Hogy a vér pénzzé váljon
A kisgazdaságok számának évek óta tapasztalható csökkenése miatt, valamint a környezetvédelemben, a munkahelyek megőrzésében, valamint a fiatalabb generáció mezőgazdaságban tartásában játszott szerepük felismeréséből következően öt évvel ezelőtt alapjaiban alakult át a családi gazdaságok szabályozása hazánkban. Bár a gazdaságok száma továbbra is csökken, mégis több mint 150 ezer őstermelő dolgozik a „modernizált” keretek között. A tagok független működését megőrző társasági forma, illetve az adminisztratív terhek csökkentésének szándéka ellenére a családi gazdaságok működése továbbra is vet fel jogi kérdéseket.
Csökkentő tendencia a gazdaságok számában
Nem lehet mondani, hogy Magyarország ne követné a „nemzetközi trendeket”, legyenek azok jók vagy éppen ellenkező előjelűek. Már tíz évvel ezelőtt jelentek meg tanulmányok hazánkban azzal kapcsolatban, hogy a gazdaságok száma folyamatosan csökken az Európai Unió országaiban. A 2007-es reprezentatív, valamint 2010-es általános mezőgazdasági összeírás adatai szerint az akkor még 28 tagállamban 13,9%-os volt a csökkenés mértéke. Bár a tanulmány a gazdaságok számának csökkenését tartalmazza a tendencia elsősorban mégis a legkisebb gazdaságokat érintette, főleg azokban az országokban, amelyekben a legnagyobb az egyéni gazdaságok száma. Annak ellenére, hogy az említettek szerint látszólag mindez az európai uniós tagállamokat érintette, valószínűleg világviszonylatban megfigyelhető ez a jelenség. Másképp miért történt volna, hogy a FAO (ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) a családi gazdaságok évtizedévé nyilvánította a 2019 és 2028 közötti időszakot.
Persze e döntés alapjai abban is keresendőek, hogy a megtermelt élelmiszerek mintegy 80%-át családi gazdaságok állítják elő, valamint a Föld termőterületeinek 70%-át is a családi gazdaságok használják. Ráadásul a mezőgazdasági üzemek 90%-át is egyének, illetve családok vezetik. A FAO meghatározása szerint a családi gazdaságok olyan mezőgazdasági üzemek, amelyekben a munkát kizárólag családi munkavállalók végzik, de legalább a munkaerő 50%-a adott háztartás tagjai közül kerül ki.
Az ENSZ (is) a maga komplexitásában állt a folyamatok kezeléséhez, illetve megértéséhez, felismerve a fenntartható termelés, a generációváltás, a haszonnövények és -állatok biodiverzitása fenntartásának szükségességét. Az Európai Unióban – ahol „csak” az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság próbálkozott egységes szempontrendszert egységes fogalom megteremtése érdekében kialakítani – 2016-ban a létező tíz és félmillió mezőgazdasági üzem 95%-a családi gazdaságként működött. Ők az agrármunkaerő 80%-átalkalmazták. További beszédes adatok szerint az európai átlagos birtokméret 16,1 hektár, a csak családi munkaerőt foglalkoztató gazdaságok 9,3 hektár átlagos méretűek (hazánkban 4,1 hektár), míg a fizetett munkaerőt alkalmazók átlagos mérete 148,7 hektár. Világ- és európai viszonylatban egyaránt megfigyelhető tendenciák hazai megléte nyomán az agrárkormányzat a 2010-es évek közepén lépéskényszerbe került.
Hazai sajátosságok
A NAK által jegyzett 2018-as törvényjavaslat elkészítése során felkért szakértők megjegyezték, hogy a csökkenés hátterében a családi gazdaságok fő sajátossága állhat, miszerint ezek az egységek gyakran elsősorban önellátásra termelnek, és csak a felesleggel jelennek meg a piacokon. Hazánkban erre „rakódik” még egy sajátos jogi, adózási kategória, az őstermelőké. Ezért a jogalkotó azt az utat választotta, miszerint előbb az őstermelők jogi és adózási helyzetét „gondolta újra”, majd pedig 2020-ban a családi gazdaságokét.
A hazai családi gazdaságok a rendszerváltás idején kezdtek kialakulni, de az ágazat azóta is folyamatos mozgásban van. A KSH Agrárium 2023-as felmérés végleges adatai szerint 2023. június 1-jén az országban mintegy 198 ezer gazdaság működött, ami 2020-hoz képest 18%-os csökkenést jelent. 2013-hoz viszonyítva a visszaesés mértéke 33%. A 2020 és 2023 közötti időszakban is elsősorban a kisebb mezőgazdasági területet művelő, és csak néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységükkel.

Őstermelők-kistermelők – nagy különbségek
A 2023–2024-es adatok szerint hazánkban 391.370 őstermelő gazdálkodik, akik közül 151.984-en őstermelők családi gazdaságában (ÖCSG), míg 373-an családi mezőgazdasági társaságban (CSMT) tevékenykednek. Ebből már következik, hogy 2021 januárja óta három „családi” működési formát – ahogy a NAK vonatkozó kiadványa nevezi – különböztetünk meg egymástól: őstermelők, őstermelők családi gazdasága, családi mezőgazdasági társaság (ez utóbbiak jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, szövetkezetek, erdőbirtokossági társaságok lehetnek).
Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, e tevékenységére nézve nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki saját gazdaságában mezőgazdasági és elsődleges feldolgozású élelmiszeripari termék-előállítást vagy kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez. A mezőgazdasági őstermelő egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja is lehet, de az őstermelői tevékenységet nem folytathatja párhuzamosan egyéni vállalkozóként is. Pontosabban: azt a tevékenységet, amit a termelő őstermelőként folytat, egyéni vállalkozóként már nem végezheti.
2021. január 1-től megszűnt az őstermelői igazolvány, ami helyett az őstermelők egyedi azonosítása a FELIR-kódszámuk alapján történik. A FELIR az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (közhiteles nyilvántartás), amelyet a Nébih üzemeltet, de az őstermelői regisztrációt az Agrárkamara végzi. Az őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személynek bármely adat megváltozásáról 15 napon belül értesítenie kell a kamarát.
A magánszemélynek az őstermelői nyilvántartásba vételhez adatnyilvántartó lapot kell kitöltenie, és ezen a lapon nyilatkozatot köteles tenni az agárkamarai ügyintézőnek (falugazdásznak) a következőkről:
- rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas mezőgazdasági termelés és értékesítés végzésére;
- rendelkezési jogosultsága van a termelési eszközök, a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett;
- folyamatosan és személyesen részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá a saját termeléshez rendelkezésre álló (saját és bérelt) földterületek helyét, nagyságát művelési áganként, vetésszerkezetét, valamint az állattartását és az állattartásra alkalmas épületek adatait. Az őstermelők, illetve ÖCSG-tagok a nyilvántartással kapcsolatos adminisztratív ügyeiket 2023 nyarától elektronikusan, az Ügyfélkapu (illetve most már Ügyfélkapu+) rendszerén keresztül is intézhetik. Az egyetlen kivétel, amikor az őstermelő párhuzamosan egyéni vállalkozóként is folytathat kiegészítő őstermelői tevékenységet, amely az őstermelői nyilvántartásában is szerepel, ha a kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele nem haladja meg az őstermelői tevékenységéből származó éves bevételének negyedét.

Helyi kiskereskedelem és vendéglátás
Az őstermelői nyilvántartásban nem szereplő őstermelői tevékenységet lehet egyéni vállalkozóként folytatni, csak az őstermelői nyilvántartásban bejegyzett őstermelői tevékenység nem folytatható egyéni vállalkozóként. Ugyanazon őstermelői tevékenység után nem lehet őstermelőként és egyéni vállalkozóként is adózni, amely a kiegészítő tevékenységre is igaz, mert vagy őstermelőként, vagy önálló tevékenységet folytatóként adózhat utána, viszont a kiegészítő tevékenység az őstermelői és az egyéni vállalkozói nyilvántartásban is szerepelhet.
A jogszabályi előírások szerint a kistermelő természetes személy (őstermelő vagy egyéni vállalkozó), jogi személy (gazdasági társaság, vagy nonprofit jogi személy), esetleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ÖCSG például), aki, illetve amely saját gazdaságából származó alapterméket (közvetlenül termelt nem feldolgozott termék – pl. tojás, méz, gomba, erdei gyümölcs, nyers tej, zöldség, gyümölcs, esetleg kifogott hal) és az abból előállított terméket mennyiségi és területi korlátok betartásával értékesíti.
Az értékesítés történhet közvetlenül a végső fogyasztónak a gazdasága helyén (gazdaságudvarban, illetve az élelmiszer-előállítás helyén), piacokon, vásárokon, rendezvények helyszínén, vagy történhet helyi kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek részére. Ez utóbbira akkor kínálkozik lehetőség, amennyiben a helyi kiskereskedelmi és vendéglátóipari egység közvetlenül a fogyasztóknak értékesíti az általuk előállított termékeket. Kistermelői élelmiszer termelését, előállítását és értékesítését a kistermelőn kívül vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti, sőt akár a kistermelő alkalmazottja is.
A 60/2023. (XI. 15.) AM-rendelet két kategóriába sorolja a kistermelőket, attól függően, hogy milyen mennyiségben kívánnak alapterméket, illetve élelmiszert előállítani. Az I. kategória szerinti kistermelő, aki kis mennyiségű, saját maga által megtermelt alapterméket, illetve összegyűjtött vadon termő alapterméket értékesít. A II. kategória szerinti kistermelő a meghatározott kis mennyiségben saját maga által megtermelt alapterméket vagy abból előállított és hazai előállítású, vásárolt alaptermékből, valamint egyéb vásárolt összetevőből élelmiszer előállítását és értékesítését végezheti.
Az őstermelők családi gazdaságainak legfontosabb szabályai
A magánszemélyek számára jelenleg két működési forma is rendelkezésre áll a mezőgazdasági tevékenység közös folytatására. Az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. Az átláthatóbb, egyszerűbb működés megteremtése érdekében 2021 januárjától azok az őstermelők, akik egymás közeli hozzátartozói, valamint e személyek hozzátartozói a tevékenységüket végezhetik őstermelők családi gazdasága formájában. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Hozzátartozónak minősül a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a testvér házastársa. Mivel erre az együttműködési formára a polgári törvénykönyv polgári jogi társaságra (tagjai önkéntesen tömörülnek egy engedélyezett cél elérése érdekében) vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ezért az őstermelők családi gazdasága nem jogi személy.
A tagok a polgári jogi társaságban is függetlenek maradnak (bár személyes közreműködésre kötelezettek), ráadásul a társaság nem rendelkezik különösebb vagyoni tőkével sem. Ezeknek az általános szabályoknak megfelelően az őstermelők családi gazdaságát legalább két, hozzátartozónak minősülő mezőgazdasági őstermelő létesítheti személyesen közreműködve, együttesen végzendő őstermelői tevékenység folytatása érdekében. Egy mezőgazdasági őstermelő csak egy őstermelői családi gazdaságnak lehet tagja. Ezt a formát a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan nyilvántartásba kell vetetni a kamaránál. Az eljárás lényeges feltétele egy alapítószerződés megléte, valamint az, hogy előzőleg a tag a használatában lévő mező- és erdőgazdasági földeket, termelőeszközöket, továbbá a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat közös használatba adja a tagsági jogviszony fennálltáig.
A szerződésben kötelező meghatározni a közösen folytatandó mező- és erdőgazdasági, valamint kiegészítő tevékenységet, továbbá a személyes közreműködés formáját is. A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy az ÖCSG tagjaként végezheti, vagyis nem lehetséges, hogy adott őstermelő adott tevékenységet (például gabonatermesztés) ÖCSG tagjaként, míg más tevékenységet (például méztermelés, méhészkedés) „sima” őstermelőként végezzen. Utóbbi tevékenységet is be kell vinni az ÖCSG-be. Az őstermelők családi gazdasága tagjai egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állnak, de a tagok bármelyikét illető változásról 15 napon belül kötelező értesíteni a kamarát.
Az ÖCSG a nyilvántartásban szereplő képviselője a többi tag képviseletében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. A tagok a nyereségben és veszteségben egyenlően osztoznak, de az alapítószerződésben ettől eltérhetnek. Az alapítószerződés hatályban marad addig, amíg a tagok száma egy főre nem csökken.
A családi mezőgazdasági társaságok legfontosabb szabályai
Családi mezőgazdasági társaságként legalább két taggal rendelkező gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy erdőbirtokossági társulatot lehet nyilvántartásba venni, amelynek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak egymással, és amely kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet végez. Egy személy nem lehet tag egynél több családi mezőgazdasági társaságban. Jogi személy a családi mezőgazdasági társaságnak nem lehet tagja kivéve, ha megszerzi saját üzletrészét, illetve részvényét. Nyilvántartásba vételükről az Agrárkamara dönt a cégbírósági eljárás mellett. A kamarai nyilvántartásba vétel iránti kérelem tartalmazza a kérelmezők hozzátartozói minőségét, továbbá a létesítő okiratban rendelkezni kell a tagok részéről a tulajdonukban lévő földrészlet használatának a családi mezőgazdasági társaságok felé történő átadásáról, de meg kell határozni a személyes közreműködés módját és annak elszámolási rendjét is.
A társaság számviteli kötelezettségeinek a jelenlegi szabályok szerint tesz eleget, de nem adóköteles az az összeg, amely nem haladja meg:
- a társaság által a tulajdonosnak a termőföld bérletéért fizetett összeget;
- a normatív támogatásként kapott, tagnak átengedett összeget;
- azt az összeget, amit a társaság azért fizet ki, hogy a magánszemély földtulajdonos azt a földvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel-törlesztésre fordítsa;
- a társaság tagjának termőföld vásárlására adott összeget, ha azt legalább 15 évig használják.
Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot. A társaság tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.
Mennyire csendes a polgári jogi társaság?
Az ÖCSG mögött álló polgári jogi, ha úgy tetszik társasági jogi formula az úgynevezett polgári jogi társaság, amely 1959-ben került bele az akkori polgári törvénykönyvbe. A kontinentális (magán-) jog alapjának tekinthető német polgári törvénykönyv azonban már korábban is ismerte, illetve napjainkban is nevesíti ezt a jogintézményt. A német jogban polgári jogi társaság a legegyszerűbb és legkevésbé körülhatárolt társasági forma, megalapítása pedig nagyon alacsony költségekkel jár. Azoknak ajánlott, akik nem számolnak nagy felelősségi kockázatokkal, és a lehető legegyszerűbben szeretnének egy nem kereskedelmi cél érdekében egyesülni.
A magyarországi eredetet keresve egyrészt az 1875-ös kereskedelmi jogi törvényt lehet említeni, amely megengedte olyan – az akkori szóhasználattal csendes társaságok – kialakítását, amelyek esetében harmadik személyek irányában nem valamennyi résztvevő, hanem – önállóan és saját nevében, és kizárólag őt jogosítva és kötelezve – csak az egyik lép fel, úgy, mintha a társas viszony nem is létezne.
Természetesen ez a konstrukció is áldozatául esett az 1940-es évek második felében a társasági jogi felszámolásának. A polgári jogi társasághoz még jobban hasonlító magánjogi társaságok (a kereskedelmi társaságok ellenpárjaként) akkor még „csak” az úgynevezett magánjogi törvényjavaslatban léteztek. 1959-től a rendszerváltásig (pontosabban 1988-ig) a polgári jogi társaságok az állampolgárok nem szövetkezeti jellegű gazdasági társulása egyik formájának voltak tekinthetők. A 2014 óta hatályos PTK rendelkezései szerint polgári jogi társasági szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik.
Mindennek jelentőséget ad a zalaegerszegi törvényszék másodfokon, 2024-benhozott jogerős döntése, miszerint az ÖCSG egy termelési közösség, amelyre a polgári jogi társaság szabályai az irányadók. Ezért például egy házastárs megbízhatja a másikat mint ÖCSG-tagot, hogy a közösen művelt területen felmerülő vadkárok rendezése tekintetében eljárhasson a nevében.
SZERZŐ: CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ
Fotók: shutterstock.com