Nem várható árrobbanás a gabonapiacon, inkább stabilizálódó árszintekre kell készülni – hangzott el a siófoki Agrárszektor Konferencián, ahol a szakemberek többek között megvitatták, veszélyt jelent-e a magyar piacra az ukrán gabona. Az is kiderült, milyen viszonyban van egymással a gabona ára, a minősége és a termelés nyeresége.
A termelők enyhén emelkedő, a feldolgozók enyhén csökkenő árakat várnak
A 2020-as években először a koronavírus-járvány, majd a 2022 februárjában kirobbant orosz–ukrán háború és a történelmi aszály zavarta meg a nemzetközi gabonapiacot. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint globalizáció következménye, hogy a nemzetközi tőzsdéhez kötődnek az árak, így ma már több közük van a geopolitikai helyzethez, mint a termeléshez. Jelenleg két krízishelyzet van, az orosz–ukrán háború és a gázai övezetben zajló fegyveres konfliktus. Ez óriási bizonytalanságot okoz a piacokon. Bakos István, a Bonafarm Mezőgazdaság termelési igazgatója szerint az elmúlt három évet leszámítva az utóbbi időszakban nyugalomban, kiszámítható módon folyt a termelés, aminek következtében az ágazat szereplői „elfelejtettek számolni”. Most új alapokra kell helyezni a termelést. A Bonafarm a jövőben egy enyhén emelkedő árszinttel számol.
Nem így a feldolgozók. Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója a Portfolio Agrárszektor konferencián elmondta, hogy a válságok nyomás fellépő inflációs nyomás óriási visszaesést okozott az alapanyagok iránti keresletben, és ha kevesebb a vevő, az meglátszik az árakon is. Ami a kínálatot illeti, tette hozzá Berkes Gábor, Magyarország tavaly behozatalra szorult kukoricából, így az import árazta be a piacot, mindeközben a 2022-es búzatermés is gyenge-közepes lett. Ez a kettő felelt a tavalyi magas árszintért. Az idei, magyar 6 millió tonna feletti búzatermés és a jónak mondható, legalább 5,3 millió tonnás kukoricatermés következtében Magyarország visszaállt az exportárak által meghatározott piacra – összegzett a szakember.
Berkes Gábor úgy vélte, hogy Nyugat-Európában már nem lehet nagyon növelni a terméseredményeket, de Kelet-Európában (Románia, Ukrajna) még nagy potenciál rejlik. Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gabonatermesztés tekintetében Brazília lassan átveszi a vezető helyet az USA-tól. Idén a kedvező időjárásnak köszönhetően jó lett az ausztrál, a brazil és az argentin termés is, ezért a szakember szerint nem lesz nagy árrobbanás, inkább enyhén lefelé tartó árak várhatóak.
Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója szerint feldolgozói oldalról jelentős a keresletcsökkenés a gabona iránt, mivel a termelésük visszaesése eléri a 20%-ot is. A szakember úgy látja, hogy a nemzetközi piacokon is jelen levő, európai cégeknél 19-20%-os kapacitás-kihasználatlanság lesz a futó szezonban. Az etanolgyár vezérigazgatója attól is tart, hogy a rekordnagyságú, amerikai kukoricatermés miatt a következő szezonban el fogja árasztani az európai piacokat az etanol.
Eladhatóság az ukrán verseny tükrében
A tavalyi évben a kukorica kapcsán nagy figyelmet kapott az aflatoxin-szennyezettség kérdése. A minőséggel kapcsolatban Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy idén csak a termés mennyisége javult, a minősége nemigen – most a kalászsokkal volt több baj. Ennek egyik oka a genetikai potenciálban keresendő, a másik az időjárásban. Az árpánál alacsony hektolitersúlyok voltak, a búzában alacsony sikértartalom, és a napraforgó olajtartalmával is akadtak problémák. Ami a kukoricát illeti, az idei termésben a toxin-szennyezettség nem jelentős, a gondot a tavalyi aflatoxinos készletek jelentik – mondta
Párkányi Gábor szerint az ár és a minőség oda-vissza hatnak egymásra. Alacsony árak mellett romlik a termelés színvonala, az áru minősége. Keresleti piacnál erre kevesebb a panasz, míg kínálatinál több. Sajnos, idén kínálati a piac búzából. A kukorica terén más a helyzet: az idei ukrán áru gyengébb minőségű a magyarnál. Tavaly ez a hazai aflatoxin-szennyezettség miatt fordítva volt. Berkes Gábor ugyanakkor rámutatott, hogy az elmúlt időszakban minden áru, ami Ukrajnából Magyarországra érkezett, olyan certifikációkkal rendelkezett, ami megfelelt az európai szabványoknak. Ezt megerősítette Bakos István és Reng Zoltán is.
Berkes Gábor kifejtette, hogy árak tekintetében komoly hatása van a versenynek. A szakember szerint a kukorica jelenleg 80-90 euróval, a búza pedig 50-60 euróval van a MATIF árszintje alatt. Étkezési búza gyakorlatilag nincs, a takarmánybúzának pedig olyan piacon kell érvényesülnie, ahol erős a verseny. Reng Zoltán rámutatott, hogy a kukorica tavaly több mint 6 hónapig a MATIF-ár felett volt, de ez csak egy átmeneti állapot volt, ahogy a mostani alacsony árak is. A szakember szerint a logisztikai költségek emelkedését nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert az is komoly tényező lett a gabona árában. Petőházi Tamás szerint is ez a másik oka annak, hogy már nem jelent komoly problémát az ukrán áru: mire idehozzák, drágább, mint a hazai. A kerekasztal-beszélgetés konklúzója az lehet, hogy nem az a lényeg, ki mennyit termel, hanem az, hogy ki termel nyereségesen.
Ezek a cikkek is érdekelhetik a témában:
Kinek fáj a határzár? A lengyel dühös, az ukrán kivár
Az ukrán termés jobb, az orosz rosszabb lett, mint tavaly
A vasúti tarifák emelése betesz az ukrán termelésnek
