2024 első felében még felfelé húzta az agrárkereskedelem szaldóját a jónak mondható tavalyi gabonatermés. Idén búzából és főként kukoricából is kevesebb lesz az eladható mennyiség, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdaság nem sokat tud szépíteni Magyarország exportbevételein.
Az export és az import oldalán is változások
Az idei első félévben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 5,8 százalékkal nőtt, importértéke 6,1 százalékkal mérséklődött, az egyenleg 47,4 százalékkal javult a tavalyi számokhoz képest. Ennek alapvető oka, hogy sokkal több búzánk és kukoricánk termett 2023-ban, mint 2022-ben, és ezek értékesítése áthúzódott 2024-re. A gabonafélék adják a magyar exportbevételek legnagyobb hányadát, 15 százalékot. Emellett az ukrán áruk importja több szegmensben is lényegesen csökkent.
Sokkal több búzánk és kukoricánk volt
A gabonafélék kivitt mennyisége 85 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, köszönhetően annak, 2023-ban 6,3 millió tonna kukoricát arattunk a 2022. évi 2,8 millió tonna után, a búzatermés pedig 4,3 millióról 5,9 millió tonnára emelkedett. Eközben az ukrán import visszaszorult, a beáramló gabona mennyisége közel a tizedére, értéke pedig a harmadára csökkent 2024 első hat hónapjában.
A gabonafélék külkereskedelmének aktívuma szinte megduplázódott (+91%; 932,1 millió euró). Pedig a kukorica exportátlagára 43 százalékkal, a búzáé pedig 28 százalékkal volt alacsonyabb az idei első félévben 2023-hoz mérten. A mennyiségi növekedés mégis 23 százalékos bevételnövekedést hozott az országnak.
2024 első felében kukoricából 1,5 millió, búzából 2,2 millió tonnát tett ki az export. A kukorica exportvolumene mintegy kétszeresére, a búza kivitt mennyisége pedig 81 százalékkal bővült. A kukoricakivitel kétharmada (969,2 ezer tonna) Olaszországba irányult. Nagy piacunk volt még Ausztria (258,8 ezer tonna) és Németország (151,7 ezer tonna). Búzából az exportált mennyiség 43 százaléka szintén Olaszországba került, így idén szinte azonos mennyiséget vett fel az olasz piac a magyar búzából és kukoricából. Az exportált búza 27 százaléka Németországban, 15 százaléka Ausztriában talált vevőt.
Az árpakivitel 526,8 ezer tonna volt, 39 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Árpából is Olaszország a legnagyobb felvevőnk (35% százalék), ezen kívül Románia (23%) és Németország (12,6%) a legnagyobb partnerek.
Olajmagok: több ki, kevesebb be
Az olajos magvak aktívuma is jelentősen javult, 180 millió eurót tett ki, így a hatodik legnagyobb külkereskedelmi többletet érte el a megfigyelt időszakban. Az olajos magvak külkereskedelmét a repce- és a napraforgómag határozza meg. A repce exportmennyisége 70 százalékkal, értéke mintegy negyedével emelkedett 2024 első hat hónapjában. A repcemennyiség 57 százaléka (181,8 ezer tonna) Németországban talál vevőre, közel 30 százaléka (93,9 ezer tonna) pedig Ausztriában.
A kiszállított napraforgó mennyisége is a kétszeresére, 213,6 ezer tonnára nőtt, exportértéke (az alacsonyabb árak miatt) csak 22 százalékkal emelkedett. A napraforgó-kivitel csaknem negyede Olaszországba irányult, de jelentős partnernek számít Ausztria és Hollandia is.
A vizsgált időszakban a szója behozatalának volumene 20,5 százalékkal mérséklődött, legnagyobb tételei Szlovákiából (26,2 ezer tonna) és Ukrajnából (23,8 ezer tonna) érkeztek. A repce importált mennyisége a kétharmadára esett vissza, ennek csaknem fele Romániából jött (lehetet ukrán áru is). A napraforgó importmennyisége 85,3 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Ez Szlovákiából, Romániából és Lengyelországból is érkezett az országba.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) teljes jelentése itt olvasható.
