Gyomra fel! – Hatékony megoldások vegyszer nélkül
A szántóföldi növénytermesztésben a termesztési folyamat alapját képező, a vegetációs időszakot, illetve a vetést megelőző talajmunkáknak, akár forgatásos, akár forgatás nélküli talajművelésről is van szó, hatékony gyomirtási és gyomszabályozási hatásuk van. A termesztési folyamatban azonban a kelőfélben lévő vagy kikelt állományban a gyomszabályozás és gyomirtás a növények fejlődése szempontjából elengedhetetlen. A növénytermesztésben a mechanikus gyomirtás, gyomszabályozás mindig is a technológia meghatározott része volt.
Az alkalmazott munkaműveletek alacsony teljesítménye és a műszaki eszközök nem megfelelő színvonala is eredményezte a különböző preemergens és posztemergens kémiai vegyszeres gyomirtási technológiák szélesebb körben történő alkalmazását. A vegyszeres gyomirtás ellen a gyomnövények a kialakult vegyszerrezisztenciával védekeznek. Azonban a vegyszerezés vélt vagy valós káros környezeti hatásai miatt hatósági jogszabályi intézkedések korlátozzák a károsnak ítélt vegyszerek használatát. Emellett a mechanikus gyomirtás műszaki eszközei, a rugós fogú gyomboronák, küllős kapák, sorközművelő kultivátorok – a fejlesztők, konstruktőrök, gyártók hatékony innovációjának hatására – egyre magasabb színvonalú konstrukciókkal jelennek meg a piacon.
Az említettek hatására a hazai szántóföldi növénytermesztésben is egyre szélesebb körben alkalmazzák a növényápolási technológiákban a sűrű és széles sortávolságra vetett kultúrákban a mechanikus gyomirtást, gyomszabályozást és műszaki eszközeiket (1. kép).
Technológiai alkalmazások
Vakboronálás, gyomboronálás
A mechanikai gyomirtást, gyomszabályozást megfelelő munkaeszközök – gyomboronák, gyomfésűk, küllős kapák – alkalmazásával hatékonyan lehet alkalmazni. Ebben az esetben azonban a hagyományos vetési technológiától kissé el kell térni, és a vetést a szokásosnál mélyebbre kell végezni. A kivethető magmennyiség, vagyis a tőszám beállításánál nagyobb mennyiséget kell vetni.
A széles sortávolságú növényeknél a gyomboronákkal a kelést megelőzően vakboronálással lehet a kelőfélben lévő vagy már kikelt gyomokat ritkítani (1. ábra). A vetés előtt történő gyomboronálással teljes felületen lehet a gyomokat ritkítani (2. kép). A vetés után, a csírázott növény állapotában történő vakboronálással pedig a fogasborona művelőrugós ujjait sekélyen kell járatni az említett feltételekkel.
A gyomfésűk és küllős kapák a széles sortávolságú növények kezdeti fenofázisában is használhatók. A kalászosok esetében a gyomboronálást a kikelt állományban, 3 leveles állapottól a bokrosodás beálltáig célszerű elvégezni. Ezután már a kultúrnövény elnyomja a gyomokat. A széles sortávolságra vetett növényeknél – napraforgó, kukorica esetében – 3–6 leveles állapot az ideális a gyomboronálás elvégzésére. A gyomfésűk esetében a sortávolságnak, illetve a soroknak megfelelő elemek kiiktathatók a művelésből. A küllős kapáknál pedig a művelőelemek osztását kell beállítani a sortávolságnak megfelelően.
Gyomirtás küllős kapákkal
Az előzőekben ismertetett feltételekkel a küllős kapák különböző konstrukciói szintén hatékonyan használhatók a vakboronálásra is vetés előtt és vetés után, a sűrű vetésű növényeknél, kalászosoknál a vetés magcsírázásba menése után, a széles sortávolságú növényeknél pedig a növények kikelt állományában.
A küllős kapák művelési mélysége gyomirtásban 40 mm körüli, de akár 100 mm is lehet, elsősorban a talajállapot, illetve a művelési mód szerint, pl. cserepesedés elleni művelés, talajlazítás. A sűrű sortávolságú kalászosok beállt bokrosodott állományában az optimális növénymagasság 50–200 mm mellett van. Széles sortávolságú kultúrákban ez akár 50 cm is lehet, a nagy keretmagasság következtében.
Sorközművelés
A széles sortávolságú kultúrák – kukorica, napraforgó, szója, cukorrépa, de az utóbbi időben a repce – termesztésében is terjed ez a technológia. A mechanikus gyomirtás, gyomszabályozás eszközei a sorközművelő kultivátorok tápanyag-kijuttatására alkalmas, „tápkultivátoroknak” nevezett változatai is. Egyes típusaik – ezen túlmenően – sávpermetező adapterekkel is felszerelhetők, illetve használhatók. A sorközművelő kultivátorok használatával kukorica, napraforgó művelésében, a vegetáció különböző időszakában, az állomány 4–6 és 8–12 leveles állapotában, illetve a körülményektől függően, ettől eltérően végezhető el a sorközművelés. A művelési mélység a növények kezdeti fejlődési időszakában sekélyebb, 30–50 mm, míg a fejlettebb állományban kissé nagyobb lehet.
Technológiai előnyök
A sorközműveléssel, a mechanikus gyomirtással, a növényvédő szerek kiváltásával, a vegyszer-rezisztenciával elérhető kedvező hatás mellett számos egyéb technológiai előnnyel jár a mechanikai gyomirtó eszközök alkalmazása. A gyomboronák használatának is van a talajfelszínre gyakorolt egyengető- és kapilláris-megszüntető hatása. A küllős kapák alkalmazása pedig a hatékony gyomirtás, gyomszabályozás mellett megszünteti a cserepesedést, és ezzel az előzőekhez hasonló kedvező agrotechnikai előnyökkel jár.
A sorközművelő kultivátorok a sekély kultivátorozással, a talajfelszín sekélyen történő művelésével fellazítják a talajfelszínt, ami kedvező a csapadékvíz bevezetésére, éppen a fejlődő növényállomány gyökérzónájában. A kapillárisok megsértésével pedig csökkentik a talaj felszíni kipárolgását, vagyis jelentős mértékben javul a talaj vízmegtartása, vízháztartása. A szilárd- vagy folyékonyműtrágya-kijuttató adapterrel felszerelt változatokkal – a vegetáció különböző időszakában – a növénysorok, az állomány közelében juttatható ki a szükséges hatóanyag. A sorpermetezésre alkalmazható adapterekkel szerelt gépekkel pedig – a mechanikus gyomirtás mellett –a vegyszeres gyomirtás kombinációja valósítható meg.
Műszaki megoldások
Gyomborona-konstrukciók
Az előzőekben vázolt technológiai előnyök és nem utolsósorban az elérhető kedvezőbb költségek miatti egyre növekvő igények kielégítésére a gyártók, a fejlesztők és konstruktőrök folyamatos innovációs tevékenységének eredményeként a gyomboronák újabb és újabb típusai közül választhatnak a felhasználók.
A gyomboronák könnyűszerkezetes konstrukciók, ezért függesztett és féligfüggesztett változatban készülnek.
A függesztett konstrukciók kisebb munkaszélességű legegyszerűbb változata ‑x vázkerettel készül. A tengelyre felfűzött rugós fogakat tartó boronatagok lengőkarokkal csatlakoznak a főtartóhoz. A nagyobb munkaszélességű függesztett konstrukciók középső főtartója a traktor hárompont-függesztő berendezéséhez kapcsolódik. A központi tartóhoz a két szélső boronatagokat tartó szárnyak hidraulikus munkahengerekkel szállítási helyzetbe felcsukhatók, illetve munkahelyzetbe állíthatók (3. kép).
A féligfüggesztett gyomboronák ehhez hasonló kialakításúak. A nagyobb munkaszélességű függesztett és féligfüggesztett gépeknél a rugós fogú boronatagok osztott kivitelűek, az osztott főtartóhoz való csatlakoztatásuk – a tökéletes talajkövetés érdekében – egyes típusoknál a mellső részén láncos, a hátsó részén pedig lengőkaros mechanizmushoz függesztőlánccal van megoldva (4. kép).
Ugyancsak a tökéletes talajkövetés céljából alkalmazzák a boronatagok paralelogramma-felfüggesztését. A féligfüggesztett konstrukcióknál a vázkeretet munkahelyzetben támkerekek támasztják alá. Ezeknél a konstrukcióknál a működési magasság a támkerekekhez viszonyítva több fokozatban állítható. A gyomboronák aktív munkavégző elemei tekercsrugós, egyenkénti felfogású, csavaros rögzítésű, rugós boronafogak, melyek kialakítása az átmérőt tekintve ∅ 6-7-8, akár 12 mm is lehet. Az anyagminőséget tekintve rugóacél, illetve olajfürdőben edzett acél vagy acélötvözet jellemző. A rugós fogak gyártmányonként eltérő, hajlított szögállásúak.
A rugós boronafogak terhelése minden esetben állítható, vagy központilag tagonként mechanikusan, hidraulikusan, vagy egyes típusoknál akár egyedi rugók előfeszítésével. Az újabb konstrukcióknál pneumatikus rugózást is alkalmaznak. Egyes típusoknál a rugóstagok rugós ujjainak szögállása a tartókarok elfordításával állítható be (5. kép). Ezekkel az állítási lehetőségekkel a művelőeszköz a talajállapotnak, a kultúrnövény-állománynak és gyomborítottságának megfelelő agresszivitása szabályozható.
(a fotó a szerző felvétele)
Küllős kapák konstrukciós megoldásai
A mechanikus gyomirtásra szintén hatékonyan használhatók a küllős kapák. A mezőgéppiacon – az előzőekben említett innováció eredményeként – különböző konstrukcióikból, megoldásokból, gyártmányok és típusok közül választhatnak a gazdálkodók. Vázszerkezeti kialakításuk egyszerű, általában zártszelvényű főtartóból, kereszttartóból áll, mely a kisebb munkaszélességű gépeknél fix, míg a nagyobb munkaszélességű változatoké osztott, csukható. A talajhajtású csillagkerék-kialakítású munkaeszközök a biztonságos talajkövetés érdekében rugózott előfeszítésű talajkövető lengőkarokkal csatlakoznak a vázkerethez. Az adott kultúránál a kengyelcsavarok oldásával vagy a lengőkarok felhajtásával a sortávolsághoz, illetve a növénysorokhoz a művelési sáv hozzáigazítható, beállítható (6. kép). Ez azt jelenti, hogy a teljes felületi gyomirtás mellett a berendezések a sorközművelésre is alkalmasak.
A küllős kapák munkaeszközei a kapák, vagy ezeket nevezhetjük „küllős tárcsáknak”, „csillagkerekeknek”, jó minőségű kopásálló acélból, kovácsolással készülnek, vagy acélöntvény kialakításúak, sugárirányba hajlított, ívelt hegyes küllőkkel. Porvédelemmel ellátott zárt csapágyazásúak. A legtöbb küllős kapa művelőelemeit két sorban elhelyezett rugós fogú boronatagok követik. Ezekre a konstrukciókra aprómagtartályok szerelhetők, és így akár felülvetésre is alkalmasak. A küllős kapák egyes típusainak munkavégző elemei, tárcsái különleges kialakításúak (7. kép).
Egyes konstrukcióknál a művelőeszközök vagy a művelőtagok a lemeztárcsára sugárirányban rögzített rugóacél pálcákból, küllőkből állnak, azaz nevezhetjük ezeket a művelőszerszámokat „küllős keréknek” is (8. kép).
A lengőkarokra a küllős kerekek párban vannak elhelyezve, a szögállásuk pedig csavarorsóval állítható be. A lengőkarok, vagyis a küllős kerekek talajterhelése tekercsrugók előfeszítésével állítható be. A berendezés gerendelyére – az előzőekhez hasonlóan – aprómagvető egység szerelhető fel, és ezzel a konstrukcióval a felülvetést is el lehet végezni.
Sorközművelő kultivátorok
A sorközművelő kultivátorok – a széles sortávolságra vetett kultúrák esetében – felszínlazító, gyomirtó munkának az elvégzésére alkalmasak. Különböző adapterekkel kiegészítve szilárd- és folyékonyműtrágya-kijuttató és sávpermetező adapterekkel is felszerelhetők, illetve kiegészíthetők, így ezekkel a gépekkel a növényápolási munkák is elvégezhetők.
Konstrukciójukat tekintve a művelőeszközeik pozícióját, az adott kultúra növénysoraihoz való viszonyát az üzemeltető traktor helyzete határozza meg. A traktor hárompont-függesztő berendezéséhez csatlakozó függesztett kivitelben készülnek, mellső, hátsó, illetve has alatti függesztési változattal. Munkaeszköz-felszereltségük hasonló, mint a szántóföldi kultivátoroknál alkalmazott munkaeszközök. A sorközművelő kultivátorok helyzetét a vontató traktor pozíciója határozza meg, vázkeretük minden esetben a traktor függesztőberendezéséhez csatlakozik. A sorközművelő kultivátorok vázszerkezete a vontató traktorhoz kapcsolódó függesztőberendezésből, a hozzá kapcsolódó főtartóból és a munkaeszközöket tartó függesztő segédgerendelyből áll.
A mechanikus soron tartó érzékelők a sorközművelő kultivátoroknak a traktor hátsó hárompont-függesztőjéhez csapszegekkel kapcsolódó mellső gerendelyének karjaiba vannak beépítve, és érzékelik a sorban lévő növényeket. A berendezés munkaeszközöket tartó gerendelye ehhez képest a mechanikus jelfogók által érzékelt, illetve adott jel hatására a sor irányának, változásának megfelelően, vagyis az üzemeltető traktor pozíciójához képest elmozdul (9. kép).
A sorelmozdulást biztosító hidraulikus munkát elektrohidraulikus vezérlőegység végzi. A sorközművelő kultivátorok biztonságos üzemeltetésének érdekében azonban – a széles sortávú kultúrák sorcsatlakoztatási hibái miatt –fontos szempont, hogy a kultivátorozásra mindig a vetéssel, a vetőgéppel megegyező sorszámú munkaeszközzel felszerelt sorközművelő kultivátort alkalmazzunk. A sorközművelő kultivátorok 6–8 soros változatban készülnek. A művelőelemeket 2–4 elemmel bővítve ugyanazok a gerendelyek 8–12 soros változatúvá alakíthatók át. A művelőelemek lengőkarjai különleges, gyorsan oldható kötőelemekkel csatlakoztathatók a gerendelyre.
A gépek soron tartó mechanizmusa az előzőekben leírtakhoz hasonló, de lényegesen nagyobb a mechanikus megoldásnál a szoftveres és számítógépes adatfeldolgozás, az ISOBUS-adatátvitel pedig gyorsabb és pontosabb beavatkozásra ad lehetőséget (10. kép).
(a fotó a szerző felvétele)
A sorközművelő, univerzális traktorok kormányzásában a hidraulikus vagy szervós kormányrendszerek lehetőséget biztosítanak a szintén lézervezérlésű vagy LED-soros soron tartók, valamint a GPS-alkalmazású soron tartásra használatára.
A GPS-alkalmazás során a szolgáltatók által biztosított ±2,5 cm pontosságú RTK-jel az üzemeltető traktor kormányzásához és a kultivátorra szerelt GPS-vevőantennához rendelkezésre áll. A rendszerben az automata kormányzási rendszer kamerája és a GPS vevőantennája vezérli a kis védőtávolsággal dolgozó kultivátort.
A vegetációs időszakban történő tápanyag-kijuttatás céljából a sorközművelő kultivátorok vázkeretére szilárd- és folyékonyműtrágya-kijuttató adapterekkel szerelt változatok is széles típusválasztékban vannak jelen a gépkínálatban. A sorközművelő kultivátorok fontos kiegészítői a mechanikus adagolású, gravitációs vagy pneumatikus anyagszállítású szilárdműtrágya-kijuttató berendezések. Ezek magtartállyal, adagolóberendezéssel, pneumatikus gépeknél ventilátorral és vezetőcsövekkel rendelkeznek.
A folyékony műtrágyák kijuttatására alkalmas gépek pedig zárt tartállyal, folyadékszállító szivattyúval, adagoló- és szabályzóelektronikával vannak felszerelve. Az így összeépített gépkapcsolatot nevezzük tápkultivátoroknak. A folyékonyműtrágya-kijuttatóval szerelt tápkultivátorok szenzortechnológián alapuló és ISOBUS-adatátvitelű szoftveres adagmennyiség-szabályozásának vezérlése az üzemeltető traktor termináljáról irányítható. Ennek eredményeként a differenciált tápanyag-kijuttatásra is alkalmasak lehetnek.
A sorközművelő kultivátorok ezen túl sávpermetezésre alkalmas kiegészítő adapterrel is felszerelhetők. Ezzel a gépkombinációval a mechanikus gyomirtással kapcsolatos előnyök, lazítás, kapillárisok megszüntetése, talajszerkezet- és vízháztartás javítása mellett a vegyszeres gyomirtás hatékonysága is kihasználható.
SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ
