Kína után az Európai Unió az amerikai szójabab legfontosabb vásárlója. Miután az USA már kiírta magát Kínából a magas vámokkal, most az európai piacot is elveszítheti. Ám ami az egyik oldalon lenyomja az árakat, az a másik oldalon megemeli. A hazai szójatermesztők még jól is járhatnak.
Az EU is a 90 napos halasztás mellett döntött
Április 15-én életbe léphettek volna az EU 25%-os büntetővámjai az USA-ból érkező, fontos mezőgazdasági termékekre, válaszul az Egyesült Államok által bevezetett 20, illetve 25%-os vámokra. Kedden azonban úgy döntött a Bizottság, hogy 90 napra – akárcsak Donald Trump – felfüggeszti a magas vámokat. (Az USA 10%-os büntetővámja még él.) Ez időszak alatt a Bizottság az amerikai LNG vásárlásának ösztönzését veszi fontolóra, noha a tározók feltöltésének előírásán túl nincs ráhatása arra, hogy az európai gyárak honnan vásárolják a földgázt.
Trump 35 millió tonnás szójaexportot kockáztat
Az USA Brazília mögött a világ második legnagyobb szójaszállítója. Tavaly közel 119 millió tonnás termést takarítottak be, amiből mintegy 50 millió tonnát kell exportálniuk. Kína 24–30 millió tonna amerikai szójababot is megvásárol egy évben, az EU pedig 4-5 millió tonnát. Ketten együtt a teljes USA-export 60–70%-ára tartanak igényt. A kivitel dinamikája szerint ezek az üzletek a vámháború teljessé válásának idejére már le is zárultak. (Lásd még: Szója: pánikszerű bespájzolás Kínában még Trump előtt.)
Mostanra a brazil szója uralja a világpiacot. A dél-amerikai államban a február–márciusi aratást követően ebben az időszakban vesz igazán lendületet a kivitel, ilyenkor innen szoktak vásárolni az uniós tagállamok is (elsősorban Németország, Olaszország és Hollandia).
EU: sokszínű beszerzési forrás
Az EU Bizottság adatai szerint az elmúlt gazdasági évben az unió összesen 13,1 millió tonna szójababot importált, ebből 5,9 millió tonna Brazíliából, míg 5,3 millió tonna az Egyesült Államokból származott – ez közel 41%-os részesedést jelentett az amerikai eredetű import javára. Az új termésből az Egyesült Államok 2025. március 16-ig 5,1 millió tonna babot szállított az EU területére, és ezzel vélhetően le is zárultak a vásárlások. A következő hónapokban már csak Brazíliából érkezik áru, ahol 105 millió tonnára rúg az exportkínálat. Innen egészen az ukrán termés aratásáig jó áron szerezhető be a szója.
Hatás a szója árára
Mégis kellemetlen lenne, ha az EU és Kína piacáról egyszerre szorulna ki az amerikai szója. A 30–35 millió tonnás igény 30%-kal több, mint amennyi babbal most rendelkezik Brazília. Ez az árak emelkedéséhez vezetne,még akkor is, ha tudjuk, hogy a kereskedelem gyorsan megtalálja a maga kerülőútjait – hiszen ezekért az utakért is fizetni kell. Ismét a „paraszt” lenne a helyzet vesztese: az amerikai csak nyomott áron adhatná el a termést, az európai viszont valamivel drágábban juthatna hozzá a babhoz a logisztikai költségek emelkedése miatt. Ha azonban csak az európai szántóföldi termelést nézzük, akkor az árak emelkedése jó hír lehet a magyarországi szójatermesztők számára.
