Érezhetően többen szabadulnának a gazdálkodás kockázatától, és adnák bérbe a földjüket, mint a válság előtti években. Ez féken tartja a földhasználati díjakat.
A KSH szerint az éves földbérleti díjak 2012 és 2022 között hektáronként 38.600 forintról 81.600 forintra emelkedtek a szántóföldön, azaz több mint megduplázódtak. Eközben az átlagos termőföldár 688.400 forintról 2.050.300 forintra nőtt, tehát megháromszorozódott. A földet most sem akarják eladni a gazdálkodók, a művelésétől azonban egyre inkább szabadulnának – hallani a gazdálkodók körében.
Van miből válogatni
Az egyik probléma a termelők átlagéletkora, a másik a gazdasági helyzet. A kritikus mérethatár 500 hektár, ez alatt nem biztos, hogy elegendő tartalékkal rendelkezik az adott gazdaság az elmúlt két veszteséges év megfinanszírozására. „Eladni ugyan nem akarják a földet, de érezhetően nőtt a kínálat a bérleti piacon” – mondja egy Borsod vármegyei nagygazdaság vezetője.
„Itt jellemzően 70–110 ezer forintot kérnek egy hektár használatáért. Az utóbbi években már tendencia volt, hogy a földalapú támogatás feletti jövedelmet vártak a tulajdonosok bérbeadástól, így még ma is bepróbálkoznak néhányan a 120–140 ezer forintos díjjal. Hiába, ezt ma már senki nem adja meg.”
Nem tudnak többet fizetni érte
A bérleti díjat ugyanis ki kell tudni termelni. Márpedig 2022-ben és 2023-ban a földalapú támogatás is kevés volt a veszteségek fedezésére. Az üzemeket egy-egy szerencsésebb időpontban lekötött termény, input agy energiamegállapodás tartotta a felszín felett, illetve a korábbi megtakarítások, támogatások és kedvezményes hitelek csepegtettek életet a termelésbe. Akinek állata volt, annak 2023-ban hozta és nem vitte a forintokat az ágazat.
„Nehéz megmondani, hogy mit lesz kifizetődő termelni 2024-ben. Az eddigiek alapján a vetőmagra igény van, különösen a másodvetésre alkalmas fajokra. A bíborhere például jó döntésnek bizonyult. A nagy szántóföldi növények közül a repce esetében úgy látom, hogy fontos nagyobb hányadát előre lekötni, ezt ugyanis rövid idő alatt el kell adnunk, nem érünk rá kivárni vele a jobb árakat. A többivel megfelelő tároló birtokában taktikázni lehet” – mondja a gazdaságvezető, aki idén folytatni akarja a raktárépítést. Itt jegyezzük meg, hogy a pályázati ütemterv szerint az év végén újabb, nagy szárító-, tárolóépítési pályázat indul.
Lásd még szeptemberi elemzésünket: Kitermeli-e még a föld az árát?
