A talaj és a bor kapcsolatát vizsgálták egy időben az ország 11 borvidékén. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Magyar Talajtani Társasággal együttműködve szervezte meg a talajtakaró feltárását. A Hajós-Bajai borvidéken, Császártöltésen, a Csanádi Szőlőbirtok területén mutatták be a termelőknek a talajszerkezet, a művelési mód és a bor kapcsolatát, s a rendezvényre szerkesztőségünk is meghívást kapott.
Beszédes a talaj
A Csanádi Szőlőbirtok területén kiásott talajszelvény sok információt ad a szakemberek számára. A közel 170 cm mély gödör falain jól láthatóan elkülönülnek a különböző színű talajrétegek. Vajdulák Norbert, a TerraAgro Talajvédelmi Kft. ügyvezetője a rendezvényen megjelent környező borászoknak elmondta, hogy minden emberi beavatkozás (talajművelés), nyomot hagy a talaj szerkezetében.
– Ez a talajszelvény egy méter mélyig minden humuszos szintet, illetve réteget megmutat. Ezt kétfelé osztva lehatárolható egy fölső, 70 cm mélységű humuszos szint, melyben látszanak harántcsíkos, keresztirányú, eltérő színezetű talajanyagok. Ebből következtethetően egy intenzív alapművelés történt minden bizonnyal a szőlőültetvény telepítése előtt, alatta pedig folytatódik a bolygatatlanul maradt, csökkenő humusztartalmú úgynevezett B szint. Ez alatt pedig éles elválással kezdődik a löszös-homokos talajképző kőzet. Vaskiválások, hidromorf, vízhatású bélyegek is megfigyelhetőek, és még ezek alatt is található egy eltemetett, iszappal átszőtt talajréteg. Összefoglalva, a környékbeli homoktalajokhoz képest kedvező humusztartalmú talajt láthatunk, ami az emberi beavatkozás hatására jelentősen megváltozott.
Bor és talaj
A termőhelyi adottságok a terroir, ezen belül is a talajadottságok alapvetően meghatározzák a szőlők művelésének módját és a boroknak a jellegét. A laza, homokos-löszös talajon termelt szőlőkből a Csanádi pincében elsősorban, reduktív típusú, könnyű, illatos fehér és rozéborokat készítenek. – A talajszelvényünk, amit ma szemügyre vettünk, egy 2011-ben telepített ültetvényünknek a területén van, ahol jól látszik a 70 cm mélyen végzett forgatásos talaj-előkészítés. E termőréteg alatt pedig felfedezhető egy karbonátos-löszös altalaj, ami nagyban segíti a szőlőinket az aszályos években a túlélésre és a borainknak a savtartalmára, az aromatikájára is nagyon jó hatással van – nyilatkozta lapunknak Csanádi Bálint borász.
Védjük a talajunkat!
A Csanádi Szőlőbirtokon a napjainkban uralkodó időjárási körülményekhez, az egyre jellemzőbb aszályos nyárhoz igazítva a szőlő művelésmódján is változtattak. Korábban szó érte a gazdát, ha a területén akár csak egy kis gyomot is találtak, Gyakori tárcsázással „fényesre” művelték a talajt, amit aztán a viharos szél gyakran felkapott, és homokverést is okozva szállította tovább a területen. – Egyre jobban kerüljük a talaj forgatását, a talaj mozgatását. A szél által okozott deflációt is a minimálisra csökkenthetjük, ha a korábbi gyakorlatnak megfelelő totális gyomirtás helyett, inkább a gyomszabályozást helyezzük előtérbe. Ezt talajtakarással, a meglévő növényzet mulcsozásával tudjuk elérni, és próbáljuk a vizet is megtartani a talajunkban.
