Több évig tartó kutatói együttműködésünk során az idei esztendőben dr. Csicsor János biokémikus azzal bízott meg, hogy mérjem fel és értékeljem az általa kifejlesztett huminsavak, trágyaanyagok biológiai hatását paprikában, paradicsomban. A vizsgálat teljes metódusát magam terveztem, én határoztam meg a kutatás lépéseit, amelyek kiterjedtek a növények termésprodukciójára, valamint egészségügyi állapotukra.
Tanulmányom megírása előtt részletesen áttekintettem az ide vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmakat. Az írásomhoz csak angol nyelvű anyagokat használtam, amelyek segítségével bemutathatom a levéltrágyák hasznosságát paradicsomtermelésben.
Termésnövelő levéltrágyák és huminsavak hatásai paradicsomnál
A huminsavkezelés sikeresen alkalmazható a növény növekedésének és hozamának javítására (Kazemi M. 2014; Husein E et al. 2015; Ertan. Y 2007). A huminsavas kezelések hatására növekedett a levelek nitrogén-, kálium-, valamint klorofilltartalma, továbbá a levélszám, az átlagos bogyóméret és a növénymagasság is. Ezt megerősítik Asri F. et al. (2015) vizsgálatai, miszerint a huminsav jelentős termésnövelő hatása mellett emelkedett a levelekben a N-, P-, K-, Ca-, Zn- és Mn-koncentráció. Qin K és Daniel I. Leskovar (2020) szerint a huminsavak szignifikánsan megnövelték a növények gyökerének nagyságát, valamint a stressztűrő képességüket. Abou El Hassan S. és Husein E. (2016) kísérleti eredményei szerint a humin- és fulvosav-kombinációs lombkezelés növelte a vegetatív növekedést, a termést, a gyümölcs minőségét, és csökkentette a csúcsrothadást. Qin K. (2023) kétéves vizsgálata alapján arra jutott, hogy a huminsav alacsony (50%-kal kevesebb) nitrogénbevitel mellett 31–35%-kal növelte a terméshozamot, amivel jelentős nitrogénmegtakarítást ért el. Araújo Bruno R. et al. (2017) úgy véli, hogy a huminsav egy olyan nitrogéntrágya-szinergista, amely aktív szerepet játszik a növények növekedésének elősegítésében, a műtrágya hatékonyságának meghosszabbításában és a nitrogénveszteség csökkentésében.
Pérez-Labrada, Fabián et al. (2020) szerint a humusz komplexek alkalmazása javította a mészben gazdag talajban termesztett növények vashiányát. Tomasi et al. (2013) kimutatta, hogy a huminkomplexek kedvezően befolyásolják a vasfelvételi mechanizmusokban kapcsolatos gének expresszióját. A tápelemek növényvédelmi szerepére Reuven R. (2004) mutat rá, aki úgy véli, hogy az ásványi tápláltság döntő fontosságú. Camara, Jalamang et al. (2018) kísérleteiben a makro- mezo- és mikroelem-tartalmú levéltrágya kijuttatása csökkentette a molytetűsűrűséget. Amna S. és Zoia A. (2021) a mikroelemek hatását vizsgálva megfigyelte, hogy a cink erős kofaktor az alternáriás betegséggel szembeni enzimek aktiválásában. Yildirim E. és Unay A. (2011) kimutatta, hogy a fulvosav és kalcium-nitrát kombináció negatív hatással volt a gerbera-aknázólégy populációjára. Graham és Stangoulis (2005) eredményei alapján a molibdén növelheti a verticilliumos hervadással szembeni ellenállást.
A szerzők többsége szerint a szilíciumtartalmú levéltrágyák előnyösebb preventív növényvédelmi hatással rendelkeznek. Almeida G et al. (2009) vizsgálatainál a szilícium és a szerves ásványi trágyák kijuttatása után növekedett a tripsznimfa kártevők mortalitása, és csökkent a rovarkártétel. Chien, Yi-Chun és Cheng-Hua Huang (2022) szerint a szilícium hatékonyan csökkentheti a baktériumok okozta foltosodást. Gemin Luiz Gabriel et al (2023) eredményei alapján a természetes polimerekkel, rézzel és magnéziummal kombinált levélkezelés javította az antioxidáns enzimek koncentrációját, miközben csökkentette a paradicsom-lisztharmat súlyosságát. Ngosong C. et al. (2018) szerint bizonyos növényerősítő levéltrágyák kedvező növényvédelmi hatással rendelkeznek. Sharma, K. et al. (2012) kimutatta, hogy egyes növényerősítők jelentősen csökkenthetik a paradicsomfajták fogékonyságát betegségekkel szemben.
A kutatás ismertetése
A vizsgálatok lefolytatását Sárszentmihályon, a szőlőhegy részen hajtottam végre, ahol a talajok kevésbé alkalmasak zöldségtermesztésre. A terület talaját alapvetően kötött, agyagos, kedvezőtlenebb kémiai és biológiai tulajdonságok jellemzik. A kutatásokat megelőző években talajvizsgálatokat végeztem, amelyből kiderült, hogy a talaj Na-, Cl- és magas mésztartalma károsan befolyásolja a növényeket. Háromféle termésnövelő anyag és ezek egymásra gyakorolt addíciós hatását értékeltem, fűtetlen fóliás körülmények között, nagy légterű (220 m2-es) fóliasátorban. Anyagok: egy N-, P-, K-, S-, Si-tartalmú, valamint mikroelemeket és fulvosavat tartalmazó szerves ásványi növényerősítő, egy nitrogénmentes makroelem és S, valamint mikroelemeket tartalmazó szervetlen trágya és a huminsav volt. A kísérleti termesztésben az organikus tápanyagellátás szabályait alkalmaztam. Összesen 16 kezelést állítottam be ABC-sorrendben (1. táblázat), a zárójelben a kezelések mellett a kezelési szám látható.
A termésnövelőket felváltva, külön-külön, 14 napos időközönként alkalmaztam. Egy kezeléshez 40 db növényt használtam, amelyeket véletlenszerűen, több ismétlésben osztottam el. Kezelésenként az egyszeri kijutatott mennyiség 0,4 ml/m2 volt. A szerves ásványi trágyánál 0,5%-os, a szervetlennél 0,35%-os, a huminsavnál pedig 0,1%-os koncentrációkat állítottam be. Minden kezelést kézzel végeztem el. A növényeket április végén (2,9 db/m2) tőszámban ültettem el, majd a támrendszeres termesztés metodikáját követtem. A trágyakezeléseket preventív módon, minden növényvédelmi probléma megjelenése előtt használtam. Minden mérést hetente végeztem.
Teljesítményprodukció-vizsgálat: Mértem a magasságot, a levélszámot, a szár körfogatát, a növények habitusát, elváltozásait, a kötési arányt, a virágok épségét, a minőségi, valamint az összes terméstömeget és darabszámukat, majd ezek megoszlását. Majd az állomány felszámolása után a nyers gyökér- és lombtömeget is. Növényegészségügyi vizsgálatok: kór- és kártevők általi fertőzöttséget, ezek mértékét, a bekövetkezett szártőmikózisokat és súlyosságukat, a tápanyaghiány tüneteit és erősségét, valamint a sótünetet.
Eredmények
Minden kezelés átlagosan 33%-kal növelte a növények vegetatív tömegét. Legnagyobb mértékben (40%-kal) a H, valamint az L és 53%-kal a P kezelés. A legnagyobb gyökértömeget szintén a H az L és a P parcellák adták, ami átlagosan 53–58%-kal több, mint a kontroll. Ugyanakkor minden termésnövelő átlagosan 43%-kal emelte a gyökerek súlyát a kontrollhoz képest (1. grafikon). Ebben a szegmensben minden különbség szignifikáns eltérést hozott.
Míg a legtöbb termésnövelőnél a növénymagasság 250 cm alatti, addig a H az L és a P kezeléseknél efölötti értéket mutattak. Minden kezelés között szignifikáns a különbség. A trágyaanyagok használata kb. 13%-kal növelte az átlagos levélszámot és a szár körfogatát, azonban ezek az eltérések nem voltak szignifikánsak (2. grafikon).
A kötési arány számításait saját magam határoztam meg a következő képlet szerint: kötési arány Ka = (N/n) × 10; ahol: a N a megfigyelt kötések száma; az n a vizsgált 100 darab virág, és ezekből határoztam meg a 100 db virágra való megtermékenyülést. Ez esetben a 10-es érték jelent 100%-os termékenyülést. Amíg a legtöbb kezelés átlagosan 8-9 közötti értéket ért el, addig a H az L és a P kezelések 9 fölöttiek voltak.
A generatív-vegetatív index meghatározását az általam kidolgozottak alapján végeztem (2. táblázat).
A kezelések többnyire a 4-es, ill. efölötti számot kapták. Ugyanakkor a H az L és a P kódú parcellák növényei 5 felettiek voltak (3. grafikon). A kontrollnövényeknél a szikesség hatására az index 3,4 volt, vagyis a paradicsom enyhe generatív bélyegeket viselt, ami kezdetben sok kötéssel járt, azonban a megtermékenyülés után a pici termések hamar aborttá váltak, és lehullottak. Paradicsomnál lényeges kérdés, hogy erős terhelés mellett is jól kössön a növény a felsőbb szinteken, vagyis ne legyen szakaszos termésleadású. A vizsgálatban a kezelt növényeknél kiváló terméskötést tapasztaltam a növény tetején is (1. kép).
Minden alkalmazás az összhozamot 29%-kal, a piacképes hozamot pedig 53%-kal növelte a kontrollhoz képest. A legtöbb termést (összes és piacképes) a H, az L, valamint a P parcellák nyújtották. A P kezelésnél elért legmagasabb (18 kg/m2) hozam 3,5 hónapos szedési ciklussal, valamint szikes körülmények között igenjó eredménynek számít. Figyelemre méltó volt a kezelt és a kontroll közti különbség az értékesíthető termésarány tekintetében is, vagyis a piacképes hozam/összes hozam eredménye. Ugyanis a kontrollnál ez az arány 0,62, a kezelteknél átlagosan 0,94. Ez azt jelenti, hogy amíg a kezeletlen (kontroll) területeknél leszedett termések 62% volt eladható, addig a kezeltnél ez a szám 94% volt. A kezelések az általános hozamnövelő hatáson túl nagy hatást gyakoroltak a leszedett, piacképes mennyiségekre is, amivel lényegesen megnövelték a termések eladhatóságának mennyiségét.
A kezelésben részesített növényekről átlagosan 0,8 kg/m2, a kontrollnál pedig 4,3 kg/m2 selejt termést szedtem. Ugyanakkor a kezelteknél még a selejt termések is fogyasztható minőségűek voltak, ezt a kontroll esetében nem tapasztaltam. A kontrollnál a selejt termések 90%-a csúcsrothadásos bogyó volt, a kezelteknél ez 5–10%-ban fordult elő (4. grafikon).
A kutatásban külön értékeltem a piacos termések megoszlásának a részarányát; az alábbi minőségi osztályokat vettem figyelembe: extra, I., II., lecsó kategóriákat. Minden kezelés szignifikáns mértékben (460%-kal) megnövelte az extra minőségű bogyók mennyiségét a kontrollhoz képest. A legtöbb extra és szuperextra termést a H az L és a P ismétlések növényeinél tapasztaltam. Az I. és a II. osztály tekintetében nem találtam nagy eltéréseket a kezelések között, viszont a lecsó kategóriában több termés volt a kontrollnál. Az extra és a piacos termések részaránya a következőképpen alakult: A hozamnövelő készítmények kezeléseinél az arány átlagosan 76%-os, míg ez az érték a kontrollnál 35%. A kezelések piacos hozamának kétharmada, a kontrollnál pedig egyharmada volt extrahozam (5. grafikon).
A szedési ciklus alatt a leszedett mennyiségeken túl követtem a termések darabszámának alakulását, amelyekből meghatároztam az extra és az I. osztályú termések átlagtömegét. Minden kezelés átlagosan az extra terméseket 21%-kal, az I. osztályt 25%-kal növelte meg a kontrollhoz képest. A trágyák hatására a legnagyobb extrabogyó 180–190 g-os átlagsúlyt ért el. A H az L és a P kezeléseknél 220–249 g súlyt mértem, ami a többi kezelésnél 21%-kal magasabb volt (6. grafikon). A kísérlet során nem volt ritka a 300 g feletti átlagtömeg sem, sőt, a H az L és a P parcellákban nevelt növényeknél még ennél is nagyobb bogyótömeget tapasztaltam.
Szedések alkalmával a termések külső belső konzisztenciáját és az ízvilágát is vizsgáltam. A kezelések minden alkalmazásnál javították a bogyók e paramétereit, ugyanakkor a kontrollal szemben a termésnövelők általában jobb eredményt értek el, különösen a H az L és a P kezelések növényeiről leszedett termések (2. kép).
A kontrolltermések külső megjelenése kevésbé volt tetszetős. A külső, piros szín mattabb, kettévágva a kocsány ízesüléseknél általában sárgásabb, zöldebb belső szín volt megfigyelhető. Kevésbé voltak vonzók, és a keménységük miatt a tárolhatóságuk is elmaradt a kezelt növények terméseihez képest. Az érzékszervi értékelésre a vásárlóimat (felnőttek és gyerekek) is felkértem, akik finomabbnak, zamatosabbnak és teltebbnek ítélték meg a kezelt növények terméseit. Elmondásuk alapján „ennek a paradicsomnak íze van”.
Minden kóstolásnál a hozamfokozók kerültek ki győztesnek a kontrollal szembeni vizsgálatban. Elmondható, hogy a kezelések megemelték a termés élvezeti értékét is. Mindezek alapján a piac a kezelt növényekről szedett bogyókat előnyben részesítette a kontrolléhoz képest. A teljes kezelési sor piacosságának a színbeli vizsgálata a 3. képen látható. Az 5. virágemelet bekötésekor (zsendülés), valamint az első termések érésekor külön áttekintettem és megvizsgáltam a fürtök épségét, azok tetszetősségét, illetve az éréskor a belső konzisztenciát is (4–6. kép). Azoknál a növényeknél, amelyeknél alkalmaztam termésnövelőt, az érés gyorsabb, lendületesebb volt. Ezeknél egyszerre akár a két fürt is szedhetővé vált (7. kép).
Írásom 2. részében a termésnövelők a paradicsom növényegészségére gyakorolt hatását, az eredményeket és a következtetéseket mutatom be.
SZERZŐ: NÉMETH TAMÁS NÖVÉNYORVOS-BIOLÓGUS, A PAPRIKA, PARADICSOM SPECIALISTÁJA, KUTATÓ, A VEGYSZERMENTES TERMESZTÉS KÉPVISELŐJE
KONZULTÁNS: DR. CSICSOR JÁNOS BIOKÉMIKUS, A MAGYAR TŐZEGTÁRSASÁG KÉMIAI BIZOTTSÁGA ÉS A MAGYAR HUMINSAV TÁRSASÁG ELNÖKE
