Szaporítóanyag-előállításunkat a kalászosok terén is a külföldi fajták dominálják. Mindegyikből a hazai igényeken felül termelünk, de nem a legnagyobb területen előállított búzavetőmagból jut a legtöbb a külpiacokra.
Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb statisztikai jelentése szerint Magyarország vetőmag-szaporító területe 2023-ban 10,5 százalékkal emelkedett 2022-höz képest, mintegy 120,5 ezer hektárt ért el (zöldség- és virágmagok kivételével). Ez nagyságrendileg a 2021. évi adattal egyezik meg. A vetőmagszaporító terület nagyságát alapul véve Magyarország a nyolcadik helyet foglalta el az európai rangsorban.
Meghatározó vetőmag-előállítók az EU-ban
Az Európai Unióban 2023-ban közel kétmillió hektáron állítottak elő szántóföldi vetőmagot. A vetőmag-szaporító terület nagyságát tekintve Franciaország végzett az első helyen 349 ezer hektárral, azonban területe 3,5 százalékkal visszaesett 2022-höz viszonyítva. A dobogó második helyét Olaszország foglalta el 215,2 ezer hektárral, a szaporítóterület itt 6 százalékkal haladta meg az előző évit. A harmadik helyezett Spanyolország volt 192,3 ezer hektárral (nincs változás), míg Németország a negyedik helyen végzett (172,4 ezer hektár, –7%). Magyarországot még Lengyelország, Dánia és Románia előzi meg a sorban.
Franciaország továbbra is vezető szerepet tölt be a kukorica, az olajos magvak, a hüvelyesek és a rostnövények vetőmagjai terén. Spanyolország a gabonafélék szaporításában foglal el kiemelkedő helyet, megelőzve ezzel Franciaországot és Olaszországot. Dánia a takarmánynövények, míg Olaszország a kismagvú hüvelyesek és a cékla vetőmagjainak előállításában tölt be jelentős szerepet. Hollandia a burgonyavetőgumók piacát uralja. Németország továbbra is kiemelkedő a hüvelyesek szaporításában, megelőzve ezzel Franciaországot és a Cseh Köztársaságot. Magyarországnak a gabonafélék, ezen belül is a kukorica, az őszi és a tavaszi kalászosok, valamint a mézelő, zöldítő növények alapanyagainak előállításában van jelentős szerepe.
Exportpiacra 2023-ban 93,3 ezer tonna vetőmag került a KSH adatai szerint. A legnagyobb tételben kukoricát (59 ezer tonna), napraforgót (5,1 ezer tonna), valamint durumbúzát (5,1 ezer tonna) és árpát (5,1 ezer tonna) értékesítettünk. A kukorica legnagyobb célországai volumenben Románia, Oroszország és Németország voltak. A napraforgó-vetőmag elsősorban Romániába, Ukrajnába és Németországba került.
Külföldi fajták dominálják a szaporítást
Közel 50 ezer hektáron szaporítottak kalászosokat 2023-ban. Ebből az őszi búza szaporítóterülete 31 ezer hektárt tett ki, 26,6 százalékkal növekedett 2022-höz képest. A szaporítóterület háromnegyedét külföldi nemesítésű fajták foglalták el. Az előállított fajták száma 198 volt (tavaszi búzával együtt). A megtermelt szaporítóanyag mennyisége 193,3 ezer tonna volt, aminek a 72 százaléka, 139 ezer tonna volt alkalmas fémzárolásra. Idén ősszel 922 ezer hektáron vetettünk őszi búzát, így önellátottságunk mintegy 65 százalékos volt ebből a vetőmagból. Mivel a termelők csak 57 százalékos felújítási aránnyal dolgoztak, feleslegünk is akadt őszibúza-vetőmagból.
Durumbúzát (őszi) mintegy1800 hektáron szaporítottak 2023-ban (27 fajta felhasználásával), ez 9,2 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A szaporítóterület legnagyobb részét évek óta egy német fajta fedi le. A következő négy helyen pedig három magyar és egy osztrák nemesítésű állt. A termelés a jobb évjárat miatt 22 százalékos javulást mutatott 2022-höz képest. A fémzárolási mutató 70 százalék körül alakult. A fémzárolt alapanyag 42,1 ezer hektárra biztosította a vetőmagot, ehhez képest a gazdálkodók csak 35,7 ezer hektáron vetettek ilyen árunövényt 2024-ben.
A tönkölybúza vetőmagját 84 hektáron állították elő 2023-ban (3 fajta felhasználásával), így a területnagyság az előző évihez képest a negyedére csökkent. A területről a 2023-as szezonban 165,2 tonna termést takarítottak be, ami mintegy 678,5 hektárra elegendő – szintén meghaladja a hazai igényeket.
Az őszi árpa szaporítóterülete az elmúlt években folyamatosan növekedett, 2023-ban 12,6 ezer hektáron történt az alapanyag-előállítás, ami 62,4 százalékos emelkedést jelentett 2022-höz képest. A terület 40 százalékát három német fajta fedte le. Ezzel szemben a tavaszi árpa vetőmag-előállító területe tovább csökkent, a két vetésidő aránya a szaporításban 15:1. Őszi árpából 68,9 ezer tonna vetőmagot takarítottak be 2023-ban, fémzárolásra pedig 46 ezer tonna került (67%). A rendelkezésre álló vetőmagmennyiség mintegy 220 ezer hektár nagyságú terület bevetésére volt elegendő, de a gazdálkodók 287 ezer hektáron akarták termelni a növényt 2024-ben. Mivel az őszi árpa felújítási aránya mintegy 60 százalék, a fémzárolt vetőmag bőven elég volt a hazai igények fedezésére.
A tritikálét hazánkban 2023-ban 2572 hektáron szaporították 32 fajta felhasználásával (őszi és tavaszi), ez 22,6 százalékos területnövekedést jelentett az előző évihez mérten. A négy magyar fajta a teljes szaporítóterületnek 38 százalékát fedte le. 2023-ban 13,6 ezer tonna tritikálé-vetőmagot (őszi és tavaszi) állítottak elő, míg 10,8 ezer tonna (80%) került fémzárolásra. A 2024. évi 65 ezer hektáros árunövény-termeléshez 16,3 ezer tonna vetőmagra volt szükség. Tekintve a 66 százalékos felújítási arányt, a megtermelt mennyiség éppen csak elég volt a hazai igények fedezésére.
Rozst (őszi és tavaszi) 2023-ban 2547 hektáron állítottak elő, ami 24,5 százalékos területnövekedést jelentett az egy évvel korábbihoz mérten. Egy német fajta a szaporítóterület egyötödét foglalta el, majd ezt követte egy magyar nemesítésű fajta 16,3 százalékos részaránnyal. 2024-ben 37,4 ezer hektáron vetettek rozst árugabona termesztése céljából. A felújítási arány ebből a kalászosból a legrosszabb, 2023-ban mindössze 36 százalék körül alakult.
Tavaszi zabot 644 hektáron szaporítottak 2023-ban és 1458 tonna került fémzárolásra. Ugyanebben az időszakban 103,5 hektárról 280 tonna őszi zabot állítottak elő. A 2024-es szezonra megközelítőleg 1738 tonna fémzárolt vetőmag állt rendelkezésre. Ez a 2024-es vetésterület 60 százalékára elegendő alapanyagot jelentett. Homoki zabot 3518 hektáron állítottak elő 18 fajta felhasználásával, a szaporítóterület kétharmadával nőtt 2022-höz viszonyítva. Ebből a fajból 12,2 ezer tonnát fémzároltak, és döntően exportra került. A homoki zab nagy előnye, hogy kora tavasztól késő nyárig bármikor vethető.
Ez a cikk is érdekelheti: Ökotermesztésre alkalmas búzák és tönkölyök.
Forrás: aki.gov.hu
