A Kukorica Kör Egyesület kerekasztal-beszélgetésén a kukoricatermesztés jövője, a kockázatok és a lehetőségek mellett kiemelt figyelmet kapott az aflatoxin kérdése, amely az elmúlt évben a gazdálkodók egyik legnagyobb kihívásává vált.
A hazai kukoricatermesztés hatékonysága, sikere érdekében működő Kukorica Kör AGROmashEXPO-n megrendezett szakmai fórumán a szakértők rávilágítottak a diverzifikáció, a bizonytalanság kezelésének és az alkalmazkodás fontosságára. Az energiaárak emelkedése, a termelési költségek növekedése és a klímaváltozás új szemléletmódot követelnek meg a gazdáktól.
Talaj, toxin és tudás
Daoda Zoltán, az AGRO.bio szakmai igazgatója rámutatott, a fenntartható termelés alapja a talaj állapota. Hozzátette, hogy nem egy évre kell gondolkodni, hanem hosszú távra, a talajszerkezetben javulást 2-3 év távlatában érhetünk el. Ezt erősítette meg Dusnoki Csaba gazdálkodó, aki szerint az öntözés csak akkor lehet hatékony, ha a talaj megfelelő vízmegtartó képességgel rendelkezik. Daoda Zoltán hozzátette, a fenntartható mezőgazdaság érdekében elengedhetetlen a talaj állapotának javítása.
Reng Zoltán a Hungrana vezetője arról beszélt, a jövőbeni versenyképesség érdekében szemléletváltásra és tudásátadásra van szükség. Rámutatott, hogy az idei toxinos kukorica miatt a feldolgozóipar importra szorul. Hangsúlyozta továbbá az öntözés fejlesztésének fontosságát, amely évek óta napirenden van, mégis csak a termőföldek kis részét művelik öntözéssel.
Németh István (Magro.hu) szerint általánosságban véve a kukoricatermesztés kockázata a tudatossággal csökkenthető, ami pedig az információn alapszik. A legnagyobb kockázat a rosszul időzített értékesítésben van. A gazdálkodók egy jelentős része már lábon vagy közvetlenül a betakarítás után eladja a kukoricáját, holott a több részletben és időpontban történő értékesítés nagyobb árbevétellel, profittal kecsegtet.
„Helyenként 3-4 éve gondot jelent az aszály, de az utóbbi 3 évből kétszer is súlyosbította a helyzetet a toxin. A kukorica versenyképességének fenntartása, a klímaváltozás hatásai miatt az RAGT nemesítői a mesterséges intelligenciával jelentősen fel tudták gyorsítani a nemesítést – mondta Sík Imre. A toxin elleni hatékony védekezés szerinte összetett, sok múlik a korszerű csúcshibrideken, első lépésként a talajon, a szármaradványok lebontásán. Zsila József (Bayer) ehhez a növényvédelem szempontját emelte ki. Rámutatott: a kukorica a virágzás időszakában a legérzékenyebb a klimatikus stresszel szemben, a termékenyülési kockázat több, különböző érésidejű hibridből álló portfólióval mérsékelhető. Emellett a növénykondíció érdekében kulcsfontosságú a minőségi magágykészítés, a pontos vetés megfelelő talajhőmérséklet mellett, és a korai gyomkikapcsolás.
Hamarosan meglódul az agrárhitelezés
Szűkebb körben, az Egyesület standján zajlott a Finanszírozási kockázatok a termesztésben címet viselő szakmai fórum, melyben Fórián Zoltán (ERSTE Agrárközpont) és Zsarnóci Csaba (OTP Agrár) az idei évben várható támogatásokról, hitel lehetőségekről, illetve a kockázatokról tájékoztatta a résztvevőket.
Tavaly az agrárhitelezési piacra rányomta bélyegét a pályázatokra való készülés. Mivel még bírálati, és további kiírási szakaszban vagyunk, az idei év második felében, illetve jövőre fog komoly lendületet venni az agrárhitelezés. „A bankok közötti versenyben felértékelődik majd az agrárpiaci szakmai felkészültség. Az árazásban nincsenek nagy mozgásterek. Ha valamikor, hát most – amikor az agrárium gyakorlatilag minden gazdálkodási körülménye egyszerre, egymás hatását erősítve változott meg – érdemes olyan banki partnert választani, aki az agrárstratégiai döntéseinkben is támaszunk. Mi elemzésekkel, előrejelzésekkel, személyes tanácsadással egészítjük ki pénzügyi szolgáltatásainkat. Az Erste a pénzügyi egészséget támogató megoldásainak széles körét nyújtja annak érdekében, hogy partnerei eredményes gazdálkodását segítse, s így ne okozzon gondot számukra a beruházásokhoz szükséges önerő előteremtése” – fogalmazott Fórián Zoltán.
Zsarnóci Csaba szerint az elmúlt 1-2 évben a vállalati hitelpiac leginkább stagnált, ennek a magas kamatok miatti keresletcsökkenés volt elsősorban az oka. Az agrárium hiteleinél is megfigyelhető volt, hogy ahol megfelelő a devizabevétel, ott a hiteleket forint helyett az adott devizába forgatták át. A beruházási kedvet a meghirdetett pályázatok és az eddigi csökkenő kamatpálya jelentősen javítják. A KAP Stratégiai Tervbe épített kamatköltség- és kezességi díjtámogatás pedig sok projekt finanszírozását segítheti, erősítve a gazdálkodók cashflowját és a hitelek biztosítéki rendszerét.
