Októberi interjúnk házigazdája egy 1998-ban alapított vállalkozás, amely mára Zrt.-vé nőtte ki magát: a HETECH Group Zrt. A cég Magyarország egyik vezető, gyártással foglalkozó vállalata a gabonatárolók, terményszárítók és tisztítók tervezése és komplett technológiai rendszerként való kivitelezése területén. Hollósi László kereskedelmi igazgatóval az ő szakmai útja mellett ennek a speciális területnek a kihívásairól és a kecskeméti székhelyű cég eredményeiről, a piaci kilátásokról beszélgettünk.
Molnárként az édesapa nyomdokaiban
– Gyermekként is ilyen területen látta magát, ha a felnőttkoráról álmodozott?
– Nem teljesen, mert gyerekkoromban erdész szerettem volna lenni, de sajnos nem sikerült felvételt nyernem az iskolába. Az édesapám molnár volt, így végül én is ezt a szakmát választottam. Egyébként szüleim felvidékiek, de munkahiány miatt az 1960-as években leköltöztünk Békés megyébe. Itt jártam iskolába, és itt kezdtem dolgozni molnárként is. Elvégeztem a technikumot, szépen munkába álltam, így 1992-ben kineveztek a régió vezetőjévé is, de 1995-ben valaki megirigyelte a posztomat, így váltanom kellett…
– A mezőgazdaság hogyan került egyáltalán képbe?
– Megismerkedtem egy céggel a kilencvenes évek közepén, amely terményszárítókat, tisztítókat és malmokat újított fel. Nálunk is végeztek egy felújítást, és így kerültünk kapcsolatba. Felajánlották, hogy csatlakozzak hozzájuk dolgozni, hiszen látták, hogy komoly ismeretanyaggal, tapasztalattal rendelkezem. Elfogadtam az ajánlatot, és 9 évig voltam ott. Elég sok beruházás fűződik a nevemhez azokból az időkből is.
– Ez egy olyan időszak volt, amikor a piac is felfelé ívelt…
– Igen, jól prosperált a vállalat is, sok beruházás valósult meg, és a HETECH céget már ott megismertem, mert voltak közös projektjeink velük. Így később, amikor néhány változás szükségessé tette, örömmel csatlakoztam hozzájuk 18 évvel ezelőtt, és azóta is itt dolgozom. A HETECH akkoriban csak építéssel foglalkozott, és éppen akkor tervezték a terményszárítókat is felvenni a portfólióba. Találtunk is egy olyan terméket, amelyik teljesen más volt, mint a piacon fellelhető többi típus – ez egy argentin gyártmány volt. A különlegessége az, hogy bővíthető, mint egy LEGO.
Egy spanyol partneren keresztül jutottunk hozzájuk, aztán pár év múlva megvettük a licencet, és 2013-2014 óta már mi gyártjuk a szárítókat is. Sokat változtattunk rajtuk, sok mai technológiával modernizáltuk, mint például a nedvességszabályozás, távfelügyelet stb. A szárítókat szendvicspanel-burkolattal láttuk el, ami esztétikai és hőszigetelési szempontból is nagy előrelépés volt. Bármilyen színben kérhetőek, ami fontos sok cégnek, akik a saját arculatukhoz igazítják a berendezéseket. Emellett a tárolórendszert is okosítottuk, a szabályozás pontossága már 1/10%-on belül van, ami jelentős előrelépés.
– Mekkora most a HETECH csapata?
– Mintegy 120 fő. Jelenlegi telephelyünkön 2006-ban kezdtük meg a gépgyártást – egy alig 1200 négyzetméteres alapterületű iroda-üzem épületben – 6 fő lakatossal és 10 fő irodai alkalmazottal. Azóta az iroda-üzem szomszédságában felépült egy 1800 négyzetméteres üzemcsarnok, amelyben modern gépekkel és szakképzett dolgozókkal magas műszaki színvonalon gyártjuk saját fejlesztésű gabonaszárítóinkat és terménytisztítóinkat, illetve az ehhez kapcsolódó anyagmozgató gépeket és kiegészítő berendezéseket. 2015-ben pedig birtokba vettük az új, 3000 négyzetméteres raktárcsarnokunkat is.
Több mint 400 sikeres beruházás
– Jelenleg milyen pozícióval bírnak a piacon?
– Tíz éve az ország piacvezető cégei között vagyunk, nevünkhöz fűződik több mint 400 megvalósult beruházás és közel 1 500 000 tonna tárolótér létesítése az elmúlt majdnem negyedszázadban, hazánkban és a környező országokban. Tekintélyes projekteket vittünk végig az elmúlt években. Komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkezünk, és a gyártás komoly versenyelőnyt jelent. Csak a villanymotorok, érzékelők és silók azok, amiket nem mi gyártunk, ez utóbbi esetében például a jól ismert spanyol SIMAGA és PRADO márkákat alkalmazzuk. Nincs olyan feladat, amit ne tudnánk ellátni, ha kell, vetőmagüzemet, takarmánykeverőt is építünk. Ütőképes szervizcsapatunk van, ez különösen szezonban igen fontos. Ha probléma van, igyekszünk a leghamarabb a helyszínre menni, de távfelügyelettel sokszor azonnal tudunk segíteni
– Az energiaárak az elmúlt években nagyon megugrottak, ami nem kedvezett a szárítási költségeknek. Létezik fejlesztésük a költségek csökkentésére?
– Igen, vannak termálvizes szárítóink és biomasszakazánokkal felszerelt rendszereink is, de ezek beruházási költségei nagyon magasak. A termálvizes rendszereknél is szükség van gázégőkre, hogy a szárításhoz szükséges hőmérsékletet biztosítani tudjuk, mert a termálvíz önmagában nem elegendő. Nagyon át kell tehát gondolni egy beruházás előtt, hogy melyik megoldást érdemes választani.
– A rendszerek üzemeltetésénél adódhatnak problémák, szinte minden évben hallani szárítótüzekről is. Mit lát, hogyan lehet ezeket megelőzni?
– Igen, sajnos előfordul ilyen. A technika azért segítségünkre van ebben is, ipari szárítóink teljes hőtérképpel kerülnek kialakításra, így nagy átláthatóságot és üzemeltetési biztonságot adnak, tornyainkba száraz tűzivíz rendszer van beépítve. Sajnos az emberi tényezőt még mindig nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mindenkit megfelelően oktatunk, amikor egy új üzemet építünk, és minden terményféleség szárítását elmagyarázzuk. A vezérlés feladja a helyes paramétereket. Az automata rendszert nagyon nehéz felülírni, de sajnos mindig akadnak olyan emberek, akik ezt mégis megteszik.
Mindenki jobban átgondolja, mibe vág bele
– Most, 2024 őszén mi az a legnagyobb kihívás, ami a legtöbb fejtörést okozza?
– Az időjárás megváltozása és a gázár drágulása komoly kihívást jelent. Egyre kevesebb szárítóra van szükség, mert a gazdálkodók olyan növényeket választanak, vagy úgy időzítik a betakarítást, hogy kevesebb szárításra legyen szükség. A tisztítás és a tárolás azonban továbbra is elengedhetetlen, mert a terményekben lévő tört szemet, gazt és port ki kell venni, mielőtt tárolásra kerülnének.
– 2024 elég nehéz év a beruházások területén, sok helyen hallani jelentős visszaesésről. Önök mit tapasztaltak a piacon?
– Van azért némi mozgás, hiszen meghirdették a következő pályázatot, amely várhatóan 2025 első negyedévében nyílik meg. Jelenleg az állattenyésztési és élelmiszeripari pályázatok futnak, és szerencsére van igény rájuk. Viszont szigorítottak a pályázati lehetőségeken, de ez szerintem érthető. A finanszírozásnál a bankok is nagyobb biztonságra törekszenek, ez egyértelműen látszik. Ha valakinek hosszú évek óta normális üzletmenete van, azt a pénzintézetek általában gond nélkül finanszírozzák. Talán most a kamatkörnyezet egy kicsit rosszabb, és ez hatással van a beruházások megtérülésére. Mindenki jobban átgondolja, hogy megéri-e belevágni. A kisebb beruházásoknál és ott, ahol a cég múltja nem olyan jelentős, előfordul, hogy a bank óvatosabb.
Sok helyen az alapokkal van gond
– Van esetleg olyan általános hiba, amit a beruházók gyakran elkövetnek? Valami, amire nem gondolnak, vagy rosszul mérnek fel?
– Hát, igazából az alapokkal szokott gond lenni. Gyakran elfelejtik, hogy mindenhez kell villany, gáz és víz. Az elektromos hálózat kiépítése pedig sajnos olyan fejlesztés, ami néha kettő, néha három év múlva lesz kész. Mostanában nem egy üzem aggregátorral működik, mert a villany még nincs bevezetve. A tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy ez gyakori probléma, és nehezen értik meg a beruházók, hogy amíg nincs kész a kiviteli terv, addig nem lehet pontosan megmondani az építési költségeket sem. Nem ismerjük a talajviszonyokat, lehet, hogy mélyebben kell ásni, vagy több vasat kell használni. Mindenki azt szeretné, hogy már holnap tudja, mennyibe fog kerülni a beruházás, de ez sajnos csak később derül ki.
– Segítenek a beruházóknak eligazodni ezekben?
– Természetesen. Sok tervezővel dolgozunk együtt országszerte, így tudunk ajánlani nekik megbízható szakembereket. A legtöbb probléma egyébként a helyi építészeti rendezési tervvel kapcsolatos. Ezek a terményszárítók speciális építmények, és gyakran magassági korlátokba ütközünk. De aztán kiderül, hogy ezek a korlátok módosíthatók vagy rugalmasabban kezelhetők…
– Van olyan munkafázis, amit a megrendelő is megcsinálhat, ha spórolni akar, gondolok itt például az alapozásra?
– Igen, volt már rá példa. Sok cégnek van saját traktora és lakatosa, így a szerelést maguk végezték, mi pedig adtunk hozzá egy vezető szerelőt vagy szerelésellenőrt. Azonban nagyon sokszor adódhatnak problémák itt is, főleg a magasságok miatt. Egy traktoros nem fog felmenni 40 méter magasra szerelni, így ezeket a helyzeteket nem mindig lehet megoldani helyi erőforrásokkal. A legtöbbször olyan munkákba tudnak beszállni a megrendelők, mint a szállítás vagy a földmunkák, a szerelést és a többit pedig jobb, ha mi intézzük.
Fontos a megfelelő képzés
– Sok tényezőt kell egy ilyen beruházásnál figyelembe venni. Hogyan tudják a partnereket megfelelő információval ellátni?
– Nyilván folyamatos a kapcsolattartásunk, de például fontosnak tartom a kecskeméti szakmai napunkat is. Idén erre november 28-án kerül sor. Rendszerint mintegy 300 fő körüli résztvevőt szoktunk fogadni ezeken. A rendezvényen bemutatjuk a céget, elmondjuk, milyen irányba fejlesztünk, a kollégák végigviszik az érdeklődőket a gyártóüzemen, ami mindig nagy hatást gyakorol rájuk. Látják, hogyan lesz egy egyszerű lemezből a végén egy terményszárító vagy -tisztító. A látogatók mindezt nagyra értékelik, mert kézzelfoghatóvá válik a technológia. Mindemellett értékes és érdekes szakmai előadással is állunk a látogatók rendelkezésére.
– Említette, hogy 120 fő körül van a cég létszáma. Ha valakit pótolni kell, mennyire jelent ez könnyű vagy nehéz feladatot?
– Mostanában szerencsére nincs ilyen problémánk, de ha valaki elmegy nyugdíjba vagy más munkahelyre, azt azért nem könnyű pótolni. Szakembereket nehéz találni, de igyekszünk belső képzésekkel és utánpótlással megoldani ezeket a helyzeteket. A pályakezdők betanítása sok idő, és ez megfelelő idegrendszert is kíván… Az iskola ugyanis elméletet oktat, a valóság pedig teljesen más. A fizikai munkásoknál kicsit egyszerűbb a helyzet, mert a legtöbb folyamatot gépesítettük: elektromos targoncák, kézi emelők vannak, így már nem kell nagy súlyokat emelgetni, mint régen. De a pótlás itt sem könnyű, ezt hozzá kell tennem. Tapasztalatom szerint nálunk a hűség fontos, a legtöbb dolgozó már legalább 15 éve itt van. Ezt is komoly eredménynek tartom.
– Ha visszanéz az elmúlt évekre, melyik az a beruházás, amire a legbüszkébb?
– Egyet képtelenség kiválasztani. A komáromi szójafeldolgozó például, amely negyvenezer tonna kapacitású, egy jelentős munkánk volt. De különösen érdekes, hogy Mezőtúron – ahol régen laktanya volt – is építettünk egy szárítót. 25 évvel a beruházás előtt ugyanazon a területen még én szedtem a cigarettacsikkeket katonaidőmben… Vagy a túrkevei projektünk is izgalmas, az volt az első komoly referenciánk, és 15 évvel később egy háromszor akkora létesítményt építettünk ugyanannak az ügyfélnek. Azóta is minden fejlesztést velünk közösen végez, ami számomra azt jelenti, hogy elégedett a munkánkkal. Talán ez a legnagyobb elismerés: ahová egyszer betettük a lábunkat, a legtöbb helyen ott később is velünk maradnak a fejlesztések során…
Fodor Mihály
