, hogy április második felétől október végéig 80 százalék körüli arányt érjenek el a magyar zöldségek az üzletekben. Ennek érdekében a DélKerTÉSZ és a FruitVeB a termékek eredetét még hangsúlyosabban tüntetné fel a vásárlók számára, akár külön polcokon helyeznék el a termelőszövetkezetektől származó magyar árukat. Erre több európai országban, így például Ausztriában és Németországban is van példa.
