A világ termékeny talajának és biológiai sokféleségének, valamint az őshonos magvak és tudás elvesztése komoly veszélyt jelent az emberiség jövője szempontjából. Talajtudósok szerint a talajpusztulás jelenlegi üteme mellett (azaz dekarbonizáció, erózió, elsivatagosodás, vegyi szennyezés) 50 éven belül nem lesz értékelhető termőtalajunk az élelmiszertermeléshez.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), a tavalyi év végén egy közös műhelymunkára hívta a Regeneratív Mezőgazdaság Forradalma programban résztvevő gazdálkodó partnereit. Ennek keretében, közösen kerültek kiértékelésre a 12 gazdaság talajtani adottságai, az alkalmazott művelési technológiáik pozitívumai és hátrányai. A Magyarországi Agroökológia Hálózat Egyesület áltat koordinált programban résztvevő 12 gazdaság kondíciók tekintetében (talajtani adottságok, gépesítettség és az alkalmazott technológiák tekintetében) igen vegyes képet mutat. Emellett az általuk végzett tevékenység (agrárerdészeti program, madárvédelmi program, öko gazdálkodók, konvencionális gazdálkodók, állattartók) vonatkozásában is széles skálájú. Ez a fajta változatosság jó hátteret jelent a bőséges tapasztalatgyűjtéshez. Már a gazdálkodók kiválasztása is célzott volt a földrajzi elhelyezkedésük vonatkozásában. Mégpedig azért, mert a szándék az volt, hogy a legváltozatosabb tájegységekre is eljussanak a regeneratív gazdálkodással kapcsolatos ismeretek.
A projekt keretében tavasszal és ősszel is, mind a 12, a programhoz csatlakozott gazdaságban lezajlott az „üzemlátogatás”. Ennek során kutatók feltérképezték a gazdaságokban alkalmazott technológiákat. Ezen túlmenően, tavasszal minden gazdaságban talajminta vételezésre is sor került, a termőterületek vonatkozásában.
Az így vett mintákat egy lengyel együttműködő laboratórium értékelte ki. A projekt munkatársai az őszi látogatás során, a labor alapján már tájékoztatni tudták az eredményekről a partnereket. A kutatók a laborvizsgálatok eredményétől függően a talajok mikrobiológiai diverzitásuk és aktivitásuk alapján különböző kategóriákba sorolták. Ezek az adatok egyfajta bázist képeztek. Ennek ismeretében a gazdák képbe kerültek azzal kapcsolatban, hogy hol tartanak és meghatározhatóvá váltak azok az eszközök is, amelyek alkalmazásával javulást érhetnek el vagy fenntarthatnak egy kedvező állapotot. A jelen projekt keretében vizsgált talajok többsége alacsony-közepes vagy átlagos mikrobiális aktivitást és diverzitást mutatott, de voltak meglepően gyengék és kimagaslóan jól teljesítők is. A vizsgálat érdekes tanulság volt még, hogy önmagában az ökológiai talajművelés nem feltétlenül eredményez jó mikrobiális aktivitást és jó talajállapotot. Ugyanis a túlművelés káros hatása szó szerint „kő keményen” megmutatkozik még az ilyen gazdaságokban is. A kutatók a projekthez csatlakozott gazdaságok tekintetében találkoztak olyan, évtizedek óta ökológiai módon művelt területekkel is, amelyeknek leromlott a fizikai állapota (tárcsatalp/eketalp réteg, elporosodott talajfelszín, erodáció). Ugyanakkor volt példa arra is, hogy homokos talaj, megfelelő talajműveléssel és szerves trágya használatával nagyon jó eredményeket volt képes produkálni. Pozitív tanulság volt idén ősszel több helyszínen is, hogy az aratás során magasabb tarlóval betakarított, nem hántott őszi gabona tábla több nedvességet őrzött meg.
Kihívások azonban bőven akadnak a regeneratív személettel ismerkedő, vagy regeneratív gazdálkodást folytató partnereink életében is. Ezek között mindenképpen meg kell említeni a mezei pocok invázió által, országosan okozott hatalmas károkat, de hasonló súllyal esik a latba az élesre nyíló agrárolló is. Inputanyag-extenzíven, de tudás-intenzíven gazdálkodók példáján keresztül viszont az is látható, hogy tudatos tervezéssel és költségcsökkentéssel is lehet az eredményességet növelni.
A tervek szerint 2024-ben újabb 6 gazdasággal bővül a regeneratív csapat.
