Az Európai Unió közel áll ahhoz, hogy teljesítse 2030-ra kitűzött klímacélját, ami a nettó üvegházhatású gázkibocsátás 55%-os csökkentését irányozza elő az 1990-es szinthez képest. A további előrehaladás azonban nehéz lesz.
A vártnál hamarabb elérhető a kitűzött cél?
A jelenlegi számok alapján 2025-ben az Európai Unió mindössze egy százalékponttal marad el a 2030-ra kitűzött klímacéltól. Sőt, az eddigi adatok alapján az is bebizonyosodott, hogy a klímavédelem és a gazdasági növekedés egymással összeegyeztethető célok. Ugyanis 2023-ra az EU már 37%-kal mérsékelte ÜHG-kibocsátását, miközben gazdasága közel 70%-kal bővült 1990 óta.
A legnagyobb előrelépés az energiaszektorban történt, ahol a megújuló energiaforrások 2023-ban az EU teljes energiafogyasztásának 24%-át tették ki. 2024-ben az Európai Unió először termelt több villamos energiát napenergiából, mint szénből. Ugyanakkor az agrárium és a közlekedés területén lassabb az előrehaladás. A gazdák tiltakozásai miatt az EU több környezetvédelmi szabályozást is enyhített.
Sokasodó éghajlati és gazdasági problémák
A szkeptikusok szerint a szép számokban közrejátszik, hogy az ipari ÜHG-kibocsátás csökkenése részben a termelés visszaesésének tudható be, nem pedig a valódi dekarbonizációnak. Eközben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) új jelentése arra figyelmeztet, hogy 70% az esélye annak, hogy 2025 és 2029 között a globális átlaghőmérséklet meghaladja az iparosodás előtti szinthez képest kritikusnak tekintett 1,5 °C-ot.
Bár egyes tagállamok a magas energiaárak és a globális gazdasági nyomás miatt a szabályozások enyhítését sürgetik, az EU továbbra is elkötelezett a klímastratégiája mellett. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a zöld átmenet elősegíti a beruházásokat, a versenyképességet és az ipari innovációt: előre viszi és nem hátráltatja a gazdasági fejlődést. A politikai ellenállás miatt azonban késik a Bizottság 2040-re vonatkozó klímacéljavaslata.
Ez a cikk is érdekelheti a témában: Holland kertészet: adónövelés várható a klímacélok miatt.
