Fele olyan jók az áfonyatermelésben, mint a lengyelek vagy az ukránok, mégis nagy áfonyaexportőrök a szerbek. Fontos lehetőség számukra, hogy egy üres időablakban tudnak megjelenni az áruval az európai piacon.
A szerb termelés helye Európában
Szerbia a globális áfonyapiac figyelemre méltó szereplőjévé vált, annak ellenére, hogy viszonylag kis területen termeszti a gyümölcsöt. Az országban mintegy 2500 hektáron folyik az áfonya előállítása, az éves termés pedig 6000–7000 tonna, tehát 2,6 tonna körüli mennyiséget állítanak elő egy hektáron. A szezon jellemzően június elejétől októberig tart, a kivitel csúcspontja a nyár közepére esik.
Két-három héttel később éri el a csúcsát az ukrán áfonyakivitel, ahol éppen olyan termésátlagokkal dolgoznak, mint a szerbek, de dupla akkora területen, így 13 tonna körüli mennyiséget tudnak begyűjteni, aminek a harmada exportra megy. Az ukrán termelés egy része Lengyelországon keresztül lép be az európai piacra.
Maga Lengyelország is hatalmas piaci szeplőnek számít, de nagy a belső fogyasztása is. 2023-ban 67,5 ezer tonnát takarítottak be ebből a bogyósgümölcsből, ami jelentős növekedés a 2022-es 55 ezer tonnához képest. Az országban több mint 12 ezer hektáron folyik áfonyatermesztés, tehát az átlaghozam 5,5 tonna körül alakul hektáronként, dupla annyi, mint az előbb említett két, a technológiai terén még fejlődő országban. A termés mintegy 30%-át exportálják, főként Németországba, az Egyesült Királyságba és Hollandiába.
Európában található a világ negyedik legnagyobb áfonyaexportőre is, Spanyolország. Itt viszont az áfonyakivitel csúcspontja általában májusra esik, tehát nem konkurál az északibb országok árujával. Spanyolország áfonyatermelése 2023-ban elérte a 71 ezer tonnát, köszönhetően a nagyon magas termésátlagoknak: egy hektárról 11-12 tonna áfonyát gyűjtenek be. Emellett 20 ezer tonna áfonya belép az országba Marokkóból is (ahol már 67 ezer tonnánál jár az export). Így lehetséges az, hogy 2023-ban több áfonyát exportáltak a spanyolok, mint amennyit megtermeltek: 73,5 ezer tonnát.
Szerbia lehetőségei a fejlődésre
Bár a szerb termelés volumene messze elmarad a spanyol vagy a lengyel mögött, szinte a teljes termelésüket exportálják, így 2023-ban egy 6,5 ezer tonnás kivitellel is be tudtak kerülni a világ tíz legnagyobb áfonyaexportőre közé. Mexikóval és Marokkóval együtt Szerbia produkálta a legnagyobb növekedési ütemet az elmúlt öt évben a főbb exportőrök között.
A 2023-as szezon nehézségeket hozott a termelésben: a májusi esős időjárás utóhatásaként a termés 14%-át nem lehetett a friss piacra vinni. A szektor azonban fel van készülve rá, hogy a gyengébb minőségű termést fagyasztott feldolgozásra vagy belföldi értékesítésre irányítsa, és stabilan tartsa az exportmennyiséget. A szerb áfonyák gyakran rotterdami központokon keresztül jutnak el különböző európai országokba.
A szerbiai gazdaságok többsége kisméretű, amelyeknek beruházásra van szükségük a bővüléshez és a korszerű technológiák bevezetéséhez. Szerbia célja, hogy 2030-ra 10 ezer tonna fölé növelje az éves áfonyatermelést, amit pusztán a termésátlagok növelésével el tudna érni. Az ország továbbra is az exportpiacokra fókuszál. Ehhez előnyös helyzetben van Európában: a spanyol és a lengyel főszezon között kínálja az áruját, egy éppen „üres” ellátási időablakban.
Ez is érdekelheti a témában:
