A mezőgazdaságban a digitalizáció felé történő paradigmaváltás már javában zajlik. Sok gazdaság felismerte ennek előnyeit, és már alkalmazza a digitális technológiákat, például az intelligens gépeket és érzékelőket, valamint a gazdaságirányítási rendszereket. Összefoglalónk az Agritechnica 2023. kiállítás apropóján készült.
Az intelligens mezőgazdasági megoldások segítenek a gazdáknak abban, hogy hatékonyabban működtessék a gazdaságot, hatékonyabban használják az erőforrásokat, egyszerűsítsék a műveleteket, a növénytermesztést a helyi körülményekhez igazítsák, és végső soron optimális döntéseket hozzanak. Sok gazdálkodó felismerte a digitalizáció előnyeit, és széles körben alkalmazza a digitális technológiákat a gazdaságaiban. A digitalizációt egyre inkább a fenntarthatóbb mezőgazdaság lehetőségének tekintik.
A digitális technológiákat a növénytermesztésben az intelligens és a precíziós gazdálkodás érdekében használják. Az intelligens gazdálkodás automatizálja a szántóföldi munkát, és csökkenti a gazdák terheit, míg a precíziós gazdálkodás, ahogy a neve is mutatja, a mezőgazdasági területek pontos művelését célozza. Mindkettő végső soron arról szól, hogy az adatok kombinálásával és kiértékelésével hozzáadott értéket teremtsen.
Érzékelők a digitalizáláshoz
Az intelligens és precíziós gazdálkodás gerincét az érzékelők alkotják. A műholdas felvételek használata a növényállományokban a tápanyaghiány és betegségek megfigyelésére, vagy a kamerák használata a gyomok és a növények megkülönböztetésére csak kettő a már elérhető számos példa közül. Testreszabott algoritmusok dolgozzák fel a szenzorok mérési eredményeit, amelyeket aztán a növénytermesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalára használnak fel – például a helyi körülményekhez optimalizált műtrágya- és növényvédőszer-bevitel kiszámítására, a talajállapot elemzésére vagy a szántóföldi öntözés szabályozására.
A szenzortechnológia terén elért legújabb előrelépések a 2023. november 12. és 18. között a hannoveri (Németország) kiállítási területen megrendezésre kerülő Agritechnica kiállításon lesznek láthatók, ahol a kiállítók az alkalmazások széles körét lefedő legújabb innovációikat mutatják be. A fejlett szenzortechnológia mellett a vásár során a „Smart Farming” reflektorfényében élő bemutatók és más intelligens technológiai gyakorlatok is bemutatásra kerülnek, amelyek optimalizálják a termesztést, automatikusan teljesítik a dokumentációs követelményeket, és maximalizálják az erőforrás-hatékonyságot.
Gépkezelői támogatás
Az intelligens érzékelőket, például a kamerát és a radart egyre gyakrabban használják a mezőgazdasági járművet vezető gépkezelő tehermentesítésére, olyan tevékenységek támogatására, mint a betakarítójárművek optimális rakodása vagy a gépi gyomirtás. Az egyre növekvő számítógépes feldolgozási teljesítmény nagyobb üzemi járműsebességhez és ennek megfelelően a szántóföldi munkavégzés javulásához vezet.
A kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR), ahol a gépkezelő valós világról alkotott képe mellé számítógép által generált képet helyeznek el, szintén egyre nagyobb jelentőséggel bír, lehetővé téve a járművezető számára, hogy megalapozott döntéseket hozzon anélkül, hogy egy külön monitorra kellene koncentrálnia. Az ilyen támogató rendszerek elérhetősége ellenére a járművezetők még mindig nagyfokú stressznek lehetnek kitéve az intenzív tevékenységgel járó időszakokban, mint például a betakarítási szezonban. A járművezető szívritmusát és szemmozgását figyelő, az álmosság jeleit – például ásítást vagy szemdörzsölést – figyelő rendszerek szükség esetén figyelmeztethetik a járművezetőt, és akár le is állíthatják a gépet.
Mezőgazdasági robotok hódítanak a földeken
A mezőgazdasági robotok, amelyeket néha agribotoknak vagy szántóföldi robotoknak is neveznek, kétségtelenül a digitális mezőgazdaság leglátványosabb példái közé tartoznak. Egyre több autonóm szántóföldi robot végzi az olyan munkákat, mint a vetés, trágyázás, kapálás és betakarítás, és mivel nincs szükségük szünetre, ezt éjjel-nappal tudják végezni. Az autonóm gépeknek számos előnyük van. A mezőgazdasági inputok és a munkaidő drámai megtakarítása, valamint a jobb talajvédelem mellett nagyobb fenntarthatóságot biztosítanak, miközben a költségek csökkennek. A munkaigényes speciális kultúrákban pótolhatják a hiányzó személyzetet. A biztonsággal és felelősséggel kapcsolatos kérdéseket még tisztázni kell, de a jövőbeli térhódításuk szinte biztosra vehető.
Információk az égből
A digitalizálás nem korlátozódik a földre. A mezőgazdaságban használt drónok száma folyamatosan növekszik, amelyek nagy felbontású fedélzeti kameráikkal hasznos információkat szolgáltatnak a talaj minőségéről, a szántóföldi területeken fellépő fertőzésekről, gyomirtásáról, vagy értékes információkat nyújtanak a növények növekedéséről. Hőkamerával felszerelve a drónok a betakarítás előtt ellenőrizhetik, hogy vannak-e gyerekek vagy állatok a földeken.
Az üzemirányítás javítása
Sok európai gazdálkodó a digitalizálás előnyének tekinti az egyszerűsített mezőgazdasági dokumentációt. A gazdaságirányítási rendszerek képesek feldolgozni és részletesen elemezni az adatokat egy adott gazdaságra vonatkozóan, ami segíti például a növénytermesztési döntések meghozatalát és a mezőgazdasági támogatások igénylését, valamint javítja a gazdaságirányítást.
Az átfogó cél a mezőgazdaság összekapcsolása az értéklánc más szereplőivel, ezáltal optimalizálva az áru- és anyagáramlást. Ez mind a gépek és a mezőgazdasági inputanyagok beszállítói, mind pedig az értékesítési és kereskedelmi lánc későbbi szakaszai számára előnyös lehet. A gazdálkodók és a kormányzat irányítási rendszerei közötti zökkenőmentes adatcsere is kívánatos lenne, de sok kormányzati informatikai rendszerből hiányoznak a szükséges nyílt interfészek, ami megakadályozza a digitális adatátvitelt.
Javítani kell az interoperabilitást
A gazdaságokban általában nem egyetlen gépmárkát használnak, a gépek és munkagépek jellemzően többféle gyártótól származnak. Csak a legegyszerűbb kommunikáció működik zökkenőmentesen a traktor és a munkagép között az ISOBUS-on, a mezőgazdasági gépek automatizálási hálózatán keresztül. Az összetettebb hálózati funkciók megvalósítása egy ilyen hibrid környezetben lényegesen nagyobb kihívást jelent, és a gyártók saját rendszerei megnehezíthetik a zökkenőmentes adatcserét. A Bitkom felmérése szerint ezért a német gazdálkodók több mint fele az átjárhatóságot tartja a mezőgazdaság digitalizálása egyik legnagyobb akadályának.
„Sok érzékelőalapú rendszer, mint például a népszerű nitrogénszenzor, saját szoftverrel rendelkezik, és bár mindegyik rendszer könnyen telepíthető és használható, nincs olyan átfogó adatplatform, amely az összes eredményt egy egyszerű áttekintés érdekében összefogja. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodónak minden egyes rendszerhez külön-külön kell hozzáférnie, ami gyakran nemcsak időt vesz igénybe, de nem ad lehetőséget arra sem, hogy az összes adatot együttesen lássa” – mondja Florian Schiller, a Nemzetközi DLG Növénytermesztési Központ digitális mezőgazdaság projektvezetője.
A DLG (Német Mezőgazdasági Társaság), az Agritechnica szervezője egy nemzetközi csapat tagja a „Mezőgazdasági Interoperabilitási és Elemzési Rendszer” (ATLAS) elnevezésű EU-horizont projektben, amelynek célja egy olyan nyílt interoperabilitási hálózat kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy bármely rendszer egyszerűen adatokat szolgáltasson vagy kérjen le.
A hálózat lefedettsége kérdéses
A mobilhálózatok lefedettsége továbbra is problémát jelent számos vidéki régióban. A digitalizálás országos szintű, nagy teljesítményű lefedettséget igényel, különösen azért, mert az online feldolgozandó és valós időben lekérdezhető adatok mennyisége folyamatosan növekszik. Az összeköttetés hiánya megakadályozza a gépek közötti és a gazdálkodóval való kommunikációt, így sok helyen korlátozza a digitalizáció előnyeit.
A nagy adatokhoz hálózatra van szükség
Az egyre növekvő információgyűjtés, -tárolás és -elemzés gyakran jelentős mennyiségű adatot eredményez, amelyet csak az úgynevezett „Big Data” elemzéssel lehet értelmesen feldolgozni, és amelyek összekapcsolása és kiértékelése támogatja a gazdálkodókat a megfelelő stratégiai (hosszú távú) és operatív (rövid távú) döntések meghozatalában. Ennek előfeltétele azonban a robusztus vezeték nélküli hálózat és a megfelelő felhőforrásokhoz való hozzáférés.
A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek
A mesterséges intelligencia (AI) jelenleg divatos téma. Bár a mesterséges intelligencia néha ellentmondásos, az öntanuló rendszerek nagy hasznára lehetnek a mezőgazdaságnak. A gépi tanuló algoritmusok éveken át gyűjtött mezőgazdasági adatokat használhatnak fel, hogy átláthatóbbá tegyék a mezőgazdasági műveleteket. A jobb folyamatokat az adott gazdaságra szabottan lehet levezetni, ami jobb döntésekhez vezet. Például a növénybetegségek, gyomok vagy kártevők az időjárás, a helyszín és más tényezők függvényében korábban felismerhetők vagy előrejelezhetők. Az új fejlesztések idén Hannoverben is láthatóak lesznek.
Agritechnica 2023: hotspot az intelligens gazdálkodás számára
A mezőgazdaság a digitalizáció úttörője. A megfelelő megoldások a nagy- és a kisgazdaságok számára egyaránt nyereségesek lehetnek. A gazdaságokban már ma is számos digitális megoldást alkalmaznak, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a gazdálkodást. Az ilyen rendszerek globális piaci potenciálja óriási, és a gazdák készen állnak és hajlandóak átállni.
Az Agritechnica, a világ legnagyobb mezőgazdasági innovációs vására ideális helyszín a legújabb technológiák és fejlesztések megismerésére. A 9. csarnokban található, a mezőgazdasági termelés automatizálásával és összekapcsolhatóságával foglalkozó „Smart Farming” szekciót mindenképpen meg kell látogatni, itt a kiállítók bemutatják a nagyobb hatékonyságot és fenntarthatóságot szolgáló intelligens mezőgazdasági megoldásaikat. A kiállított gépek és szolgáltatások, technológiák átfogó választéka teszi az Agritechnica 2023-at a jövőorientált gazdálkodók számára fontos helyszínné.
A téma ugyanaz, csak a helyszín más, nézzük meg, milyen lesz az automatizált növénytermesztés a jövő üvegházában.
A DLG CIKKE ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: FODOR MIHÁLY
