fbpx

Hogyan csökkentsük a termelés kockázatait?

Írta: Gönczi Krisztina - 2025 január 26.

A szántóföldi termelés és ennek anyagai kockázati kerültek a fókuszba az AGROmashEXPO második napján, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége által szervezett szakmai rendezvényen. Ennek megfelelően az éghajlatváltozás, a támogatások és a beruházásfinanszírozás, az áruminőség és a diverzifikálás kérdései is sorra kerültek.

AgroMash kockázatcsökkentés
Balról jobbra: Feldman Zsolt, Hollósi Dávid, Párkányi Gábor, Vajda Péter, Baranyi Szabolcs
(fotó: Horizont Média)

Bonyolultak a támogatási előírások, de szükségünk van a pénzre

Felvezető előadásában Dr. Feldman Zsolt államtitkár a legnagyobb kihívásnak a klímaváltozást nevezte meg, és rámutatott: már most 40–100 mm csapadékdeficittel indulunk neki a szezonnak. A melegedő és egyre szélsőségesebb időjárásra a technológia módosításával is reagálni kell, újra kell gondolni a talajművelés és a növényvédelem lépéseit. Mint mondta: beszélni kell az aflatoxinról is.

Kormányzati oldalról támogatási/pályázati pénzekkel tudják segíteni a gazdálkodókat, ezekre óriási az érdeklődés a termelői oldalon. Mind az állattartók, mind a feldolgozók túligényelték az új pénzügyi ciklus első beruházási pályázataira szánt összeget. Meglepően sokan jelentkeztek a földalapon járó agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási (ÖKO) kiírásokra is. Az AKG-ra „benevezett” területnagyság 1,6 millió hektárra kúszott fel. Feldman Zsolt jelezte: ezek az ötéves programok átnyúlnak a következő pénzügyi ciklusra, melynek „játékszabályait” még csak idén kezdik el tárgyalni a tagállamok.

Az államtitkár jelezte: az egyes pillér közvetlen kifizetéseire közel 80 milliárd forinttal több pénzt lehetett kiutalni a gazdaságoknak, mint tavaly. A beruházási pályázatok esetén pedig azt emelte ki a szakember, hogy az összes nagy kiírásnál külön választották a kisebb és nagyobb projektekre szánt keretet. Így a februárban induló öntözésfejlesztési pályázatra a legfeljebb 200 milliós forint támogatásigényű pályázatokat fogadják, míg a legfeljebb 5 milliárd forintos forrásigényűeket márciustól lehet benyújtani. Ugyanígy elkülönített keretekkel lesz meghirdetve a második negyedévre várt tisztító-/szárító-/tárolóépítési kiírás is. A sokak által várt, 100 milliárdos forráskeretű, precíziós gépek beszerzését támogató pályázat szakmai tartalma még egyeztetés alatt van. (A pletykák szerint az egyes gépkategóriákra külön-külön támogatási felsőhatárt szabnának – GK.)

Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a támogatási feltételek formálásában konstruktív az együttműködésük a szaktárcával, például az agroökológia programban (AÖP), melyre 4,2 millió hektár vár kifizetést, sikerült a korábban 50 méteres élővizektől mért védőtávolságot a folyók esetén 5 méterre, a tavak esetén 20 méterre lecsökkenteni a mikrobiológiai készítmények kijuttatásakor. Felhívta a hallgatók figyelmét arra is, hogy az AKG-ban az ötévente egyszer elvárt melléktermék-bedolgozás nem ütközik a talajoltó készítmények használatának vállalásával, ahogy a HMKÁ6-ban előírt minimális talajborítás is összeegyeztethető a szárbontással, hiszen a sekély tarlóhántás megengedett. Tény azonban, hogy a támogatási előírások olyannyira bonyolultak lettek, hogy szaktanácsadók nélkül már mozdulni sem lehet.

Hogyan finanszírozzuk a beruházásokat?

A támogatások iránti érdeklődés oka valójában az, hogy ezek nélkül nem maradnak talpon a mezőgazdasági üzemek. A pályázati forrásokra is égető szükségük vannak, csakhogy az utóbbi 3 évben alig invesztáltak a gazdálkodók a versenyképességük fenntartásába, ami lemérhető azon, hogy 2022 eleje óta a hitelállomány 1800 Mrd forint környékén tetőzött, és – az infláció dacára – azóta sem emelkedett. Hollósi Dávid szerint ez azt mutatja, hogy mintegy 300 Mrd forintos forrás tűnt el a mezőgazdaságból az utóbbi éveken. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a kamatkörnyezetünk belátható időn belül nem lesz sokkal kedvezőbb, ezért a pályázatok banki finanszírozása csak erős kamattámogatás mellett lehetséges.

„A mezőgazdaság jövedelemtermelő képesége világszinten csökken, egy 10%-os hitelkamatot már nem tud kitermelni, a de minimis-keret pedig nem teszi lehetővé, hogy nagyívű fejlesztési terveket valósítsanak meg az üzemek” – magyarázta a helyzetet a pénzügyi szakember. Ugyanakkor biztatónak nevezte azt az új támogatási konstrukciót, ami a tervek szerint egy tízéves futamidejű beruházási pályázat megvalósításának első éveiben nullára vinné le a kamatterhet, a teljes futamidőre pedig körülbelül megfelezné a piaci kamatszintet.

Minőség, diverzifikálás, adatalapú döntés

Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy Ukrajna és Oroszország szomszédságában nem leszünk versenyképesek a tömegtermékekkel. Mint mondta, lehet, hogy a 10 és a 12%-os fehérjetartalmú búza ára között kicsi a különbség, de a prémium kategóriát most is 300 euró (123 ezer Ft/t) feletti áron vásárolják Bolognában, ami a termelőnél mintegy 100 ezer forintos terményárat jelent. Továbbá nagyon fontos lenne a raktározás és terménykezelés színvonalának fejlesztésével csökkenteni a termény minőségéből eredő értékesítési kockázatokat, lásd aflatoxin.

Vajda Péter hozzáfűzte: ha pedig nem tudjuk biztonságosabbá tenni a kukoricatermelést, akkor a működés diverzifikálásával (termékek és tevékenységek) kell bebiztosítani magunkat a kockázatok ellen. Ezen felül el kell feledni a megszokott gyakorlatokat, az alkalmazkodó képesség vált a legfontosabb tudássá – ebben pedig bizonyosan vannak generációs különbségek. Fontosnak nevezte, hogy a talajt helyezzük a termelés fókuszába, és a lehető legtöbb információt legyünk képesek hasznosítani a döntéseink során, mert így lehet igazán költséget megtakarítani.

Baranyi Szabolcs a Groupama Biztosító képviseletében sajnálatosnak nevezte, hogy a 70%-os uniós díjtámogatás ellenére sokan még mindig nem kötnek mezőgazdasági biztosítást. Igaz, aszály ellen ezt már nem szívesen szerződnek a biztosítók, de az olyan kistérségre kiterjedő, kiszámíthatatlan időjárási eseményekre, mint a jégverés vagy a vihar, érdemes lenne biztosítást kötni, és ezzel is mérsékelni a termelés anyagi kockázatait. (Lásd részletes szakcikkünket: Kártérítési tapasztalatok rossz átlagok után.))