A gyógynövények használata a humán gyógyításban már két évtizede a reneszánszát éli. Ezeknek a növényeknek az előnyeit a mezőgazdaság most önmaga számára is kezdi felfedezni.
Kettős kihívás
Napjaink gyakorlata szerint a feljavított, nagy termőképességű gyepek többsége kevesebb mint öt különböző növényfajból áll. A gyepeket gyakran a különféle perjefüvek és a lóherék uralják, amelyeket a maximális termelési eredmény érdekében nemesítettek. Az ilyen összetételű gyepek népszerűek az állattenyésztésben, mivel állatállomány számára nagyon ízletes, jól emészthető, viszonylag magas szárazanyag- és nyersfehérje-tartalommal, továbbá metabolizálható energiaértékkel rendelkező tápanyagforrást jelentenek. A különféle perjekeverékeken alapuló gyepek gyorsan egységes szőnyeget képeznek, elősegítve az optimális gyepgazdálkodást.
Az ilyen monokultúrás legelők alkalmazása során azonban továbbra is fennáll a legeltetett növendékállomány napi élősúly-gyarapodását befolyásoló két elsődleges kihívás. Az egyik a megfelelő takarmányozási minőség elérése a takarmányon keresztül (a koncentrátumok jelentős igénybevétele nélkül), a másik pedig a parazitaterhelés hatékony kezelése. A fenti kihívásoknak való megfelelés érdekében a gazdálkodók egyre gyakrabban fordulnak a gyógynövényes megoldások felé a legeltetési rendszerükben.
A többfajú legelőnek is nevezett mezőgazdasági területet 15–40 különböző fű-, hüvelyes és gyógynövényfaj kombinációja jellemzi. A gyógynövényeket számos egészségügyi és termelési előnnyel is összefüggésbe hozzák az állatállomány vonatkozásában. A FABulous Farmers néven futó európai projekt kapcsán foglalkozunk most a témával.
Európa több országában is zajlanak kísérletek
A FABulous Farmers egy igen széles palettájú európai projekt, amely a gazdálkodókat abban támogatja, hogy áttérjenek a fenntartható gazdálkodás gyakorlatára. A projekt legnagyobb résztvevője Nagy-Britannia, ahol két szervezet látja el a koordinációt. A Soil Association Délnyugat-Angliában, Nyugat-Midlandsben és Walesben, Kelet-Angliában pedig a National Trust vezeti tevékenységet. Az angol szakemberek azt figyelték meg, hogy egyre több gazdálkodó távolodik el a nagyobb ráfordítást igénylő fűféléktől, és az alacsonyabb ráfordítást igénylő gyógynövényes megoldások felé fordul. A gyógynövények kulcszszerepet játszhatnak abban, hogy segítsék a gazdálkodókat környezeti hatásuk csökkentésében, valamint egyéb előnyökkel járhatnak a talaj és az állategészségügy szempontjából.
Mivel az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés a többfajú gyepek iránt, ezért a kutatók figyelmét is felkeltette a téma. Az előbbiek okán kezdték azt vizsgálni, hogy mely fajokat érdemes beépíteni a gyepgazdálkodás rendszerébe. Többek között a projekt keretében mérték az ásványi anyagok koncentrációját és egymáshoz viszonyított arányát is a gyep vonatkozásában. Például a kén, a vas és a molibdén mind nélkülözhetetlen ásványi anyag az állatállomány számára, de ha túl nagy koncentrációban vannak jelen, akkor nemkívánatos hatásaik lehetnek, például megakadályozzák a réz felszívódását a bendőből.
Megállapítást nyert, hogy a szelén- és jódkoncentráció általában a fűfélékben a legmagasabb, és ez a két olyan elem, amely a legelőkön a legvalószínűbb hiányként jelenik meg. A pázsitfűfélékben találták a legmagasabb mangántartalmat, a hüvelyesek pedig a legtöbb rezet, kobaltot, cinket és vasat tudják produkálni. Habár az ásványianyag-koncentráció csak az egyik szempont annak eldöntésekor, hogy melyik növényfaj kerüljön be a gyógynövényes talajba, ez értékes új adat, amely alapján a gazdálkodók és a tanácsadók dönthetnek a javasolt fajok mellett. A választást a gyepben leginkább érintett ásványokhoz lehet igazítani.
Mi az a gyógynövényes gyep?
A gyógynövényes gyep fűfélékből, gyógynövényekből és hüvelyesekből álló növényegyüttes. A változatos fajösszetétel miatt a gyep összességében komplex egységet képez. A különböző növények különböző funkciókat látnak el, mint például a termékenység növelése, a talajjavítás, a biológiai sokféleség és az ásványi anyagokban gazdag tápláló takarmány biztosítása az állatállomány számára. A gyógynövények hasznosnak bizonyultak a száraz időjárási időszakokban, különösen a világos talajokon, ahol a mélyen gyökerező fajok, mint az útifű és a kakasláb, képesek hozzáférni a mélyebb talajrétegekben lévő nedvességhez. Sőt, ezek a mélyen gyökerező fajok képesek a szenet a talaj mélyebb rétegeibe zárni, ahonnan az kisebb valószínűséggel szabadul fel.
A mélybe nyúló gyökerek javítják a talaj szerkezetét, és lehetővé teszik más fajok gyökerezési mélységének növelését. Ez elősegítheti az összes növény növekedését aszályos időszakokban. Ezen túlmenően, a gyógynövények nagyon sikeresnek bizonyultak csapadékos időszakokban is. A kiterjedt gyökérrendszer felszívja a nedvességet, míg a mélyen gyökerező fajok áttörik a talajrétegeket, javítva ezzel a beszivárgást és a vízelvezetést, valamint enyhítik a tömörödést.
Több szinten megnyilvánuló előnyök
A „gyógynövényesített” gyep által kínál előnyök üzleti, állatélelmezési, talajegészségi és környezeti szinten is megmutatkozhatnak. Szántó- és kertészeti területekre, ideiglenes és állandó gyepekre egyaránt vethető gyógynövényes magkeverék. A gyógynövények könnyen illeszkednek a szántóföldi és egyéb területen megvalósuló gazdálkodási gyakorlatba. Nézzük meg, hogy milyen előnyökről lehet szó.
Üzleti előnyök
‑ Csökkenthetik a műtrágya- és gyomirtószer-igényt.
‑ Az optimálisan összeállított magkeverékek növelhetik a terméshozamot és a termés minőségét a talaj egészségi állapotának javulása miatt.
‑ A mélyen gyökerező növényeken keresztül olyan ásványi anyagokat is elérhet a legelő állatállomány, amelyeket egyébként meg kellene vásárolni.
‑ Védelmet nyújthatnak az olyan kedvezőtlen körülmények ellen, mint az aszály, mivel a mélyen gyökerező fajok nem csak a felszín közeli talajrétegekben érik el a vizet
Állatélelmezés
‑ A mélyen gyökerező hüvelyesek szárazságtűrőek, és hosszabb ideig maradnak ízletesek, mint a többi fűtakarmány.
‑ A gyepet alkotó növények biodiverzitásának növelése a biomasszahozamot is növelheti. Egy tanulmány kimutatta, hogy a 20%-os útifű, évelő perje és lóhere mix az elvetendő magkeverékbe adása átlagosan 9,5%-kal növelte a teljes szárazanyag-hozamot.
‑ A tanninok közvetlen hatással lehetnek az emészthetőségre is. A tanninok fehérjékhez való kötődése megakadályozza a fehérjék lebomlását a bendőben, anélkül, hogy befolyásolná a mikrobiális fehérjeszintézist. Ezáltal megnő a vékonybélben felszívódó fehérje mennyisége. Ez a fokozott fehérjeelérhetőség növeli a gyep tápértékét.
A talaj egészsége
‑ A magkeveréken belül a magas hüvelyestartalom csökkenti a drága műtrágya szükségességét, mivel ezek a növények képesek megkötni a nitrogént a talajba. Egyes vizsgálatok szerint a 30%-ban hüvelyeseket tartalmazó állomány már nem igényel műtrágyabevitelt.
‑ Sok gyógynövényfajnak erős gyökérrendszere van, amely meggátolja a talajtömörödést.
‑ A lombkorona védelmet nyújt a szél és az eső ellen, csökkentve a talajerózió lehetőségét.
‑ A csökkenő igény miatt kijuttatott kevesebb szintetikus műtrágya azt eredményezheti, hogy a talaj élőlényei és a növényi gyökerek között újra felélénkülnek a természetes kölcsönhatások. Ez a természetes kölcsönhatás lehetővé teszi a növények számára, hogy hatékonyabban használják fel a talajban elérhető tápanyagokat.
‑ A talaj szervesanyag-tartalmának növekedése javítja a talaj termékenységét és szerkezetét.
A környezet
‑ A gyógynövények elősegíthetik a gazdagabb biológiai sokféleség kialakulását, méghozzá azáltal, hogy élőhelyet és takarmányt biztosítanak a mezőgazdasági területen élő madarak és gerinctelenek számára, beleértve a növények beporzását.
‑ A mélyen gyökerező fajok feltörhetik a tömörödött talajokat, és mélyebbre „szállítják” a szenet a talajba (kevésbé valószínű, hogy onnan utána felszabadul).
‑ A legújabb kutatások szerint az útifű vetésével csökkenthető a lóhere N2O-vesztesége a denitrifikáció során.
A gyógynövényes gyepekkel kapcsolatos kihívások
Az előbbiekben felsorolt számos, vélelmezhető előny mellett a gyógynövényes gyep működtetése során akadnak kihívások is. Mégpedig:
‑ a siker a talaj típusától és kezelésétől függően változhat,
‑ a fajok sokfélesége idővel csökkenni fog,
‑ az ásványianyag-tartalom (pl. P és K) monitoringozást igényel.
Bevált növényfajták
A magkeverék minősége és összetétele létfontosságú a kiváló minőségű gyógynövényes gyep kialakításához. A megfelelő eredmény eléréséhez mindenképpen szükséges figyelembe venni a talaj- és az éghajlati adottságokat, valamint a tervezett gazdálkodás típusát. Minél többet szeretne a gazdálkodó kihozni a gyepből (talajjavítás, takarmányozás, biodiverzitás biztosítása stb.), annál nagyobbra kell tárni a kaput a növényfajok előtt. Fix szabályok nincsenek, hiszen minden terület más és más. Vagyis nem létezik mindenhol alkalmazható „varázskeverék”. De a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egy olyan magkeverék már hozhatja az elvárt eredményt, amelyben legalább:
‑ 5 fajta fű,
‑ 3 fajta hüvelyes,
‑ 5 fajta gyógynövény vagy vadvirág van.
A gyógynövényes gyepek kialakítása során a leggyakrabban alkalmazott növények a következők:
‑ Füvek: réti csenkesz (F. prantensis), évelő perje (L. perenne), olaszperje (L. multiflorum), kakaslábfű (D. glomerata), mezei komócsin (P. pratense).
‑ Hüvelyesek: madárlábfélék (L. cornicolatus), lucerna (M. sativa), gyömbérliliom (H. coronarium), vörös here (T. pratense), fehér lóhere (T. repens).
‑ Gyógynövények: cikória (C. intybus), fehér üröm (A. absinthium), fekete üröm (A. vulgaris), kis meténg (S. minor), lándzsás útifű (P. major), metélő petrezselyem (P. crispum).
A gyógynövényes gyepek gondozása
A gyógynövényes gyeppel kapcsolatos tevékenység nem állhat meg a létrehozás fázisában. A rendszert ugyanis nem elég kialakítani, hanem azt működtetni és gondozni is kell. Ez három módon valósulhat meg:
‑ legeltetés,
‑ vágás,
‑ legeltetés és vágás.
A brit tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen jellegű gyep számára előnyös, ha nyáron legalább 4-5 hétig pihentetik, vagyis ebben az időszakban nincs vágás és legeltetés sem. Ez lehetővé teszi a virágok kinyílását, ami nektárforrást biztosít a rovarok számára. Általánosságban, szünetek beiktatásával meghosszabbítható a nektár rendelkezésre állási ideje. A pihenőidő még a növényfajok hosszabb élettartamához is hozzájárulhat.
Összegzés
A gyógynövényes gyep szépsége abban rejlik, hogy a gazdálkodó a gazdaság igényeihez igazíthatja az általa használni kívánt magkeveréket. A gyógynövényes keverékek a talajtípusnak és célnak megfelelően alakíthatók, legyen szó a talajszerkezet javításáról, a termőföld biológiai sokféleségének növeléséről vagy a házilag termesztett, magas fehérjetartalmú természetes takarmányról. A gyepek biológiai sokféleségének növekedése növeli az értékes élőhelyek elérhetőségét a különféle beporzó rovarok, madarak és kisemlősök számára. A már említett FABulous Farmers európai projekt eredményeinek tanulmányozása és a hazai gyakorlatban történő alkalmazása segítheti az itthoni gyepek fenntartható és nagy termőképességet biztosító használatát.
SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY
