Kazahsztán és Oroszország részben azonos agrártermékeket akar eljuttatni azonos piacokra, egymáson keresztül. Ezért az importkorlátozások húsbavágóak számukra. A kitiltást a kazahok kezdték, méghozzá a búzával – ez vörös posztó volt a Kreml szemében.
Adok-kapok a búzakereskedelemben
Oroszország úgy döntött, hogy növény-egészségügyi kockázatok ürügyén határozatlan időre felfüggeszti a kazah gabonák és gabonatermékek, a napraforgó-vetőmag és egyéb növényi termékek, például a lencse és a lenmag importját. Ezek október 17-étől kizárólag tranzit céllal (és -díjjal) léphetnek az országba. A magyar gyakorlatból már ismerjük, hogy ez a kifejezés szinte egy teljes importtilalommal ér fel. Kazahsztán úgy véli, hogy ezek a korlátozások válaszként születtek arra a döntésükre, hogy 2025. január 1-ig megtiltják az orosz búza behozatalát az országba.
Érdemes megjegyezni, hogy Kazahsztán a földrajzi elhelyezkedése miatt jelentős tranzitállamnak számít a gabonaszállításban. Búzából eleve két-háromszor annyit termel, mint a belső fogyasztása, de emellett orosz árut is továbbít. Éves szinten 9-10 millió tonna kenyérgabona hagyja el a közép-ázsiai országot. A fő vásárlói között szerepel Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Afganisztán és Kína, de a törökök is rendelnek Kazahsztánból – részben orosz eredetű – búzát. Kazahsztán fontos lenmagtermelő is – a világranglista második helyezettje Oroszország után –, és a 150 ezer tonnás lencsetermelés is a top-5. helyre teszi (top-2: Oroszország). Ezek a termékek részben Oroszországon keresztül, a Fekete- vagy Balti-tengeri kikötőkön keresztül léptek a világpiacra.
Érdekellentét és egymásra utaltság
A Kazah Gabonaszövetség úgy látja, egy kereskedelmi háború van kibontakozóban, az ország vezetésének pedig el kell döntenie, hogy beleáll-e, vagy visszavonja az orosz gabona behozatalának tilalmát. A döntés nehéz, mivel 2020-ben, amikor Covid-járvány idején Kazahsztán felfüggesztette a gabonaexportot Közép-Ázsiába, az orosz kereskedők azonnal betöltötték ezt a piaci űrt. Azóta a kazah búzát nehéz eladni ezen a piacon.
A gabonakereskedők szerint az országnak mégis engednie kell az orosz követelésnek, és a tranzitdíj emelése nélkül át kell engednie az országon a rivális búzát. Ellenkező esetben elkezdődik egy kereskedelmi háború, aminek a vége az lehet, hogy az országnak ki kell lépnie az Eurázsiai Gazdasági Közösségből.
Továbbá előnye is származik az országnak abból, ha elsimulnak a feszültségek. Egyrészt kiváló üzleti lehetőséget jelent az, hogy az EU július elsejétől tonnánként 95 eurós importvámot vetett ki az orosz búzára, a durumra pedig 148 eurót. Utóbbiból csaknem félmillió tonnát importált az EU 2023-ban. Ezeket a szállítmányokat a kazah kereskedők „honosíthatnák” kazah áruvá. Másrészt a kazah agrártermékeknek is el kell jutniuk valahogy a Fekete- és a Balti-tengeri kikötőkbe. Egyszóval az érdekellentét mellett nagy az egymásra utaltság is a két ország között.