Az AKG és az AÖP programok már évek óta fontos elemei a hazai mezőgazdasági támogatási rendszernek. A bennük rejlő lehetőségek és kötöttségek megismerése és betartása ugyanakkor nem könnyű feladat, legtöbbször érdemes ehhez szaktanácsadó segítségét kérni. A FarmLYNX mezőgazdasági együttműködési rendszert üzemeltető AgroLYNX Zrt. kezdeményezésére ebben a cikkben pár rutinos szaktanácsadó osztja meg az általa legfontosabbnak vélt tudnivalókat az említett programokról.
- Az Agrárökológiai és Agrárkörnyezetgazdálkodási programok a növényvédelemben és tápanyaggazdálkodásban olyan irányelveket fogalmaznak meg, amelyek a fenntartható mezőgazdaság kulcselemeivé teszik őket, és amelyek hosszú távon javítják a környezet, a gazdaság és a társadalom összhangját. A növényvédelmi intézkedések során előnyben kell részesíteni a biológiai védekezést a kémiai növényvédőszer-használattal szemben, a prevenciót (vetésforgó, mechanikai védekezés, táblaszegélyek megőrzése a biodiverzitás megőrzése érdekében), és a precíziós növényvédelmi technológiákat a célzott kezelések alkalmazásához. A tápanyaggazdálkodás célja a talaj termékenységének megőrzése, a vízszennyezés minimalizálása és a növények optimális fejlődésének biztosítása. A célok megvalósítása érdekében kiemelten fontos a talajvizsgálat és tápanyagtervezés, a talaj szervesanyag-tartalmának javítása szervestrágyázással, zöldtrágyanövények termesztése, a növényi maradványok visszaforgatása a talajba, és a precíziós technológiák alkalmazása a műtrágya- és szervestrágya-kijuttatás optimalizálására.
Koczinger Tomi Norbert (NAK-2727)
- Egyes Agrárökológiai és az Agrárkörnyezetgazdálkodási programokban a felhasználható növényvédőszerek köre korlátozva van.
Az AÖP-ben szántó művelés esetén választható gyakorlat a forgatás nélküli talajművelés. Ennek alkalmazása esetén a használható növényvédőszer-hatóanyagok tekintetében pozitív lista érhető el, tehát itt azt szabályozzák, melyek azok a hatóanyagok, melyeket használni lehet. Szintén az AÖP-ben szántóterületen és állandó kultúrákban választható gyakorlat a méhekre veszélyes szerek használatának tilalma. Ekkor az Irányító Hatóság negatív listát tesz közé, tehát azokat a hatóanyagokat nevesíti szernévvel együtt, amiket tilos felhasználni. Az Agrárkörnyezetgazdálkodási programokban szűkített növényvédőszer-felhasználás kötelező, itt minden évben megjelenik egy negatív lista azokról a hatóanyagokról, melyeket egyáltalán nem, vagy csak bizonyos korlátozások mellett lehet felhasználni. Érdemes növényvédelmi szakirányítót bevonni a gazdálkodásba, mert gazdálkodói szemmel nem mindig egyszerű a listákon eligazodni, egy rosszul megválasztott növényvédőszerrel jelentős támogatási összegektől eshetnek el.
Sütőné Battyányi Bernadett – SBB Szaktanácsadó Kft (NAK-SZ-1155)
- Az AKG-ban tematikus csoportonként más-más a tiltott hatóanyagok köre, míg a horizontális tematikus csoportokban még használható elég sok növényvédőszer, addig az MTÉT-es tematikus csoportokban a rovarölő, rágcsáló irtók is tiltottak, valamint nemcsak térben, hanem időben is tiltásra kerülnek, még az agrotechnikai műveletek is. Ezek kiszűrését a NEBIH-es program nem segíti. Ez csak piaci programmal, vagy manuálisan oldható meg, hogy ne töltsünk fel tiltott szert.
Az elmúlt 2 év újdonsága, hogy az eseti engedéllyel rendelkező szereket sem AKG-ban, sem AÖP-ben a forgatásnélküli programban nem lehet alkalmazni, mert ezek az EU-ban nem engedélyezettek. Ilyen például a diquat-dibromid hatóanyag.
Nagyon érzékeny terület lesz a jövőben a vízvédelmi sáv értelmezése. Nagyon sok esetben a vízvédelmi sávok, amiket az AÖP-ben 50 méteresnek jelöltek ki, nem felelnek meg a tényleges vízjárásnak. Vannak olyan területek kijelölve, ahol évtizedek óta nem volt víz.
A növényvédelemben és a trágyázásban 3–5–20 méteres vízvédelmi sávot kell hagyni, attól függően, hogy a művelt tábla folyó vagy álló vízzel érintkezik. Ez a 14/2023(IV.19)AM rendeletben van leszabályozva, a szankciók is fel vannak sorolva a rendeletben.
Az AKG-ban az istállótrágya, ha nem lett 100%-ban kiszórva, az előző programokban még nem számított egyszeri trágyázásnak. A probléma megoldása a zöldtrágyázás.
Brumár Katalin – Agro-Brumár21 Kft (NAK-1044)
- Az agrárkörnyezetgazdálkodási programba bevitt területeken a növényvédelemről szóló, 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szerint a támogatást igénylőknek be kell tartaniuk az integrált növényvédelem alapjait. Az integrált növényvédelem célja, hogy a termésbiztonságot a növények jó kondíciója, megfelelő ellenálló képességének biztosításával érjék el a termelők. A kémiai növényvédelem csak egy eleme az integrált védekezési lehetőségeknek. Előnyben kell részesíteni a természetes eredetű hatóanyagokat az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem, a felhasználó egészségének megóvása végett.
Mindezek mellett a hasznos élőszervezetek kímélésével a károsítók természetes ellenségei is felszaporodnak, ezáltal a biológiai egyensúly is beáll a kultúrában. A hatóanyag-kivonások miatt egyre kevesebb növényvédőszer áll a termelők rendelkezésére, ennek okán is előtérbe kerülnek az integrált védekezési módszerek alkalmazása.
Vajkóné Tarjányi Judit (NAK-1220)
- Talajspecifikus műtrágyázás
A talaj egy nagyon összetett rendszer, amiben a növényeinket termesztjük. A jobb termésátlagok elérése érdekében műtrágyákat használunk. Mindegy, hogy a Nitrogént a Foszfort milyen vegyület formában juttatjuk ki? Ugyanazt a terméseredményt érjük el minden esetben?
A válasz: nem.
Ezért is kiemelten fontos az Agrárkörnyezetgazdálkodási programokban, hogy a lehető legjobban hasznosuljanak a növényeink táplálására kitett műtrágyák.
A talajaink főleg savas kémhatásúak, de vannak semleges és lúgos talajaink is. Ugyanígy a műtrágyáink is lúgos vagy savas kémhatásúak. A savas kémhatású talajokon inkább lúgos kémhatású műtrágyákat használjunk, míg a lúgos kémhatású talajokon inkább savas kémhatású műtrágyákat használjunk.
A pétisó lúgos kémhatású, az ammónium-nitrát a karbamid és a kénes nitrogének savas kémhatásúak. A szuperfoszfát ugyan semleges, de a talajra savas hatással van.
A gyakorlatban hogyan tudjuk eldönteni, hogy a talajunkra melyik műtrágya lenne jobb?
A talajvizsgálati eredményünket megnézzük, hogy a talajunk kémhatása Ph. milyen érték. 7 a semleges, alatta savas, felette lúgos kémhatású a talajunk.
Fontos még, hogy ha a talajunk mésztartalma 3% feletti, akkor nem ajánlott a mésztartalmú műtrágyák használata.
Bóka Ferenc (NAK-4539)
- A klímaváltozást már mindenki a saját bőrén érzi. Egyre korábban melegszik az idő, idén már februárban 20 oC fokot is lehetett méni. A növények így korábban kezdenek el növekedni, ami a késői fagyok miatt igencsak veszélyes. Azonban nemcsak a korai növekedés, hanem a tél elmaradása is komoly kihívás elé állítja a szakembert/gazdálkodót. A kórokozók, kártevők gyérítésében már nem segít a természet. Ezért egyre nagyobb feladat a növényvédelem, úgy, hogy közben a „zöldek” szeretnék a teljes herbicidlistát betiltani. A glifozát hatóanyag szerencsére még pár évig segíti a gazdálkodókat, de ennek is vége lehet egyszer. Sajnos növényvédelem nélkül pedig nem lesz lehetséges a föld népességének eltartása. Továbbá a tápanyaggazdálkodás terén mindenképpen megjegyezném, hogy a szervesanyag visszapótlása nélkül, és csak műtrágyára alapozva a talajaink biológiai egyensúlya könnyen felborulhat, ami a növényvédelmi problémákhoz hasonlóan a föld népességének élelmiszerrel való ellátásának biztonságát veszélyezteti.
Madar Gergő Tamás (NAK-4860)
- Véleményem szerint a céltámogatások, mint az Agrárökológiai és Agrárkörnyezetgazdálkodási programok sokkal fókuszáltabban és hatékonyabban segítik a mezőgazdasági ágazatot. A területalapú támogatás aránytalanul támogatja a nagytermelőket a kicsikkel szemben, ezáltal aránytalan előnyhöz juttatja a nagytermelőket, akik a méretgazdaságosság miatt amúgy is sokkal hatékonyabban tudnak termelni, szemben a kis, családi termelőkkel. A céltámogatásokkal a támogatási források hatékonyabban jutnak el az adott gazdálkodói körhöz és ezáltal jobban hasznosulnak.
Ezen programok feltételeiként szereplő növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási előírások nagyban hozzájárulnak a fenntartható és környezetkímélő gazdálkodás elősegítéséhez, a környezet védelméhez és a talaj megújulásához. A növényvédelem területén szereplő előírások az indokolatlan növényvédőszer használatot, míg a tápanyaggazdálkodás előírásai a felesleges tápanyagkijuttatást hivatottak megakadályozni. Ezáltal csak a feltétlenül szükséges növényvédő szer mennyiséggel és az adott termésmennyiség eléréséhez elengedhetetlen tápanyag-kijuttatással terheljük a környezetünket.
Szabó Zsolt (NAK-1454)
- Megjelent a A KAP Nemzeti Irányító Hatóság 71/2024. számú közleménye a „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című (KAP-RD19a-1-24) pályázati felhívás támogatott területein a 2025. évben nem, vagy csak korlátozással alkalmazható növényvédőszer-készítmények köréről
A KAP-RD19a-1-24 kódszámú „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című felhívás alapján egyes növényvédőszer-készítmények nem, vagy csak korlátozásokkal használhatók.
A közleményből látszik, hogy az AKG-ban használható szerek listája lényegesen bővebb, mint az Agrárökológiai programban használható szerek listája, azonban mindkét listában szereplő szerek messze elmaradnak a szokványos növényvédelemben használatos szerek listájától.
A pályázatok 2024 decemberében nyújthatók be mindkét programra, aki szeretne tenni a környezete és a természet védelme, illetve az egészségesebb élelmiszerek termesztése érdekében, annak érdemes ezekkel a programokkal foglalkozni, hisz ezáltal egy sokkal tudatosabb gazdálkodást valósít meg, illetve a programokra kapható támogatások kompenzálják a szűkített növényvédőszer használat általi esetleges jövedelemkiesést.
Varga Erzsébet (NAK-4222)
Szerzők:
Koczinger Tomi Norbert (NAK-2727)
Sütőné Battyányi Bernadett – SBB Szaktanácsadó Kft (NAK-SZ-1155)
Brumár Katalin – Agro-Brumár21 Kft (NAK-1044)
Vajkóné Tarjányi Judit (NAK-1220)
Bóka Ferenc (NAK-4539)
Madar Gergő Tamás (NAK-4860)
Szabó Zsolt (NAK-1454)
Varga Erzsébet (NAK-4222)
