fbpx

Tápoldatozó tápanyag-visszapótlási technológiák alkalmazása a csemegekukorica termesztésében

Írta: MezőHír-2024/8.lapszám cikke - 2024 szeptember 01.

A projekt célja speciális, zárt rendszerű, komplex termesztéstechnológia tudományos megalapozása és üzemi verifikációja szaktanácsadási rendszer segítségével. Fokozott terméshozamú és speciális minőségű (nagy lutein- és mezozeaxantintartalmú healthy-food alapanyag) csemegekukorica-technológia kidolgozása szaktanácsadással együtt. A projekt keretében három gazdálkodópartner (Formula-GP Kft., Geo-Terra 96 Kft. és Irrifarm Kft.) területén, összesen 16 kísérleti parcellán történt a termesztéstechnológia fejlesztése, tesztelése és verifikálása.

kukorica

A kísérleti parcellákon végrehajtott technológia

A Debreceni Egyetem 2021. évi látóképi növénytermesztési kísérleteinek eredményeit figyelembe véve Dessert R78 F1 csemegekukorica került a 2022–2024 között az üzemekben elvetésre a kísérleti parcellákon. Jelen munkánk során a 2023-as gazdálkodási év adatai kerülnek bemutatásra. Az egyes parcellákon végrehajtott tápanyag-visszapótlási terveket az 1–4. táblázat tartalmazza.

A 16 db parcellán az elővetemény mindegyik tesztparcellában csemegekukorica volt. A talaj-előkészítést követő vetés 65 000 csíra/ha-ral történt, 2023. május 6–22. között (Formula-GP: 2023. 05. 06.; Geo-Terra 96 Kft.: 2023. 05. 21–22.; Irrifarm Kft.: 2023. 05. 14–21.). Az üzemi hibridünk Dessert R78 volt. A vetést a Geo-Terra 96 Kft. és az Irrifarm Kft. esőztető öntözéssel ellátott parcelláin 8–15 mm öntözés előzte meg. A vetéssel egy időben talajfertőtlenítés (FORCE 1,5 G, 12-15 kg/ha) és preemergens gyomirtás történt. A kísérletek során a sok csapadéknak köszönhetően a megjelenő gyomfertőzés ellen védekezésre volt szükség. A területek egységesen alaptrágyázásban (N-P-K 8-24-24) részesültek, mely szilárd formában, műtrágyaszóróval került kijuttatásra.

A fejtrágyázás a Formula-GP Kft. (szárazgazdálkodás), a Geo-Terra 96 Kft. (esőztető öntözés) és az Irrifarm Kft. (esőztető öntözés) esetében sorközművelő kultivátorral két menetben 200 + 150 l/ha Nitrosol 30 került kijuttatásra. A tápoldatos technológiák esetében a tápkultivátorokkal került kijuttatásra a tápoldat a Formula-GP Kft. (szárazgazdálkodásos) és a Geo-Terra 96 Kft. (esőztető öntözés) területein, az Irrifarm Kft., mindkét kísérleti tábláján a kiépítésre kerülő automata tápoldatkeverő és -kiadagoló rendszer segítségével történt meg a kijuttatás. Az Irrifarm Kft. csepegtető technológiájában a Nitrosol fejtrágyázás elhagyásra került, helyette a tápoldatokból került kijuttatásra a szükséges fejtrágya mennyisége is.

Időjárási körülmények

A 2022/2023-as enyhe és csapadékos téli időszak kedvező feltételeket biztosított a tenyészidőszak kezdetéhez. A tavaszi időszak az átlagosnál csapadékosabb volt, ami magasan tartotta a talaj nedvességtartalmát, ugyanakkor a párás viszonyok megnövelték a gombás fertőzések lehetőségét és a gyomnyomást. A csapadékos májust követően június első dekádjában is folytatódott a csapadékos idő. A levélterület-index és a biomassza-felhalmozódás Magyarország keleti részén átlag feletti volt.

A július közepi kánikula azonban a talaj nedvességtartalmát átlagosra csökkentette. Augusztusban továbbra is kedvezőek maradtak az időjárási viszonyok, ami átlag feletti növekedést eredményezett. (Átlag alatti biomassza-felhalmozódás csak Délkelet-Magyarországon volt, az augusztusi csapadékhiány miatt.) Augusztus eleje rendkívül csapadékos volt, ez helyenként nehezítette a betakarítást, később jelentősen csökkent a csapadékhajlam. A csapadékos időszakot augusztus 13. után 2 hetes kánikula váltotta, ennek ellenére a tavaszi vetésű növények vízellátása a délkeleti régiók kivételével megfelelő maradt. A csemegekukorica-termőterületek talajnedvesség-tartalma augusztus végéig átlagos körüli, helyenként átlag feletti maradt. Az augusztus közepi magas hőmérséklet meggyorsította a kukorica érését.

A tápanyag-gazdálkodási tervek elkészítéséhez szabványos talajmintákat vettünk az egyes parcellákról. A feldolgozott minták laboratóriumi vizsgálatából származó adatok alapján meghatároztuk a talaj tápanyag-szolgáltató képességét a 12 esszenciális tápelemre. Az ún. NSPA-vizsgálat azt jelenti, hogy a talaj ellátottságfüggő, multielemes, dinamikus vizsgálata és gyakorlati célú minősítése a tápelem-szolgáltatás sebességi összefüggéseinek, -intenzitás és -kapacitás jellemzőinek mérésével, valamint az egyes tápelem-pufferkapacitások meghatározása alapján történik. A vizsgálati eredmények a növénytáplálási tervbe beépítésre kerülnek.

A talajminősítés gyakorlati célja a harmonikus növénytáplálás megtervezése és megvalósítása oly módon, hogy az szezonról szezonra az EVOP (dinamikus tápanyag-visszapótlási módszertan, amelynek alapját a korábban több mint egy évtizeden át sikeresen alkalmazott OTH 205 234 A lajstromszámú szabadalom alapvető továbbfejlesztése adja meg, annak mért adatai alapján) segítségével a megcélzott optimum irányába vezessen.

Eredmények

Kontrollok esetében a legkisebb értékek a szárazgazdálkodás esetében került betakarításra (15 t/ha). Az esőztető öntözések esetében 19 és 20,6 t/ha között változott az üzemi átlag. Csepegtető öntözés alkalmazása esetében a hozam 21,2 t/ha volt. Az intenzív tápanyag-gazdálkodási terv (2) alapján termesztett technológiaváltozatok esetében a kontrollhoz viszonyítva 2,2 t/ha-ral 17,2 t/ha-ra nőtt a hozam szárazgazdálkodás esetében. A Geo-Terra 96 Kft. területén juhtrágya-kiegészítéssel a hozam 0,5 t/ha-ral nőtt 21,1 t/ha-ra, az Irrifarm Kft. esőztető öntözésével az intenzív technológia az üzemi kontrollhoz képest 3,1 t/ha-ral nőtt, 22,1 t/ha-ra, a csepegtető kísérletben pedig 1 t/ha-ral kaptunk nagyobb termést (22,2 t/ha).

Az optimalizáló tápanyag-visszapótlási technológia (3) esetében a kontrollhoz képest 3,5 t/ha-os, az intenzív technológiai változathoz képest 1,3 t/ha-os növekedést mértünk a szárazgazdálkodásban. A Geo-Terra 96 esetében a juhtrágya mellé kijuttatásra került az intenzív tápoldatozási technológia által meghatározott oldatmennyiség is, amely a kontrollhoz képest 0,6 t/ha, a juhtrágyás kezeléshez képest 0,1 t/ha hozamnövekedést okozott. Az Irrifarm Kft. esetében a csepegtető öntözésnél az optimalizáló kezelés a kontrollhoz képest 3,4 t/ha, az intenzív kezeléshez képest 0,3 t/ha hozamnövekedést eredményezett. A csepegtető öntözésben az optimalizáló kezelés a kontrollhoz képest 2,1 t/ha, az intenzív parcellához képest 1,1 t/ha hozamnövekedést eredményezett (1. ábra).

Termelési költségek

A kontrollparcellák esetében a szárazgazdálkodásos és az esőztető öntözési változatokban a felhasznált tápoldat mennyisége 0 Ft/ha volt, míg a csepegtető öntözés esetében a Nitrosol fejtrágya kiváltására is tápoldatozás történt, 276 ezer Ft/ha értékben. A szárazgazdálkodásos kísérletek esetében intenzív kezelésben 141 ezer Ft/ha, optimalizálóban 175 ezer Ft/ha, termésmaximalizáló esetben 171 ezer Ft/ha volt a tápoldatozás költsége. A Geo-Terra 96 Kft. esőztető öntözéses kezeléseinél az intenzív technológia esetében a tápoldatozás költsége 146 ezer Ft/ha, optimalizáló és termésmaximalizáló esetben egyaránt 162 ezer Ft/ha volt. Az Irrifarm Kft. esőztető öntözéses tábláján az intenzív technológiában 149 ezer Ft/ha, az optimalizáló esetében 159 ezer Ft/ha, a termésmaximalizáló esetben 173 ezer Ft/ha volt a tápoldatköltség.

A csepegtető öntözés esetében az intenzív technológia 317 ezer Ft/ha, az optimalizáló 329 ezer Ft/ha, a termésmaximalizáló 376 ezer Ft/ha tápoldatköltséget használt fel (2. ábra). A szárazgazdálkodásos kísérletek esetében a kontroll parcella termelési költsége 658 ezer Ft/ha volt, az intenzív kezelésben 842 ezer Ft/ha, optimalizálóban 885 ezer Ft/ha, termésmaximalizáló esetben 887 ezer Ft/ha volt a termelési költség.

A Geo-Terra 96 Kft. esőztető öntözéses kezelései esetében a kontroll termelési költsége 991 ezer Ft/ha, intenzív technológia esetében a termelési költség 1164 ezer Ft/ha, optimalizáló esetében 1266 ezer Ft/ha, a termésmaximalizáló esetében 1178 ezer Ft/ha volt. Az Irrifarm Kft. esőztető öntözéses tábláján a kontroll termelési költsége 975 ezer Ft/ha volt, az intenzív technológiában 1136 ezer Ft/ha, az optimalizáló esetében 1147 ezer Ft/ha, a termésmaximalizáló esetében 1185 ezer Ft/ha.

A csepegtető öntözés esetében a kontroll termelési költsége 1141 ezer Ft/ha, az intenzív technológia 1180 ezer Ft/ha, az optimalizáló 1193 ezer Ft/ha, a termésmaximalizáló esetében 1241 ezer Ft/ha (3. ábra).

Árbevételek, jövedelem

Valamennyi kísérleti parcella estében 73 ezer Ft/tonnás felvásárlási árral számoltunk. A szárazgazdálkodásos kísérletek esetében a kontrollparcella árbevétele 1095 ezer Ft/ha volt, az intenzív kezelésben 1256 ezer Ft/ha, optimalizálóban 1351 ezer Ft/ha, termésmaximalizáló esetben 1416 ezer Ft/ha.

A Geo-Terra 96 Kft. esőztető öntözéses kezelései esetében a kontroll árbevétele 1506 ezer Ft/ha, intenzív technológia esetében az árbevétel 1539 ezer Ft/ha, optimalizáló esetében 1548 ezer Ft/ha, a termésmaximalizáló esetében 1608 ezer Ft/ha. Az Irrifarm Kft. esőztető öntözéses tábláján a kontroll árbevétele 1387 ezer Ft/ha volt, az intenzív technológiában 1613 ezer Ft/ha, az optimalizáló esetében 1636 ezer Ft/ha, a termésmaximalizáló esetében 1648 ezer Ft/ha.

A csepegtető öntözés esetében a kontroll árbevétele 1545 ezer Ft/ha, az intenzív technológia 1624 ezer Ft/ha, az optimalizáló 1693 ezer Ft/ha, a termésmaximalizáló esetében 1.773 ezer Ft/ha (4. ábra). A szárazgazdálkodásos kísérletek esetében a kontrollparcella jövedelme 437 ezer Ft/ha volt, az intenzív kezelésben 414 ezer Ft/ha, optimalizálóban 466 ezer Ft/ha, termésmaximalizáló esetben 529 ezer Ft/ha volt.

A Geo-Terra 96 Kft. esőztető öntözéses kezelései esetében a kontroll jövedelme 516 ezer Ft/ha, intenzív technológia esetében 376 ezer Ft/ha, optimalizáló esetben 281 ezer Ft/ha, a termésmaximalizáló esetében 431 ezer Ft/ha. Az Irrifarm Kft. esőztető öntözéses tábláján a kontroll jövedelme 412 ezer Ft/ha volt, az intenzív 477 ezer Ft/ha, az optimalizáló esetében 489 ezer Ft/ha, a termésmaximalizáló esetében 463 ezer Ft/ha jövedelmet mutattunk ki.

A csepegtető öntözés esetében a kontrollnál 405 ezer Ft/ha, az intenzív technológiánál 443 ezer Ft/ha, az optimalizálónál 500 ezer Ft/ha, a termésmaximalizáló esetében pedig 532 ezer Ft/ha volt a jövedelem (5. ábra). A szárazgazdálkodásos kísérletek esetében a kontrollparcella költségarányos jövedelmezősége 67%, az intenzív kezelésben 49%, optimalizálóban 53, termésmaximalizáló esetben 60% volt.

A Geo-Terra 96 Kft esőztető öntözéses kezelései esetében a kontroll költségarányos jövedelmezősége 52%, intenzív technológia esetében 32%, optimalizáló esetében 22%, a termésmaximalizáló esetében 37% volt. Az Irrifarm Kft. esőztető öntözéses tábláján a kontroll és az intenzív parcellák költségarányos jövedelmezősége egyaránt 42% volt, az optimalizáló esetében 43%, a termésmaximalizáló esetében 39% volt. A csepegtető öntözés esetében a kontroll költségarányos jövedelmezősége 35%, az intenzív technológia 38%, az optimalizáló 42%, a termésmaximalizáló esetében 43% volt a költségarányos jövedelmezőség (6. ábra).

Összegzés

Összegezve: a csemegekukorica-növény nagy ráfordítással (termelési költséggel) termelhető növényi kultúra. Az eredményes gazdálkodás szempontjából kulcskérdés, hogy intenzív növénytermesztési technológiát alkalmazzunk, melynek része a növényi igényekhez alkalmazkodó (optimalizáló) tápanyag-gazdálkodási rendszer. Vizsgálataink során eltérő ökológiai körülmények között gazdálkodó 3 üzemben állítottuk be a kísérleteket szárazgazdálkodásos (Hajdúböszörmény), esőztető öntözéses (Hajdúszoboszló és Nádudvar), valamint csepegtető öntözéses (Hajdúszoboszló) változatokban. Megállapítottuk, hogy nagy és stabil jövedelemtermelő képességet még kedvező évjáratban is öntözéssel tudunk elérni, a stabilitás pedig tovább fokozható a csepegtető technológia alkalmazásával.

A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00064 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása pályázati program finanszírozásában valósult meg.”

kukorica

SZERZŐ: DR. SULYOK DÉNES*, SZAPÁRY KÁROLY**, DR. CSAJBÓK JÓZSEF*, DR. KUTASY ERIKA*, DR. ÁBRAHÁM ÉVA*, DR. RAGÁNNÉ SZABÓ ÉVA*, DR. DÓKA LAJOS*, DR. SZABÓ ANDRÁS*, DR. SERES EMESE*, DR. PEPÓ PÉTER**DEBRECENI EGYETEM MÉK NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET**FITOPEDON KFT., GYŐR