Most, amikor kevés növény termesztése tűnik nyereségesnek, különösen vonzóak lehetnek a napelempark-építők ajánlatai, főként a kis termőképességű területeken. Ezekre a gazdacsábítási módszerekre készülhetünk a beruházók részéről.
Bajorország még csak a zöldáram-termelési céljainak a negyedét érte el, pedig ez Németország leginkább napsütéses tartománya. A napelemparkok gombamód szaporodnának a térségben, csakhogy a helyi termőföldek is kifejezetten értékesek. Tulajdonrész felajánlásával, magas bérleti díjakkal és kettős hasznosítással is feloldhatók az érdekellentétek a beruházó és a gazda között.
Pénzzel motiválva
A bajor tv és rádió egyik videójában arról beszélnek, hogy 20 éves futamidővel hektáronként 3-5 ezer euró bérleti díjat is felkínálnak a gazdálkodóknak a szolárpark-befektetők, ha a rendelkezésükre bocsátják Németország leginkább napsütötte földjeit. Egy másik befektetői stratégia szerint a helyi önkormányzatokat és a polgárokat tulajdonrész felajánlásával és garantáltan olcsó áram biztosításával teszik érdekeltté a beruházásban. Ilyenkor maga a kisközösség „szorítja rá” a helyi gazdákat, hogy rosszabb adottságú földjeiket a közösség érdekében feláldozzák.
Hibrid rendszerben
Vannak azonban kifejezetten jó együttműködési példák is, amikor a mezőgazdasági és a napenergia-termelés egyszerre valósulhat meg a földterületen, ezeket hívjuk agrofotovoltaikus rendszereknek. Ezek legolcsóbb kivitelezési módja, ha nem haszonnövényeket tervezünk a modulok alá, mivel akkor traktormagasságba kell emelni a paneleket, hanem állatokkal hasznosítjuk az állványzat alatti gyepet. A juhok, a húsmarhák és a csirkék is hálásan fogadják ezeket a részben árnyékos legelőket, kifutókat. Ebben az esetben a bérleti díjak 800-1000 eurót tesznek ki hektáronként, ami 50-100 százalékkal több, mint a tartományra jellemző átlagos bérleti díj, és kompenzálják azokat a technikai nyűgöket, amivel az állattartó egy ilyen hibrid rendszerben szembesül.
A számítások szerint Németország mezőgazdasági területének 2 százaléka elegendő lenne a zöldáram-termelési célok biztosítására az országban. Egy hektár föld lefedésével nagyjából egy megawatt energiát lehet megtermelni, amiből a németországi befektetők akár évi 15 ezer euró nyereséget (közel 6 millió forint) is realizálni tudnak. Minél nagyobb egy ilyen létesítmény, annál rentábilisabb az üzemeltetése. Csak néhány szántóföldi zöldség lenne képes ezzel a nyereségszinttel versenyre kelni.
Laza a szabályozás Magyarországon is
Nemcsak a német szabályozás megengedő a termőföld zöldenergia-célú hasznosításával szemben. A magyar földvédelmi törvényt 2021-ben úgy módosították, hogy „Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának napenergiát (…) agrofotovoltaikus rendszer szerint felhasználva (…) nem akadályozza az alatta fekvő területnek (…) valamely művelési ág szerint termőföldként történő hasznosítását.” Ez lehet egy juhlegelő is. Ha a területen mégis művelésiág-változást kell bejelenteni a napelemtáblák miatt, akkor ezzel kapcsolatban csak igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, földvédelmi járulékot nem.
Lásd még a témában írásainkat:
A termőföld szolárpaneles lefedésére állnak át
Nem háló és fólia, hanem szolármodulok kellenek ide!
Kettős hasznosítás másképp: növény + áram
