Ha 8 millió tonnánál kisebb a burgonyatermés, az már kevés Oroszországnak. Szüksége lenne a tárolók korszerűsítésére, építésére, de a kereskedelmi korlátozások miatt ez most nem megy. Végeredmény: erősen rászorulnak a drága importra.
Csaknem félmillió tonna importra lesz szükség
2023-ban Oroszország rekordmennyiségű, 8,62 millió tonna burgonyát takarított be, ami az elmúlt 30 év legjobb termése volt. 2024-ben viszont a kedvezőtlen időjárás és a kulcsfontosságú termelőterületek csökkenése miatt 7,37 millió tonnára zsugorodott a megtermelt árumennyiség. Ennek következtében az árak meredeken emelkedtek, és a burgonya 2024-ben az egyik legnagyobb inflációt mutató élelmiszerré vált: csaknem a duplájára nőtt az ára.
A Mezőgazdasági Piackutató Intézet (IKAR) adatai szerint az étkezési burgonya importja az előző évi 245 ezer tonnáról várhatóan 470 ezer tonnára nő a futó értékesítési szezonban. Ezzel párhuzamosan az export a 2023-as 220 ezer tonnáról 85 ezer tonnára eshet vissza.
Annak ellenére, hogy az orosz rubel sokat erősödött, az importált burgonya továbbra is drága maradt. Március közepén a belföldi árak 62 rubel (273 Ft) körül alakultak kilogrammonként, míg az importból származó krumpliért 100 rubelt (441 Ft) kellett fizetniük a vásárlóknak. A hiányra reagálva az orosz kormány vámmentes importkvótákat vezetett be, amelyek lehetővé teszik akár 150 ezer tonna áru vámmentes behozatalát.
Oroszország fő beszállítója hagyományosan Egyiptom, de az afrikai állam a kereskedelmi korlátozások miatt az utóbbi években inkább Európába irányította az exportját. (Lásd: Hódít az egyiptomi krumpli Kelet-Európában.) Az oroszországi áremelkedés azonban ismét vonzóvá tette számára ezt a piacot. Emellett Törökország is megpróbál belépni Oroszországba a korai burgonyával, ami eddig nem volt jellemző.
Termelni és tárolni kell a burgonyát
Az Oroszországi Mezőgazdasági Minisztérium kijelentette, hogy 2025-ben a 7 ezer hektárral kell bővíteni a burgonya termőterületét. Bár a termelési költségek 17%-kal emelkedtek, a fogyasztói árak növekedése miatt a kifizetődő foglalkozni ezzel az árunövénnyel. A burgonyatermelés jövedelmezősége 2024-ben 12,8%-ról 26,8%-ra javult. Csakhogy vannak ennél pénzesebb növények is, például a napraforgó, a szója és a repce, ami kétségessé teszi, hogy sikerül-e a burgonyatermesztés fellendítése.
Hosszú távú megoldást csak a burgonyatermesztésbe történő beruházás és a tárolók építése jelentene. Oroszország évente körülbelül 13–14 millió tonna burgonyát és szabadföldi zöldséget termel, de tárolni csak 8–9 millió tonna terményt tud. Moszkva térségében néhány gazdaság már képes egyik betakarítástól a másikig eltárolni a krumplit, de ez még ritkaság számba megy. Az országnak még a szovjet korszakból származó tárolók korszerűsítését sem sikerült megoldania. A legtöbb berendezést külföldi gyártóktól kellene beszerezniük hozzá, amit most a kereskedelmi korlátozások akadályoznak.
Ukrajna hasonló gondokkal küzd, itt a háború akadályozza a beruházásokat. Az ország a világ egyik legnagyobb burgonyatermelője, 20 millió tonnát is megtermel egy évben, de a lakossági pincékben legfeljebb egy fél évig tárolható a termés. Itt írtunk róla: Sok krumpli semmiért.
