Május közepén az országnak arra a részére koncentráltunk, ahol még az őszi búzával, árpával is baj lehet, ha nem érkezik csapadék. A talajnedvesség-térkép aszályos helyzetre utalt a Dunától keletre, a hűvös időjárás azonban tompított a növények vízigényén. A károkozók a legtöbb helyszínen épp olyan rosszul tűrték az idei tavaszt, mint maguk a növények.
A vörös sávban
Bács-Kiskunban, Kerekegyháza környékén egyetlen szóval leírható az összkép: gyászos. Pár csöpp eső esett csak, a tavasziak ki sem tudnak kelni, az ősziek szenvednek. Az árpa már kalászol, de alulról és felülről is sárgul. Búza kevés van a környékben, és még rosszabbul néz ki. „Egyikből sem lesz semmi” – sommáz az elért szaktanácsadó. Egy kollégája hozzáfűzi: van, aki már másodjára veti el a kapásokat, pedig akinek egy csöpp esze van, az tavaszi vetésű növénnyel már nem is próbálkozik.
Kiskőrösön azt halljuk, hogy 100–150 mm eső hullott eddig, egy évnyi csapadék hiányzik a talajból, ami már a szőlőkön is meglátszik. Kiskunfélegyháza térségében a homokon már csak rozzsal próbálkoznak, de az sem bírja ezt az időjárást: „5 centis kalásza van. Ezért a 2 tonnáért a kombájnt sem lesz érdemes elindítani…” – kesereg egy helyi termelő. Azt mondja, már régen meg kellett volna építeni a keresztgátakat a Dunán és a Tiszán, és feljebb tolni a talajvizet a tájban. Nem tetszik neki a nyarasok telepítése sem: „Tudom én, hogy valamit telepíteni kell, amikor a szántón már semmi nem megy, de az akác szerintem jobban gazdálkodik a vízzel, és hasznosabb is, mint a nyárfa.”
Kényszerkalászolásban vannak a búzák, az árpa pedig már jó ideje kalászol Békés vármegyében. Felületesen nézve még nem mutatnak nagy csapadékhiányt, mert a május eleji hűvös segített nekik, és némi pára is van a levegőben. Csakhogy a talajok már 30–40 cm mélységig megrepedtek, a 2–3 centi széles réseken keresztül pedig a kötött talajokból is gyors ütemben távozik a víz – így írja le az összképet egy helyi szaktanácsadó. Szerinte főként az intenzívebb művelésű, bőtermő fajták vannak nagy bajban. „A szegedi, régebbi fajták, amelyek eleve kisebb termésre és a Kárpát-medencére lettek szelektálva, jobban tűrik ezt az időjárást. De csapadék nélkül ezektől is csak háromnegyed termés várható” – vélekedik az alapvetően ökológiai gazdálkodást pártoló szakember, és kiemel még egy problémát: a vetésfehérítők ezen a hirtelen felmelegedéssel tarkított, de alapvetően hideg tavaszon nagyon elhúzódva keltek, 3–4 hullám is megfigyelhető volt.
Piretroidokkal nagyon nehéz volt védekezni ellenük. Kórtanilag viszont jó az összkép, hiszen se eső, se meleg nincsen. Normál évjáratban Békés vármegyében 4-5 tonna körül terem mindkét őszi kalászos. Ezek szerint idén inkább 3–4 tonnára készül a helyi szakember. Egy kollégája a térségből viszont 5–6 tonnás eredményt vár, de nagy lesz a szórás a fajta, a vetésidő és a talajművelés szerint. Mint mondja, a novemberi vetések ritkásan és gyengén mentek a télbe, tavasszal az árpa már nem bokrosodott, a búza is csak kicsit tudott javítani az összképen. „Száraz volt az időjárás. A bőtermésű fajták igénylik a kiszolgálást, de víz nélkül nem hasznosul a tápanyag. Sok műtrágya ment idén veszendőbe. Szerintem a búzatermésen jobban meg fog látszani a csapadékhiány, mint az árpáén.”
Ahol a tavalyi eredményt hozzák
Hajdú-Bihar nagyon mozaikos, a hajdúsági löszháttól a szikeseken át a Berettyó-völgyének réti talajaiig sokféle termőhelyet kínál a táj. A vármegye délkeleti részén, a bihari térségben megerősítik: azok a búzák a szebbek, amelyeket októberben vetettek el, a legeslegjobb képet pedig egy ismert szegedi fajta mutatja, 200 kiló nitrogénnel táplálva. „Ez most az összes bőtermő külföldi fajtát is veri. Kórtani probléma ilyen kevés eső mellett nincs, a rovarokkal van több dolgunk. A vetésfehérítő ellen nem volt elég egyszer védekezni, és a levéltetvekből is akadt bőséggel. Az árpa már egy hete kalászol, a búzában még csak most jelentek meg a kalászok, de alulról már szárad fel a növény. Az árpától várok jobb termést. Mindent egybevetve a tavalyihoz hasonló eredményt érhetünk el, ha nem jön közbe valami.”
Szabolcs-Szatmár-Bereg vegyesen kapott esőt, és több erősen fagyos éjszakát is átvészeltek a növények, amit a repce sínylett meg. Másrészt mindig érkezett annyi eső, ami egy-egy kritikus szakaszon átsegítette az október végén elvetett, megerősödött búzaállományt – sorolja az elért szakember. A kiadott tápanyag hasznosult, emellett háromszor lombtrágyáztak is. Az árpa kalászolása nem sokkal előzte meg a búzáét, amelyik már szintén kikalászolt. Itt is megérkeztek a vetésfehérítők, de kezelhetőnek látszik a helyzet. Több bajuk van a levélbetegségekkel: a rozsdán és a lisztharmaton kívül szinte az összes megjelent. „A vetőmagot gombaölővel csáváztuk, és tavasszal előre hoztuk a második fungicides kezelést. Most mindkét kalászoson azt látom, hogy fáznak, de amint jön a jó idő, összeszedik magukat, és szép termésünk lesz. A búzában benne van a 8 tonna.”
Borsodban is szépek az őszi kalászosok, és itt még növényvédelmi problémák sem merültek fel. Már 2-3 hete kikalászoltak az árpák, a búza most van a kalászolás elején. A zászlóslevelek szépek, egészségesek. Az eddigi időjárás nem kedvezett sem a kórokozóknak, sem a kártevőknek, állítja egy Miskolc környéki szaktanácsadó.
Ebben a hideg, száraz időben és ritkás állományban nem találták a helyüket a károsítók. Egy gombaölő szeres és egy rovarölő szeres kezelés azért általában volt, preventív céllal. A fagyot kibírták a fűféle kalászosok, míg a repcében voltak károk. A talaj mindenhol erősen repedezett, de aszálytüneteket még nem látni. „A két vetésidő között – a novemberi kárára – márciusban még óriási volt a különbség, de aztán kaptunk 100 mm csapadékot, és mostanra utolérték egymást a búzaállományok” – sorolja a szakember. Egy feltűnő különbséget említ a tavalyi évhez képest: fajtától függetlenül alacsonyak a növények, kevés lesz a szalma. Bízik benne, hogy idén is mindenkinek sikerül a 6–8 tonnás termés, úgy a búzából, mint az árpából is. „A szem megvan hozzá, a fajsúly persze később dől el…” – fűzi még hozzá.
Csongrád-Csanádból azt hallani, hogy az árpák nagyon jó állapotban vannak, a búzák viszont jóval gyengébbek. „Nekünk csak takarmányárpánk van, az nagyon kecsegtető képet mutat, de emelt adagban műtrágyáztunk, mert kertészeti vetésforgóban vagyunk. Szóval, nem tudom, mennyire vagyunk mérvadók… Az biztos, hogy kórtani probléma nem volt, csak minimális vetésfehérítő és levéltetű, ezek ellen egyszer védekeztünk. Egyszer kapott gombaölőt az állomány, a gyomok ellen pedig egyszer sem kellett permetezni. Most leginkább a viharos széltől féltem az állományt, mert csak kis dózisban kapott szárszilárdítót. Egyébként 8 tonnásnak látom” – mondja az elért szakember. Egy másik kolléga a térségből a sörárpát dicséri hasonló lelkesedéssel, és 6–7 tonnásnak becsüli a hozamot.
Szerző: Gönczi Krisztina
