A burgonyatermesztés az előző termesztési szezonban az időjárási viszonyok intenzív változása miatt különösen nagyfokú rugalmasságot követelt meg a gazdáktól. Ez a politikai keretfeltételek kialakulóban lévő változásaival együtt új kihívásokat is jelent, amelyeket szintén az adaptált technológia segítségével kell kezelni.
Tárolás
A burgonyatermesztéssel összefüggésben a burgonyatárolást különösen érinti az energiaköltségek jelentős növekedése, mivel sok gazdaságban a meglévő külső szellőztető rendszert gépi hűtéssel egészítették ki. Ez lehetővé teszi a minőségorientált tárolás biztosítását – még a magasabb éghajlati hőmérsékleten is. Az új épületeknél ezért jelentősen növelik a külső héj szigetelésének vastagságát, míg a meglévő raktáraknál a hőhidak, valamint az ellenőrizetlenül bejutó levegő minimalizálása a cél. Kívánatos a régi AC-ventilátorok hatékonyabb EC-modellekre való cseréje, amelyek fokozatmentes fordulatszám-szabályozással is rendelkezhetnek. Az új raktárak esetében ugyanakkor megfigyelhető a kisebb raktárhelyiségekre való erőteljesebb felosztás is. Ezek gyorsabban feltölthetők, majd a hőmérséklet tekintetében célzottabban kezelhetők, mint egy nagy csarnok.
A hatékonyság növelése a ládatárolásnál is elérhető a kényszerszellőztető rendszerekre való áttéréssel, amelyek a levegő és a burgonya sokkal nagyobb érintkezési felületének köszönhetően gyorsabb szárítást és hűtést biztosíthatnak. A minőségorientált raktárkezelés egyéni támogatása mellett az újabb vezérlőprocesszorok gyakran az energiagazdálkodás optimalizálására is lehetőséget nyújtanak. Ez a saját termelésű regeneratív energia lehető legnagyobb mértékű felhasználásának vagy a hőmérséklet-szabályozásnak az integrálásával érhető el, figyelembe véve a következő napokban várható időjárást.
Tárolás és feldolgozás
Ahogy a betakarítási kapacitás folyamatosan növekszik, úgy nőnek a tárolósorral szemben támasztott követelmények is, hogy a betakarítási láncon belül fenntartsák a szükséges pufferfunkciót. A különböző talajleválasztó hengeres egységek mellett egyre nagyobb az érdeklődés az elektronikus és pneumatikus rendszerek iránt is, mivel a gazdaságok gyakran nem tudnak személyzetet találni a betakarítógépekhez. Figyelembe kell azonban venni, hogy minél később válogatják ki a köveket vagy rögöket a technológiai láncban, annál nagyobb a burgonya károsodásának kockázata. A szántóföld széléről vagy magáról a szántóföldről történő közvetlen átrakodásra és tisztításra mobil gyűjtőberendezéseket és átrakodókocsikat egyaránt használnak, amelyek közül néhány elektronikus vagy pneumatikus elválasztóberendezéssel is felszerelhető.
A tárolt burgonya feldolgozásában az opto-elektronikus válogató- és szortírozórendszerek egyre inkább teret nyernek a mezőgazdasági gyakorlatban, a rendelkezésre álló munkaerő ezen a területen is alig elegendő. A folyamatosan fejlődő érzékelési technológia mellett a rendszerek kezelhetősége is javult. Míg a kompakt, függőleges terményáramlású rendszerek csak két-három minőségi vagy válogatási osztályra tudnak osztani, addig a vízszintesen működő rendszereknél további felosztások is lehetségesek. Ez azonban ennek megfelelően nagyobb alapterületet igényel, ami a meglévő gyártósorokon nem mindig állrendelkezésre.
Rendezés
Az éghajlatváltozás hatása különösen a burgonyaföldek elrendezésében mutatkozik meg. A száraz és forró időszakok intenzitásának csökkentésére a leghatékonyabb módszer a burgonya lombkoronájának gyors lezárása. Ehhez mind a lombosabb típusok, mind a szorosabb sortávolságok hasznosak, a nagyobb terméshozam vagy az elkülönített ágyásokban történő termesztés miatt azonban egyre gyakrabban alkalmaznak nagyobb bakhátakat és sorszélességeket. Emellett politikai törekvések is vannak a talajvédelem fokozására, például a talaj minél nagyobb mértékű lefedésével és a művelés intenzitásának csökkentésével.
A kombinált talajművelő, elhelyező- és bakhát-kialakító szerszámok kombinált egységei esetében ezért a különálló beállítás vagy használat megkönnyíti a változó üzemi körülményekhez való alkalmazkodást. Emellett a barázdákban a vízerózió megakadályozására szolgáló eszközök is egyre fontosabbá válnak a sík területeken, mivel a vizet hosszabb ideig a felszínen tartják, így az a növények számára elérhetővé válik. Ebben az összefüggésben a barázdák stabilitása és felületi állapota kiegészül a csapadék a barázdatestbe való beszivárgásának támogatásával és a barázdafelületek elcsúszásának megakadályozásával.
Gondozás és növényvédelem
A 2023. július közepétől augusztus közepéig tartó esős időjárás megmutatta, hogy a kései foltosság továbbra is nagyon pusztító betegség a burgonyatermesztésben, amely ellen ilyen kritikus fázisokban intenzíven kell küzdeni. A növényvédő szerek felhasználásának tervezett vagy már elfogadott jelentős csökkentése mellett ez azt jelenti, hogy a megtakarítási lehetőségeket elsősorban a burgonyatermesztés egyéb területein kell keresni. A gyomirtásban a vegyszeres gyomirtó szerek mechanikai intézkedésekkel egészíthetők ki, vagy esetleg teljesen helyettesíthetők.
A burgonya mechanikai gyomirtása terén azonban a technikai fejlődés még nem vett olyan lendületet, mint ami más kultúrákban, például a cukorrépa esetében megfigyelhető, ez részben a bakhátas kultúrának köszönhető, amelynek művelése eltérő kihívásokkal jár. Például a soron belüli növénytávolság a használt ültetőgéptől függően viszonylag nagy szórásszélességgel rendelkezik, és a burgonya több szárú növekedése is lényegesen nagyobb követelményeket támaszt a szerszámvezetéssel szemben. Ezért itt a bakhátak területén a vegyszeres sávkezelés és a bakhátfelület mechanikai kezelésének kombinációja észszerű megoldást jelenthet.
A mechanikus kezelés másik kihívása a területteljesítmény növelése a nagyobb haladási sebesség és a nagyobb munkaszélesség révén. Ez utóbbinak kedvezne a hat- vagy nyolcsoros ültetőgépek használata, amelyek lassan a gyakorlatban is teret nyernek mint központi tárolóbunkerrel és oldalsó kihajtható ültetőegységekkel ellátott megoldások.
Lombozatcsökkentés
A gép a szárzúzás és az azt követő vegyszeres lombtalanítás kombinációja, amelyet ma már egyre több gazdaságban alkalmaznak, és amely szintén mérsékelheti a vegyszeres növényvédő szerek használatát. A gyakorlatban azonban alapvető követelmény a munkaszélesség növelése, aminek sajnos a klasszikus vontatógépek viszonylag nagy gépsúlya áll ellent.
A teljesen vegyszermentes lombozatcsökkentési eljárásokhoz egyrészt speciális gépek állnak rendelkezésre, amelyek szerszámkínálatában a megszokott megoldások mellett ma már vízszintesen forgó gumiszalagok és új, forgó gumitárcsák is szerepelnek. A termikus gépeknél a hatékonyságot a támogató légfúvók segítségével javították, de az eljárás CO2-lábnyoma a gáz elégetése miatt viszonylag magas marad. Az elektromos vontatott művelésű gépek munkaszélességét már kilenc, illetve tizenkét méterre növelték. Ezt a tovább optimalizált applikátorok, valamint a növények előzetes, vezető folyadékkal történő permetezése tette lehetővé, ami a burgonya lombozatának jobb és mindenekelőtt állandóbb vezetőképességét hivatott biztosítani a teljes területen.
Betakarítás
A burgonya betakarításában az utóbbi években egyre nagyobb problémát jelentett a leszáradt burgonyaszárak eltávolítása is, mivel a betakarítógépek jelenlegi leválasztóberendezései a feltehetően megváltozott állaguk miatt már nem távolítják el őket olyan hatékonyan. A nagy mennyiségű szármaradvány megnehezíti a betakarítógépek munkáját, és a burgonya későbbi forgalmazásakor a feldolgozósorokon is akadályokat okozhat. A betakarítógépek levegővel segített szeparátorai megoldást jelenthetnek a folyamat korai szakaszában, míg a szintén a feldolgozási területen lévő, ellenforgó szeparátorok gyakran a gumók nagyobb mechanikai igénybevételével járnak.
Mivel a tisztán mechanikai, termikus és elektromos gyomcsökkentő módszerek nem rendelkeznek tartós hatással, a betakarításig a bakhátak erőteljesebb újragyomosodásával kell számolni, különösen akkor, ha a tervezett betakarítási időpont az időjárás vagy a teljesítmény miatt nem valósítható meg. Ezt tovább fokozza a kizárólag mechanikusan gondozott növények nagyobb alapterhelése, így itt is új követelmények merülnek fel a betakarítógépekkel szemben.
A betakarítási teljesítmény szűk keresztmetszetét gyakran az aktív leválasztóeszközök, mint például a forgó kaparók vagy kefés szalagok jelentik, mivel a kielégítő munkavégzéshez a lehető legegyenletesebb terményáramlásra és nem túl nagy áteresztőképességre van szükség. A burgonya termőterületének növekedésével a mezőgazdasági üzemek vagy a vállalkozók nagyobb rugalmasságot követelnek a gyártóktól, legyen szó akár a moduláris felépítés gyakorlatiasabb megvalósításáról, a jelentősen rövidebb átállási idővel, vagy az egy gépen belüli különböző egységek közötti szerszámmentes átállásról.
Más szántóföldi növényekhez hasonlóan a digitalizáció és az adatkezelés a burgonyatermesztésben is egyre inkább teret nyer. Példaként említhetjük a műtrágyák és növényvédő szerek helyspecifikus kijuttatási térképeit vagy az érettségi fokon alapuló vegyszeres szárirtó szerek használatát. A burgonyatermés gyakorlatias hozamtérképezésével, amely nemcsak a tömegtermést, hanem a termés méret szerinti összetételét és a megfelelő keverési arányt is figyelembe veszi, most egy olyan hiányt lehetne pótolni, amely lehetővé tenné a végrehajtott növényvédelmi intézkedések hatékony ellenőrzését. Ezzel egyidejűleg optimalizálhatók a gépbeállítások a szeparátorok területén, és csökkenthető a burgonya károsodásának kockázata. Az egyes tételek méret szerinti összetétele, amely már a betakarításkor ismert, a további forgalmazás szempontjából is előnyökkel jár.
SZERZŐ: FODOR MIHÁLY – DR. ROLF PETERS, VISSELHÖVEDE CIKKE ALAPJÁN
