A termőföldek jövedelmezősége a minőség függvényében számítható ki. A nagyobb víztömeg a lejtőn lefutva kisebb-nagyobb mélyedéseket váj, megkezdve ezáltal az ún. vonalas, barázdás vagy árkos eróziót. A talaj elkezd szikkadni, töredezetté alakul, idővel pedig akár terméketlenné is válhat. Degradációról viszont csak akkor beszélünk, amikor a talajképződés már nem képes lépést tartani a talajerózióval.
Földromlás
A talajerózió röviden a víz által történő talajpusztulás. Ennek következtében a termőföld veszít minőségi értékéből: a felszín morzsolódásnak indul, a tápanyag- és humusztartalom csökken, aminek következtében a föld termelőképessége és így a terméshozam is visszaesik. Ennek okaként felsorolható a csapadék mennyisége és intenzitása, a gazdálkodás és talajművelés nem megfelelő módszereinek az alkalmazása, a talaj szerkezete és víznyelő képessége, a termőföld esetleges dőlésszöge (hegy- és domboldalak, lejtők esetén), valamint a növényzet sűrűsége. Az erózió folyamatos gondot jelent a sűrű vízhálózattal rendelkező vagy a sós vizű tengerpartok közelében elterülő termőterületeken. Legáltalánosabb formája a felületi rétegerózió, amikor a talaj felszíne egyenletesen pusztul.
Kilátásban egy okos megoldás
Az Equinom egy integrált élelmiszer-technológiai (többek között vetőmag-nemesítéssel is foglalkozó) vállalat, melynek célja, hogy működése révén tápláló, megfizethető és fenntartható, nem GMO növényi alapú összetevőket fejlesszen ki, amik nem utolsósorban ízletesek is. Mivel GMO-mentes, így magyarországi felhasználásuknak, az országba történő importnak nincs akadálya. A cég az izraeli Bennerben található új kutatóközpontjában az intelligens magvak ezen új generációjának kifejlesztése zajlik, ami végső megoldást jelenthet a talajerózió problémájára.
A megoldás kulcsa
A Smart Seeds (okosmagvak) csapata 2013-ban jött létre, és feladatul kapta a kérdést: „hogyan akadályozhatnánk meg az eróziót?” Hosszadalmas kutatómunka után sikerült olyan megoldást találniuk, amely megvalósítható, és hosszú távon életképes. Egy mesterséges homokpad került kialakításra. Képet nem közölnek róla, mialatt még tart a kísérleti fázis, de elmagyarázták, miként működik a szerkezet: más kezelésekkel kombinálható, és olyan területeken használható, ahol súlyos erózió van, és úgy tervezték, hogy ellenálljon akár a tengeri környezetnek is.
A moduláris eszköz tengervízzel van feltöltve. Ennek az eszköznek egy rendkívül tartós gumiból készült külső burkolata van, amely megvédi a felfújható belső cellákat. Ezek a belső cellák vízzel vannak feltöltve, és a körülményektől függően változtathatóan felfújhatók. A Smart Seeds csapat nyilatkozatai alapján (melyek tartalma az előző bekezdésben olvasható) tehát a felvázolt modellt valahogy így lehet elképzelni:
A tengervíz által határolt homokpadot (amely egyúttal a rossz minőségű termőtalajt is szimbolizálja) az ábrán zöld színnel jelöltük. A tengervíz képezi az eróziót okozó csapadékot. A burok belsejében lévő édesvíz a termőföldet, valamint a belé vetett magot jelképezi. A homokpadba ágyazott gumifalú tartályok maguk az eszközök. Az erózió lehetséges hatásai miatt ezeknek felettébb masszívnak, ugyanakkor rendkívüli módon ruganyosnak kell lenniük, hogy a magot a fejlődésben, méretváltozásban ne akadályozzák. A kísérletben ezt fejfújhatósággal imitálják. Tehát, ha úgy vesszük, ez egy olyan újabb, mesterséges héjréteg, amely szabadabb mozgást enged a belsőbb rétegek számára úgy, hogy maga sértetlen marad.
„Ez az eszköz még csak koncepciós stádiumban van, további fejlesztésekre lesz szükség a továbblépéshez” – hangzott el Zoe Rogers alapító tag Newcastle egy helyi lapjának tett nyilatkozatában, jelezve ezáltal, hogy a projektnek még koránt sincs vége. „Az Equinom vetőmagjai potenciálisan közel 40%-kal csökkenthetik a termelési költségeket” – nyilatkozta Itay Dana, az Equinom ügyvezető igazgatója.
Szemben a hagyománnyal
„A lejtős területeken nyilván nagyobb lenne az erózió veszélye, a sík területeinken inkább deflációval nézünk szembe, ami komoly kihívás” – nyilatkozta lapunknak Nagy Gábor szőlész-borász, aki inkább az autentikusabb megoldások híve. Saját bevallása szerint a szőlőben nem használ rovarölőt, gyomirtót és műtrágyát sem. Nem bolygatja a talajt, a gyomokat kaszálással gondozza, illetve no-tillage módon a természetes gyomflórát rendszeresen felülveti pillangós magkeverékkel.
Az esetleges technikai újításokkal kapcsolatos kérdésekre ekképpen reagált: „Maradnék a bevált módszereknél: szőlőt több ezer éve művelünk ezeken a helyeken, a talajerózió pedig nem egy újonnan kialakult jelenség: a több ezer éves tapasztalat azt mutatja, hogy a megfelelő összetételű talajtakaró növényzet a szőlő gyökérrendszerével együtt képes megfogni a leginkább erózióra hajlamos talajokat is.” A fejlesztésekkel kapcsolatos hozzáállását pedig a következőképpen indokolta: „Nyilván lennének érvek pro és kontra. Az újítók, a nagyipari borászatok, üzemek bizonyára hamar rákapnának – főleg, ha anyagi megtakarítást remélnek tőle. Aztán vagy úgy járnak vele, mint a múlt század nagy találmányával, a műtrágyával (hogy végül a műtrágyázással tettük tönkre a talajainkat), vagy ez egy környezettudatosabb megoldáshoz vezetne…”
A jelenleg elérhető alternatívák
A talajerózió ellen az azt kiváltó tényezők hatásának csökkentésével és a módosító tényezők befolyásolásával lehet védekezni. Ennek számos módja ismeretes, illetve van használatban, például léteznek lejtőszabályozási technikák is. Ilyen a lejtő tagolása vagy az ún. teraszolás. Emellett a termőtalaj művelésének módja is megváltoztatható. E felsorolásból pedig nem hagyható ki a lejtő irányára merőleges táblásítás, a talajvédő fasorok telepítése vagy a megfelelő talajművelési gyakorlatok alkalmazása (ahogyan arra Nagy Gábor is utalt a no-tillage módszer alkalmazásával: a talajt nem forgatják, nem szántják vagy felássák, hanem a terményeket direkt vetéssel, a földön maradt vegetáció alatt termesztik). De sokan alkalmazzák még a folyamatos talajpótlást is, egyfajta tápanyagfrissítésként.
Forrás a szerzőnél és a szerkesztőségben elérhető.
SZERZŐ: GÖRÖG DIÁNA
