A burgonyatermesztés Magyarországon és különösen a Dél-Alföldön évről évre nagy kihívások elé állítja a gazdákat. Június elején a Csongrád megyei Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara rendezvényén termelők, inputanyaggyártók, nemesítési és növényvédelmi szakemberek vitatták meg az idei szezon legfontosabb kérdéseit: a burgonya növényvédelmét, a szaporítóanyag előállítást és a termőterületek aktuális kihívásait.
A rendezvény célja – mint azt az idén 3. alkalommal megrendezett zákányszéki Burgonya szakmai nap főszervezője, Márki Anita növényorvos elmondta – a tudásmegosztás volt: gazdák, növényvédelmi szakmérnökök, növényorvosok és input szolgáltatók találkozója, ahol a különféle növényvédő szerek, stimulátorok és egyéb fejlesztési lehetőségek kerültek bemutatásra. A rendezvényen részt vett a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara nem régiben megválasztott elnöke, Dr. Tarcali Gábor és főtitkára, Jordán László is. Márki Anita kiemelte, hogy a cél nem csupán a szakmai beszélgetés, hanem a termelők közvetlen tapasztalatcseréje is. Az idei évben is bemutatták a burgonyák állapotát, a kezeléseket, és miként segíthetik a gazdákat az új, innovatív technológiai fejlesztések a fenntartható növényvédelem terén.
A burgonya piaci kilátásai
Az idei szezonra vonatkozóan a gazdák között vegyes várakozások vannak. A termelői árak sajnos nem ígérkeznek magasnak. A csapadék mennyisége kedvezően alakul, ugyanakkor a hőösszeg-értékek valamelyest elmaradnak attól, amit a burgonyatermesztés ideális körülményeihez elvárnának. A növényvédelmi szakemberek és gazdák számára a legfontosabb kihívás a fonalféreg és a levéltetvek elleni védekezés. A burgonyabogár szerepe is csökkent, de a levéltetvek okozta vírusos fertőzések és a pajorok továbbra is jelentős kockázatot jelentenek.
Márki Anita hozzátette, hogy az idei évben külön figyelmet kell fordítani az új mikrobiológiai készítményekre, stimulátorokra, amelyek az utóbbi időszakban egyre inkább előtérbe kerültek. A gazdák között még mindig sok a kétely ezek hatékonyságával kapcsolatban, ezért fontos, hogy közvetlen tapasztalatok alapján döntsék el, mely készítményeket alkalmazzák a legjobb ár-érték arányban.
A szaporítóanyag kihívásai: a vetőgumók piaci és minőségi kérdései
Polgár Zsolt, a hazai burgonyanemesítés szaktekintélye szomorú összegzésben számolt be a hazai burgonya- és szaporítóanyag-előállítás csökkenő termőterületéről. Az elmúlt években a burgonyatermesztés területe jelentősen csökkent, és míg korábban az országos vetőgumó-előállítás 60 ezer hektár körüli volt, mára ez a szám drámaian lecsökkent, és az importált vetőburgonya egyre nagyobb szerepet kap. Polgár Zsolt elemzésének figyelemre méltó egyik fő üzenete azt hangsúlyozta: a hazai, kiváló minőségű vetőgumók növényvédelmi, beltartalmi és átlaghozam-szempontból is biztosítják a legjobb hozamokat és a fenntartható növényvédelmet. A külföldi vetőgumók sok esetben nem felelnek meg azoknak a minőségi követelményeknek, amelyek a hazai termesztéshez szükségesek, és gyakran vírusokkal, betegségekkel fertőzöttek, ami tovább rontja a termelés eredményességét. A gazdáknak is fontos tehát, hogy lehetőleg a magyar előállítású, fémzárolt szaporítóanyagot vásárolják. A neves kutató ezen a rendezvénye is arra emlékeztette a termelőket: a hazai fémzárolt alapanyag megvásárlásával (és az elenyésző költséget jelentő fajtahasználati díj megfizetésével) éppen ezt a nélkülözhetetlen, hazai szaporítóanyag-előállítást támogatják.
Mindezt ékesen mutatja a hazai nemesítésű Balatoni Rózsa sikere, amely kiváló minőséget, stabil hozamot biztosít. A fajtát már több gazda is sikeresen alkalmazza a Dél-Alföldön, és a piacon is egyre nagyobb kereslet mutatkozik rá.
Növényvédelem, technológia
A rendezvény egyik legnagyobb figyelmet kapott része volt a burgonya növényvédelme, a termesztéstechnológia új ismeretei. A szakemberek bemutatták a legújabb gombaölőszereket, amelyek hatékony védelmet biztosítanak a burgonyában megjelenő kórokozókkal szemben. Ezek közt különösen fontosak a fitofthora (burgonyavész) elleni eszközök, ami a legnagyobb kockázatot jelenti a burgonyatermesztés számára. A növényvédelmi technológia alkalmazása során a szakemberek az ideális vetés-váltásra és a monokultúrák elkerülésére is felhívták a figyelmet. A folyamatosan változó környezeti hatások, mint a szárasság vagy a hőmérséklet-ingadozások, komoly kihívást jelentenek a burgonyatermesztésben. A gazdáknak kiemelten fontos, hogy megfelelő növényvédelmi készítményeket alkalmazzanak, és rendszeresen rotálják a hatóanyagokat annak érdekében, hogy megelőzzék a kórokozók rezisztenciájának kialakulását. Ebben fontos a kezelések időzítésének, ismétlésének pontos, preventív jellegű kivitelezése is.
A burgonyatermesztés jövője
A szakmai előadásokon elhangzott, a következő években a legnagyobb kihívás a fenntartható burgonyatermesztés fenntartása és fejlesztése. A gazdáknak nemcsak a megfelelő szaporítóanyagra, hanem a legmodernebb növényvédelmi megoldásokra is szükségük van ahhoz, hogy versenyképesek maradhassanak. Az új technológiák, mint például a drónos növényvédelmi kezelések, egyre nagyobb szerepet kapnak a jövő burgonyatermesztésében. A rendezvényen elhangzott, hogy egyre több növényvédőszer kap engedélyt drónos kijuttatásra, és ezt a technológiát már az idei szezonban is alkalmazzák a gyakorlatban. Ugyanakkor fontos tisztában lenni ezek szabályozási feltételeivel – erről ugyancsak széles körű tájékoztatást kapott a nívós rendezvény hallgatósága.
