„A permeteződrónok 15 méternél magasabban nem repülnek, nincs értelme összehasonlítani ezeket a repülőgépekkel.”
„A permeteződrónok kint dolgoznak a határban, ahol nincs más repülőeszköz, gyakorlatilag nincs semmi kockázat.”
Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal rendszeresen lehet találkozni a növényvédelmi drónok felhasználói körében. Legalábbis azoktól a felhasználóktól eredően, akik még nem vettek részt az előírt oktatásokon. Írásomban szeretnék rámutatni arra, hogy miért is kell tisztában lenni a légi közlekedés alapvető szabályaival.
A repülés sokak számára valami misztikumot jelent. A nagy utasszállító gépek méretükhöz és tömegükhöz képest szinte játszi könnyedséggel emelkednek a levegőbe, repülnek. Fent a magasban azonban teljesen ki vagyunk szolgáltatva a technikának és a fizikának, illetve a gépet vezető, valamint a földről irányító személyzet felkészültségének. Utasként pedig teljesen természetesnek vesszük, hogy indulás előtt „becsekkolunk”, biztonsági ellenőrzésen esünk át, illetve – ha kissé bosszankodva is – tudomásul vesszük, ha valamilyen ellenőrzés vagy hiba kijavítása miatt késve indul a gép.
A pilóta nélküli légi járművek repülésének szabályai
Ugyanakkor a pilóta nélküli légi járművek használata során hajlandók vagyunk a legalapvetőbb szabályokat is nem tudomásul venni, létjogosultságukat vitatni. A drón mérete kicsi, könnyű hozzájutni, relatíve olcsó, és egyszerű elindítani, repülni velük – szándékosan kerültem a „közlekedés” kifejezést. Mindezek azt az illúziót kelthetik, hogy a drónok üzemeltetése nem egy bonyolult dolog, nem kell szigorú szabályok alapján eljárni.
A valóság azonban nagyon más! A permeteződrónok – pilóta nélküli légi járművek – nevükből is adódóan légi járművek. Az alacsony munkavégzési magasság nem jelenti azt, hogy ne tudnának magasabbra emelkedni – és nem csak permeteződrónokkal dolgozunk! Minden növényvédelmi munkát megelőz egy felvételezés, aminek eszköze az esetek többségében egy monitoringdrón. Ennek munkamagassága 120 méterig terjedhet, de a tapasztalatok szerint igény lenne ennél magasabbra is emelkedni, hogy gyorsabban, kevesebb akkumulátorral lehessen felvételezni egy területet.
Milyen magasra repül(het) a drón?
Tud a drón 120 méternél magasabbra emelkedni? Igen, tud, van neki motorja, amíg az akkumulátor bírja, mehet felfelé (kivéve, ha a gyári beállításai ezt korlátozzák). De vajon szabad-e magasabbra emelkedni? Erre a válasz már nem is olyan egyértelmű. Nyílt kategóriában biztosan nem, mivel a nyílt kategóriás műveletek maximális magassága 120 méter lehet. Ha ennél magasabbra szeretnénk repülni, akkor speciális kategóriába tartozik a műveletünk, amihez már nem elég az európai uniós A1–A3, illetve az A2 tudásanyag (és vizsga). A speciális kategóriához műveleti engedélyre lesz szükség, illetve a növényvédelmi drónpilóta képzés része a magyar légiközlekedési hatóság előírt elméleti és gyakorlati részből álló képzés, amely választ ad a fenti kérdésekre, valamint azon túl betekintést nyújt olyan alapvető légi közlekedési szabályokba, amelyek ismerete elengedhetetlen a biztonságos légi közlekedéshez.
Biztonságos drónos repülés
Ha már biztonság: azt tartják, hogy a légi közlekedés a legbiztonságosabb közlekedési forma. Ez igaz is, és hogy ez így van, annak az az oka, hogy a résztvevők nagyon is komolyan veszik az előírásokat. A kockázat azonban nem kevesebb, sőt lényegesen több, mint a földi közlekedés esetén, a különbség annak kezelésében van. Ha légi közlekedés során baleset következik be, annak mind a személyi sérüléssel járó következménye, mind az anyagi kár vonzata sokkal jelentősebb. A drónok megjelenésével és elterjedésével ugrásszerűen megnőtt a légtérfelhasználók száma. Akár tudják magukról, akár nem, a drón repülés közben használja a légteret, az üzemeltető légtérfelhasználóvá válik, ezzel együtt a munkája során kockázatok merülnek fel.
A kockázatok terén megkülönböztetünk földi (a földön tartózkodó személyekben, tárgyakban tehető kár) és légi (pl. ütközés másik légi járművel) kockázatokat. Természetesen jelentős különbségek vannak az egyes kockázatok mértéke között, a munkavégzés (művelet) módjától, helyétől, idejétől függően. Egyvalami azonban közös minden kockázatban: az sohasem nulla! Ez egy olyan ökölszabály, amit ha valaki nem ismer (el), az egyszerűen ne repüljön! Drónnal sem!
Az 1. ábrán Magyarország légtere látható, bejelölve a különböző légtértípusokat. Az első reakció a megdöbbenés, jól látható, hogy szinte alig van olyan „szabad” felület, ahol ne lenne valamilyen korlátozás. Legalábbis ezt látja a laikus szemlélő. Akinek azonban megvannak a szükséges ismeretei, az meg tudja különböztetni az állandó és ideiglenes korlátozásokat, tudja, hol keresse a bejelölt légterek alsó határát, ami alatt lehet repülni. Ismeri azokat az eljárásokat, amelyek alkalmazásával lehet a „lefoglalt” légtérrészben is műveletet végrehajtani, vagy tudja, melyik az a légtér, amelyet adott időben el kell kerülni. Így reményeim szerint már egy fokkal közelebb vagyunk annak megértéséhez, hogy miért fontos a megfelelő ismeretek megléte és alkalmazása a légi közlekedésben.
A műveleti engedélyről néhány szóban…
A műveleti engedély szintén elengedhetetlen része a növényvédelmi drónok alkalmazásának. Speciális kategóriában munkát végezve az esetek túlnyomó többségében műveleti engedéllyel kell rendelkezni. A speciális kategóriának való megfelelés további eszköze a Könnyű UAS-üzembentartói tanúsítvány, azonban ennek megszerzése és fenntartása igen bonyolult és költséges, illetve az úgynevezett „sztenderd forgatókönyvek” (STS 01 és STS 02), ez azonban nem alkalmazható a permeteződrónokra, ezért a továbbiakban nem is foglalkozunk vele.
A műveleti engedély nem csak egy aláírt és lepecsételt papír, amit berakunk a fiókba, esetleg ellenőrzés során felmutatunk. A műveleti engedély (illetve az annak részét képező műveleti kézikönyv) olyan útmutató funkciót is betölt, amely alapján végezzük a napi rutint. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a légi közlekedés során számtalan szabályt kell ismerni és alkalmazni. A műveleti engedélyben leírtak kifejezetten a végezni kívánt műveletre (munkára) „kihegyezve” tartalmazzák az összes olyan eljárási elemet, amelyek betartásával elfogadható szintre csökkenthető a kockázat (mint már említettem, a kockázat sohasem nulla!).
Nos, igen, a műveleti engedély nem jár alanyi jogon! A műveleti engedélyhez szükséges üzemeltetési kézikönyvnek több része van, az abban foglaltak közül az egyik legnehezebb feladat a kockázatelemzés elvégzése. A kockázatelemzést bárki elkészítheti, ehhez azonban megfelelő légi közlekedési tapasztalat is szükséges. Eljárási díjjal is kell számolni, de van egy jó hírem is: a kezdeti előírásokhoz képest ma már a műveleti engedély igényelhető – és megkapható – Magyarország teljes területére és határozatlan időre is, magyarán egyszer kell elkészíteni, és érvényes mindaddig, amíg jelentős változás nem áll be (pl. más típusú drón alkalmazása). (Csendben kívánom megjegyezni, hogy ez egy nagyon jelentős könnyítés a légi közlekedési hatóság irányából a kezdeti előírásokhoz képest, sokkal kevesebb bürokráciával lehet így dolgozni.)
A műveleti engedély kapcsán még tisztázni kell egy félreérthető kérdést. 2024-ben jelent meg az EASA (Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége) által az a PDRA, ami a pilóta nélküli légi járművek mezőgazdasági felhasználását is taglalja. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a hatályba lépés óta létezne egy egységes, az egész EU-ra nézve elfogadott vagy kötelező érvényű szabályozás a permeteződrónokra, főleg nem jelenti azt, hogy bármilyen változás lenne a növényvédelmi drónpilóta képzésben. A PDRA (Predefined Risk Assessment) egy olyan előre elkészített kockázatelemzés, amely megkönnyíti a műveleti engedély dokumentáció összeállítójának a dolgát, illetve az azt elbíráló hatóságét. (Képzett kollégák számára egyértelműsítve: nem kell elvégezni a SORA szerinti kockázatelemzést.) Ettől függetlenül azonban az üzemeltetési kézikönyvet el kell készíteni, a meghatározott tartalmi és formai követelmények szerint.
A drónpilóta biztonsága
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a magunk biztonsága is fontos! Minden drónos repülést be kell jelenteni a MyDroneSpace alkalmazásban, ezzel jelezve, hogy adott légtérben jelen vagyunk (nem lefoglaltuk!). Ha valaki ott akar valamilyen műveletet végezni drónnal rajtunk kívül, akkor ő tudni fog rólunk, és mi is tudni fogunk róla. Ha pedig valamilyen komolyabb helyzet adódik, telefonon elérhetőek vagyunk, adott jelzésre azonnal vissza tudjuk hívni a drónt, lehetővé téve pl. egy mentőhelikopter biztonságos közlekedését. Könnyű elképzelni, hogy ha valaki illegálisan „repül”, akkor nem fogja bejelenti magát az MDS-alkalmazásba, ezzel viszont jelentősen nő például a légi kockázat.
Röviden a lényeg
A permeteződrónok alkalmazása során eddig nem tudunk repülőeseményről vagy balesetről. Ez azonban egyre inkább már csak a vakszerencsének köszönhető, mert – sokadjára ismételve – a kockázat sohasem nulla! Azon dolgozunk, hogy a permeteződrónok elterjedjenek, alkalmazásuk rutinszerű legyen. Ez nyilvánvalóan a kockázatok növekedésével is jár. Napról napra nő a jelentősége annak, hogy a drónpilóták a megfelelő ismeretek birtokában legyenek, partnerek legyenek a légi közlekedésben. Nem csak azért kell elvégezni az előírt képzéseket, mert azok kötelezőek! Az ismeretanyagot naponta alkalmazni kell, nem elég a vizsga, tudni is kell! Nem volt még komolyabb baleset, és ez maradjon is így!
SZERZŐ: JORDÁN LÁSZLÓ NÖVÉNYVÉDELMI SZAKÉRTŐ • LÉGTÉR.HU KFT.
