Február 17. és 22. között az északi félteke összes fontos búzatermesztő régióját éri néhány napos kemény, sarkvidéki fagy. A legdurvább hideg Észak-Amerikában van, de Oroszország, Ukrajna és mi is megtapasztaljuk. Erős stressznek vannak kitéve a vetések.
Magyarországi helyzet
Magyarországon pár napon át mínusz 8 és mínusz 17 fok közé is lehűlhet az éjszaki hőmérséklet, miközben hiányzik az érdemi hótakaró, és a búzavetések nagyjából 70 százaléka csak novemberben került a földbe. Az azóta eltelt időszakban fagyos és meleg időszakok váltogatták egymást, alapvetően száraz időjárás mellett. A kései vetések alig fejlődtek, még „szálakban állnak”, és már most is mutatnak felfagyási tüneteket. A február elsején kiadott fejtrágyák hatására „megmoccantak” az állományok, és ezekre az ébredező vetésekre érkeznek meg most a tél leghidegebb éjszakái. 10 nap múlva pedig már 10–12 fokkal lesz melegebb az időjárás. Erős stressznek vannak kitéve a vetések.
A legnagyobb termelők vannak veszélyben
Ezzel a jelenséggel nem vagyunk egyedül. Északnyugat-Európát, valamint Ukrajna és Oroszország déli részeit, ahol az őszibúzatermelés koncentrálódik, az átlagosnál hidegebb február jellemzi, nagyon kevés csapadékkal. Utóbbi két államban a fagyot hozó ciklon még csak most fordul rá a legfontosabb termőrégiókra.
Eközben Észak-Amerikát már elérte a farkasordító hideg. Ezekben a napokban éjszakánként mínusz 20, helyenként mínusz 40 (!) fokot várnak a meteorológusok:
Búzaárak
Az időjárás-előrejelzések hatására az azonnali piacon átmenetileg megugrottak a búzaárak. Az aratást követő, szeptemberi időpontra Chicagóban most 233 dolláros (89-90 ezer Ft/t) áron kereskednek a búzával (és csökken az ár), Párizsban pedig 238 eurót (95-96 ezer Ft/t) ér a termény és erősödik. Ukrajnában az azonnali piacon lényegében változatlan a felvásárlónak átadott búza ára: 9200–9350 hrivnya. A forint erősödése mellett ez 85-86 ezer forintos tonnánkénti árnak felel meg.
A magyarországi malmi búzáért átlagban 90 ezer forintot fizetnek a termelő telephelyén az AKI adatai szerint, ami – tekintve az ukrán és a párizsi árakat – erősen túlértékeltnek tűnik, de a kukoricahiány érthetővé teszi.
