A drónos permetezés nem egy divatos újítás, hanem egy olyan, komoly szakmai alapokon nyugvó technológia, amely már nem a jövő, hanem a jelen része is a hazai mezőgazdaságban. De mitől lesz hatékony? Milyen feltételekkel rendelhető szolgáltatásként? És vajon tényleg képes helyettesíteni a hagyományos gépeket? Az FMC-Agro Hungary Kft. szakemberei ezekre a kérdésekre keresték a választ – mi pedig összefoglaltuk a legfontosabb tanulságokat.
Egy technológia, amely Kínában már bizonyított
Kínában a kormány már 2013–2014-ben felismerte, hogy a növényvédelem hatékonyságát nem a meglévő földi kijuttatási rendszerek tökéletesítésével, hanem azok alternatívájának bevezetésével lehet érdemben javítani. Azóta több mint 100 millió hektáron alkalmazzák a drónos kijuttatást, közel 200 ezer regisztrált drónnal. Európa azonban – mint oly sok más esetben – óvatosabban közelítette meg az újításokat. A technológia jogi háttere sokáig nem tette lehetővé, hogy szántóföldi kultúrákban is drónnal permetezzünk. Magyarországon csak nemrég sikerült áttörni ezt a szabályozási falat: az FMC-Agro Hungary Kft. például a Coragen® 20 SC rovarölő szerre megszerezte az első engedélyek egyikét a drónos kijuttatáshoz.
A szolgáltatóválasztás buktatói
A drónos permetezés nemcsak abban különbözik a hagyományos módszerektől, hogy a kijuttatás nem a földön zajlik, hanem abban is, hogy az engedélyezési és biztonsági elvárások egészen más logika mentén működnek. Nemcsak a drónnak, hanem a pilótának is rendelkeznie kell a megfelelő engedélyekkel, regisztrációkkal és felelősségbiztosítással. Ha egy gazda úgy dönt, hogy szolgáltatásként rendeli meg a drónos permetezést, különösen fontos, hogy ezekre a papírokra rákérdezzen. A szolgáltatótól érdemes kérni a teljesítési igazolást is, amelyben szerepelnek az alkalmazott paraméterek. Ez nemcsak a hatékonyságot igazolja, hanem esetleges viták (pl. elsodródás, méhpusztulás) esetén is alapul szolgálhat.
A hatékonyság nemcsak sebesség kérdése
A szántóföldi permetezés évtizedek alatt kiforrott technológia lett. A drónos kijuttatás viszont még tanulja a pontos, precíz munkát – nem véletlen, hogy itt sokkal érzékenyebb a technológia az időjárásra, a paraméterezésre és a kivitelezés minőségére. A legfontosabb környezeti tényezők közé tartozik a szélsebesség (2–4 m/s az optimális), a hőmérséklet (ideális esetben 20–25 °C), valamint a levegő páratartalma. A drónos permetezés apró cseppmérettel dolgozik, ami nagyobb elsodródási kockázatot jelent – ezt csak megfelelő repülési magassággal, sebességgel és cseppméret-kontrollal lehet ellensúlyozni. Például a Coragen® 20 SC rovarölő szer esetében az engedélyben rögzített paraméterek 3 méteres repülési magasságot és 15 km/h-s sebességet írnak elő. De van még egy sokszor figyelmen kívül hagyott tényező: a fogásszélesség. A gyártók által megadott érték nem azonos azzal, amit a gyakorlatban ténylegesen alkalmazni lehet. Egy DJI T30 típusú drónnál például a 9 méteres elméleti fogásszélesség helyett a tapasztalatok szerint az 5,5–6 méteres tartomány az, ahol valóban egyenletes és hatékony kijuttatás érhető el.
Kiváltja-e a hagyományos gépeket?
A válasz egyszerű és őszinte: nem. A szántóföldi gépek továbbra is nagyobb hatékonysággal dolgoznak, különösen nagy területeken, ahol fontos a teljesítmény. De a drónos kijuttatás nem is helyettesíteni akarja a gépeket, hanem kiegészíteni azokat. Ott lehet különösen hasznos, ahol a hagyományos gépek nem tudnak közlekedni (pl. magas növény állomány, belvizes foltok, dombvidékek), vagy ha az időzítés kritikus, és a gépes kijuttatás nem elérhető. Az FMC-Agro Hungary Kft. hazai kísérletei szerint a Coragen® 20 SC rovarölő szer drónos kijuttatása (20 l/ha dózis mellett) kukoricában hasonló, sőt helyenként jobb hatékonyságot mutatott, mint a földi permetezés. Fontos, hogy a kezelés során mindenképpen használjunk elsodródásgátló készítményt ezzel csökkentve az elsodródás kockázatát.
Fontos a megfelelő dokumentáció!
A digitális agráriumban a védekezés nem ér véget a kijuttatással. A drónok működése során gyűjtött repülési adatok – amelyek a DJI Smart Farming rendszerében visszakereshetők és Excelben exportálhatók – nemcsak a hatékonyság bizonyítékai, hanem egyben biztosíték a termelőnek és a szolgáltatónak, hogy a kezelés milyen paraméterek szerint lett elvégezve. ó. Egy jól dokumentált drónos kijuttatás nemcsak hatékony, hanem biztonságos és számonkérhető is. És ez kulcsfontosságú egy olyan mezőgazdasági környezetben, ahol egyre nagyobb a nyomás a környezetvédelmi és társadalmi elvárások teljesítése irányában.
A védekezés kulcsa az időzítés
Hiába a modern drón, az elsodródásgátló és a pontos repülési terv, ha a kezelést rossz időben hajtják végre. Az FMC-Agro Hungary Kft. Arc™ Farm Intelligence applikációja ebben segít: országos rajzásmegfigyelő hálózatának adatai révén követhető a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke aktivitása. Az alkalmazás nemcsak a védekezés optimális időpontját segít kiválasztani, hanem az erőforrásokkal való takarékoskodásban is komoly előnyt jelent. A moly és a gyapottok bagolylepke rajzásdinamikájával kapcsolatos kérdés esetén forduljanak bizalommal a területileg illetékes FMC-Agro Hungary Kft. szaktanácsadókhoz!
Forrás, fotó: FMC-Agro Hungary Kft.
