A cseresznye (Cerasus avium) a tavasz végének, a nyár kezdetének népszerű gyümölcse. Amíg a más gyümölcsfélék iránti kereslet csökken, addig a cseresznye egyre népszerűbb termék. Nézzük a közelmúlt tapasztalatai alapján, mi vár ránk a szezonban!
A fogyasztói igény változott
Míg régen a koraiság volt a legfontosabb, ma a koraiság mellett fontos, hogy a mérete, színe és íze is kiváló legyen, és ha lehet, roppanós legyen a gyümölcs. A mai kor kihívásainak ráadásul a hagyományos ültetvények már nem felelnek meg, mivel a szedési költség rendkívül magas, és a rendelkezésre álló munkaerő kevés. Ha ennek tükrében vizsgáljuk ültetvényeink szerkezetét, akkor erőteljes szétválás tapasztalható. A rendkívül modern, szuperintenzív kerttől a klasszikus ültetvényekig minden megtalálható a palettán, és a fajtákkal, az alanyokkal ugyanez a helyzet.
A konvencionális ültetvények helyét felváltja a modern intenzív, mivel itt kisebb felületről több árbevétel realizálható. A cseresznye egy korai gyümölcsféle, melyet elsősorban friss fogyasztásra szán a termelő. A termelők által preferált cseresznye a szuperintenzív karcsú, illetve szuperorsó. Többségében 5 m × 2 m-es, illetve 3 m × 1 m-es telepítéssel, azaz 1000–3300 db/ha tőszámmal, fedett, csepegtetővel tápoldatozott, GiSelA 5 vagy 6-os alanyokon, a legújabb fajtákat telepítik a termelők.
A cseresznye elsősorban friss fogyasztású gyümölcs, így az értékesítéséhez kiváló minőség kell; ami friss fogyasztásra nem kel el, az ipari feldolgozásra kerül, elsősorban befőtt-, másodsorban lé-, színezőanyag-, illetve íz- és pálinka-alapanyagként.
Az alanyhasználat is jelentősen átalakult
Ma már a törpésítő alanyokat részesítik előnyben a termelők, és mellé az intenzív koronaformát választják. A korai cseresznyék fő problémája a repedés, ezért egyre több az esővédő fóliával fedett állomány. A fóliatakarás alatt más hő- és páraviszonyok alakulnak ki, amelyek befolyásolják a tápanyag-utánpótlást és a növényvédelmet is.
A fajtahasználat is átalakulóban van, a hagyományos fajták – mint a Germesdorfi és a Bigarreau Burlat, a Rita és a Linda – mellett a Kordia és a Carmen is elterjedt.
A cseresznye jóval érzékenyebb a tavaszi fagyokra, mint a meggy
A cseresznyékhez hagyományosan porzó kell, mivel az S-allélok gátolják az öntermékenységet, az öntermékeny fajtáknál pedig túlkötődés jöhet létre, ami rontja a termés méretét és konzisztenciáját. Újabb divatos fajta a Sweet Early, a Sweet Heart, a Nimba és a Canada Giant. Ezeket az újabb fajtákat leginkább törpésítő alanyokon (pl. GiSelA 5, 6, ill. MaxMa 14, 97) termesztik. Az inkompatibilitás nem jellemző, de azért cseresznyénél is előfordulhat.
A cseresznye növekedési szempontból csúcsdominanciával rendelkezik, így az oldalágak kialakítása nagyon nehéz, mivel a csúcsdominanciája csökkenti az oldalsó hajtórügyek fakadását. A metszés mellett sok kiegészítő eljárás szükséges a korai vázrendszer kialakításához. A kezdeti erőteljes növekedés után a termőre fordulás 3-4 év, a termőegyensúly fenntartása pedig magas szakértelmet kíván. A folyamatos berakódáshoz sok fény kell, ezért nyári metszés nélkül nem termeszthető a cseresznye. A téli metszés inkább már korrekció, azt is minél közelebb kell elvégezni a virágzáshoz, hogy indukálni tudjuk hormonálisan a kötődést.
Természetes körülmények között, ha a cseresznye összes virágának 10–15%-a megkötődik, akkor már jó pollenizációról beszélünk. A tisztuló hullás után, az érés előtt képes terméshullásra a cseresznye, főleg akkor, ha csonthéj keményedése előtt a gyümölcskezdemény megfázik. Ha hideg van a kötődési időszakban, akkor ezek a gyümölcsök fejlődésnek indulnak, de soha nem érnek be.
Kényes növény, tudást és türelmet igényel
A cseresznye egy érzékeny növény, de ha jól van gondozva, azt meghálálja. A növényvédelem alapja a korai lemosás, a rézre viszont érzékeny, ezért azt csak indokolt esetben használjuk. A tápanyag-utánpótlás szempontjából is kényes növény, mivel rendkívül K-igényes, ugyanakkor a Ca-pótlásra is kiemelten kell ügyelni, hogy a repedésre kevésbé legyen hajlamos. Aki tápoldatozza az ültetvényét, ott nagyon kell számolni a K/Ca és K/Mg egyensúlyra, mivel ennek elvétése a termésen a gloesporiumhoz hasonló tünetet okoz. A jó kondíció a jó kötődés alapja, ezért a virágzás kezdetétől javasolt a lombtrágyázás.
Növényvédelmi szempontból az ágpusztulásra (Pseudomonas syringae) nagyon fogékony, fogékonyabb, mint a meggy vagy a többi csonthéjas, de a moníliafélékkel szemben ellenállóbb. A cseresznyelégy a korai fajtákat nem károsítja, míg a késeieknél gondot okoz. A foltos szárnyú muslica (Drosophylla suzukii) a koraiakat nem károsítja, míg az utóbbi években, ha a május meleg és párás volt, akkor sajnos nagy problémát okozott a később érő fajtákban.
Az értékesíthetőség olykor lutri
A cseresznye átlaghozama intenzív ültetvényben 8–12 t/ha, 32 mm átmérő feletti gyümölccsel. Jó áron értékesítve, korai időszakban szép bevételt eredményezhet, persze csak akkor, ha nincs belőle dömping. Sajnos erre a gyümölcsre fokozottan igaz, ha telített a piac, akkor nehezen értékesíthető. A 2024-es szezon nem volt egyszerű, mivel a tavasz áprilisban hűvös volt, így a terméskötődés is nehézkes lett. Országos átlagban nem túl sok, közepes volt a termés, viszont ez jó árral párosult.
Mit hoz a 2025-ös év? Ezt még nem tudjuk, de reméljük, hogy a termelők minden nehézség ellenére jó évet zárhatnak majd.
SZERZŐ: KAPONYÁS ILONA
