Orbán Viktor miniszterelnök keddi bejelentése szerint március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10%-ot. Az alábbiakat érdemes még tudni az intézkedés kapcsán.
Miért kell az árrésstop?
Január végén már világos volt, hogy „Irtózatosan drágul minden, amiből ennivaló lesz”. Belinkelt cikkünkben hosszan soroltuk, hogy az egyes élelmiszer-alapanyagok esetében mekkora az éves drágulás mértéke. Csak hogy párat kiemeljünk: búzák 34%, napraforgómagok 74%, tojás 21%, nyerstej 24%, alma 27%. Viszont csökkent a sertéshús (-8%), a burgonya (-10%) és a hagyma ára (-16) – mindegyik nagyon magas szintről esett vissza. A zöldségek esetében már október megállapítottuk, hogy „Őrült vágtában a zöldségárak, csak pár alapcikk olcsó”. A káposztafélék, a fokhagyma, a tökök, az uborkák és paradicsomok mind nagyobb mértékben drágultak egy év alatt, mint 20%.
Ezek után nem volt meglepő, hogy a decemberi 5,4%-os éves élelmiszerinfláció februárra 7,1%-ra emelkedett. Ennél jobban csak a szolgáltatások drágultak éves alapon.
Mi van és mi nincs a listán?
Az árrésstopos élelmiszerek listája március 15-től:
- csirkemellfilé
- csirkecomb
- csirke far-hát
- csirkeszárny
- egész csirke
- pulykamellfilé
- UHT-tej, 1,5%
- UHT-tej, 2,8%
- ESL-tej, 1,5%
- ESL-tej, 2,8%
- étolaj
- margarin
- sertészsír
- vaj
- finomliszt
- rétesliszt
- késői burgonya
- kristálycukor
- sertéscomb
- sertéskaraj
- sertésoldalas
- sertéstarja
- tojás
- tejföl
- trappista
- tehéntúró
- natúr joghurt
- gyümölcsjoghurt
- fokhagyma
- párizsi
A listán – a burgonya kivételével – nem szerepelnek zöldségek vagy gyümölcsök. Ezt sem azzal nem tudjuk magyarázni, hogy csak azok a termékek kerültek fel rá, amelyek ára feltűnően nőtt az elmúlt évben (a burgonya épp nem ilyen), de azzal sem, hogy kizárólag a „szezonra jellemző” alapcikkek lehetnek rajta. A káposzta vagy az alma például „téli” termék, és sokat drágult, szemben a burgonyával, aminek csökkent az ára.
Mi az árrés és mennyire lesz hatékony?
Az árrés az értékesítési és a beszerzési ár különbsége – az a közötti eltérés, hogy mennyiért adja és hogy mennyiért veszi az adott kereskedő a terméket. A legtöbb elemző sokkal jobbnak tartja ezt a konstrukciót, mint a korábbi árstopot, hiszen nem hajszolja veszteségbe a kiskereskedőket, hanem egy garantált, maximum 10%-os haszonkulcsot szavatol a számukra.
Másrészt a portfolio.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy a garantált árrés nem motiválja a kiskereskedelmet a beszerzési árak leszorítására, sőt. Ennek oka, hogy
1. a haszonkulcs a beszerzési ártól függetlenül nem nőhet 10% fölé,
2. másrészt egy nagyobb beszerzési árra rakott 10%-os árrés forintálisan nagyobb hasznot eredményez.
Magyarán minél magasabb a beszerzési ár, annál több forint keletkezik árrés címén – mutat rá a paradoxonra a gazdasági lap.
Továbbá most is felmerül ugyanaz a kérdés, mint az árstop esetében: biztos, hogy a boltok nem terítik szét az intézkedés hatását a többi termékre, nem emelik meg azok árrését? Az utolsó kérdésre pedig már tudjuk a választ, mert tapasztaltuk: a szabályozás végével a lefojtott árak majd szabad szárnyalásba kezdenek, hogy a korábbi veszteségeiket visszahozzák a kereskedők.
