A klímaváltozás a nemesítés számára jelent kihívást, míg a háború a vetőmagszektor piaci helyzetén ront – hangzott el a Vetőmagszövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén. A fajtakísérletek eredményei a termelők számára mindenképpen elsődleges fontosságú információkkal szolgálnak.
A biológiai alapokkal indul minden
„Ma két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt: az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése. Mindezeknek az alfája és ómegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése” – hangsúlyozta Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
A küldöttgyűlésen Takács Géza, a Vetőmagszövetség elnöke kifejtette: a klímaváltozás nagyon felgyorsult az utóbbi években. Ez különösen nagy kihívás egy olyan ágazatnak, amelynek legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálnia, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük.
„A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható: a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5–2 fokkal, 2100-ra akár 3,5–4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Utóbbi jelei az Alföldön már láthatóak, itt az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél a helyzet kezelésére az öntözés fejlesztése. A szakma elkötelezett, és óriási energiát fordít arra, hogy új, a stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen” – mondta el Takács Géza.
Beszűkült az exportpiac
Vetőmag-előállítás hazánkban mintegy 110 ezer hektáron zajlik, az előállított vetőmagok értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ebből a hazai gazdaságok igényeinek kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységet folytatnak az ágazat szereplői. A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak. Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, melynek következtében az Oroszországba irányuló kukoricavetőmag-export a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni.
Fajtatesztek közkinccsé tett eredménnyel
Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó vetőmagágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak nevezte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica-, búza- és repce-fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.
A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmagszövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2024-ben Pavelka Árpád kapta, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. Emellett a szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmagszövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmagszövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését.
