Az, hogy mi lesz a Közös Agrárpolitika (KAP) sorsa, erősen függ attól, hogy az egyes tagállamok mennyi előnyét és hátrányát látják a közös büdzsébe való befizetésnek. Két ábrán keresztül érzékeltetjük, hogy van-e okunk félni a KAP legújabb reformjától, egyben eloszlatunk egy Németországgal kapcsolatos tévhitet.
A Közös Agrárpolitika alakulására nagy hatással van, hogy mely tagállamok a haszonélvezői és melyek a kárvallottjai a létezésének. Másrészt azt sem szabad elfeledni, hogy az agrárium nem minden. A gazdaság egyéb területei számára fontosabb lehet a közös európai térség, mint az, hogy be kell fizetni némi pénzt az agrárium finanszírozására. Ezért elemzés készült arra, hogyan érintette az egyes tagállamok gazdaságát az elmúlt évtizedben a KAP.
Kik a nettó haszonélvezők?
2023-ban az EU-27 tagállamai számára elkülönített összes KAP-kiadás 54.960 millió euró volt, csak kis mértékben nőtt az elmúlt 10 év alatt. Ráadásul a KAP-büdzsé második legnagyobb befizetője kivonult az unióból (Brexit). Az évtized másik fontos változása volt, hogy a közvetlen kifizetések tovább konvergáltak, magyarán a régebben és az újabban csatlakozók támogatásai tovább közelítettek egymáshoz. Feltűnő, hogy mindössze három tagállam pénzügyi egyenlege javult számottevően 2023-ra: Görögországé, Romániáé és Magyarországé.
Ezzel szemben a lengyelek romlást érezhettek a pénzügyi helyzetükben, de még mindig az ő GDP-jüket gazdagították leginkább a közös kasszából érkező agrárpénzek. A második helyen álló spanyolok szintén kevesebb kifizetésből kellett hogy gazdálkodjanak. Aggodalomra ad okot, hogy a németek, hollandok, belgák KAP-egyenlege tovább romlott, és már a franciák sem nettó élvezői az agrárpolitikának.
Mennyire számít a KAP az ország költségvetésében?
Tompítja az aggodalmakat az elemző következő ábrája, amelyik azt mutatja, hogy az adott ország bruttó nemzeti jövedelmének hány százalékát teszi ki a KAP-ból érkező összeg. Ez az arányait tekintve sehol sem egy meghatározó tétel, és tulajdonképpen jobban hiányoznának a közös büdzséből érkező pénzek a kis Málta és Luxemburg költségvetésének, mint a nagy Németországnak. Európa legnagyobb gazdasága számára valójában nem jelent különösebb terhet az agrárium finanszírozása. Úgy is fogalmazhatunk: ezt az árat megérte Németországnak az EU bővítése.Hazánk viszont azon 4-5 tagállam közé tartozik, amelyek költségvetése már megérzné a KAP hiányát. Legnagyobb mértékben Görögország gazdasága függ az uniós agrárpénzektől.
Bővíteni is kellene
Az elemző kitér arra, hogy az EU-nak a bővítési folyamathoz is pénzt kell találnia. Mint arra emlékszünk, az unió már az előcsatlakozás folyamatát is támogatja. Ebből szempontból lényeges kérdés, hogy az EU a KAP vagy a Szomszédságpolitika költségvetéséből finanszírozza-e a bővítést. A hírek szerint Brüsszelben azt is fontolóra veszik, hogy a KAP teljesen beolvadjon-e egy egységes szuperalapba, amelyből az egyes tagállamok a tárgyalások révén kiharcolt összeggel részesednének. Ez nagyon előnytelen helyzetet teremthetne számunkra.
Mindent egybevetve Magyarország 2013 és 2023 között még inkább érdekeltté vált a Közös Agrárpolitika fenntartásában, és a költségvetésünk számára fontosak az uniós agrártámogatások. A gazdasági válságban lévő Németország – a KAP legnagyobb nettó befizetőjeként – azonban dönthet úgy, hogy „megreformálja” a Közös Agrárpolitikát, noha az agrárium finanszírozása relatíve kis terhet jelent a számára. A KAP esetleges beolvasztása egy nagy kalapba alaposan megnehezítené a pénzekhez való hozzáférésünket.
A MezőHír a jövőben is követi a fejleményeket.
Ez is érdekelheti a témában: Nem lesz HMKÁ, de talán földalapú támogatás sem.
