CARNADINE: felszívódó acetamiprid jó tartamhatással.
Ha visszatekintünk a mögöttünk álló szűk egy esztendőre, akkor azt mondhatjuk, hogy ez az időszak növényvédelmi szempontból igazán mozgalmas volt. Különösen igaz ez az őszi kalászosokra. A csapadékos, rendkívül enyhe őszi és téli időjárás nagyban segítette a kórokozók és kártevők áttelelését, a hűvösebb és csapadékosabb tavaszi időjárás pedig a gyors terjedésüket.
Az őszibúza-vetésekben kora tavaszra igen erős szeptóriafertőzések alakultak ki, február végén, március elején már megtalálhatóak voltak a sárgarozsda első tünetei, amelyekből egy rendkívül erős járvány futott fel, majd május végére a vörösrozsda is megmutatta magát. Nem volt jobb a helyzet az őszi árpákban sem, ahol előbb a törperozsda, majd a hálózatos levélfoltosság és a lisztharmat okozott gondot.
A kora tavaszi határszemléken azonban egy másik, szintén kórtani problémával is szembesülhettünk. Foltokban növekedésükben lemaradó, mereven felálló levelű őszibúza- és hasonló tüneteket mutató, kisárgult levelű ősziárpa-növények jelezték, hogy a gombák mellett vírusos fertőzések is jelen vannak a területen.
Hazai viszonyok között az őszi kalászosainkban a két leggyakoribb vírus az árpa sárgatörpülés-vírusa és a búza törpülésvírusa. Mindkét vírus valamennyi kalászos növényünket megfertőzheti, emellett árvakeléseken, különféle fűféléken is megélnek. A betegségek tünetei nagyon hasonlóak, általános a visszafogott növekedés, a mereven felfelé álló levelek, illetve a növények erőteljes kisárgulása, ami az őszi árpában sokkal gyakrabban jelentkezik.
Mindkét vírus terjedése vektor szervezetek által történik. Az őszi árpa esetében ezek a gabonákon élő különféle levéltetűfajok, míg az őszi búza esetében a kabócák játszanak fontos szerepet. Mind az árpa, mind a búza törpülésvírusa perzisztens, ami azt jelenti, hogy mechanikai úton nem vagy csak nagyon nehezen vihetők át, a vektor állatoknak hosszabb ideig kell szívogatniuk a növényeken, míg fertőzőképessé válnak. Az első fertőző szúrások bizonyos idő után történnek meg, vagyis a vírus felvétele és az első fertőző szúrás között lappangási idő telik el. A vírusok által okozott kár annál nagyobb, minél korábban fertőzik meg a növényeket. Így az optimálisabbnál korábbi vetés esetén vagy a hosszan tartó, meleg őszökön több idő áll rendelkezésre a vektorok betelepülésére, ami nagyban segíti a vírusok terjedését.
Mivel maga a vírus ellen közvetlenül nem tudunk védekezni, a vírusfertőzések elhárításában a kulcs a vektor szervezetek elleni hatékony védelmen alapul. Ebben az agrotechnika is sokat tud segíteni, mint például a vetésidő helyes megválasztása vagy az árvakelések elpusztítása. Az elmúlt években gyakran tapasztalható hosszú, meleg őszökön szükség volt a vektor szervezetek elleni rovarölő szeres védelemre is. A védekezést viszont megnehezíti, hogy egyre több növényvédő szert vontak ki az elmúlt időszakban, ami különösen a rovarok ellen használható készítmények körét érintette igen súlyosan. A védekezési lehetőség így leszűkült a piretroid hatóanyagú termékekre. Ezek a készítmények kontakt működésük révén azonnal kifejtik hatásukat, viszont hamar elbomlanak, nem rendelkeznek a gyakorlat számára érdemi tartamhatással. Ezért is bír nagy jelentőséggel az a tény, hogy az acetamiprid hatóanyagú Carnadine rovarölő szer megkapta a szükséghelyzeti engedélyt őszi búzában és őszi árpában levéltetvek és más vírusvektor kártevő rovarok elleni védelemre, őszi felhasználásra. Az acetamiprid hatóanyag felszívódva a levelekbe azonnal védi a fiatal növényeket, emellett tartamhatása révén hosszabb hatást is biztosít. A védekezés helyes időpontját megfigyelésre alapozva vagy sárga ragacslapok kihelyezésével lehet meghatározni. Amennyiben a növényeken már kisebb, 3-5 egyedből álló levéltetű-kolóniákat látunk, el kell végezni a kezelést. A Carnadine a szükséghelyzeti engedélyben meghatározott időintervallumban, 2023. szeptember 30-tól 2024. január 27-ig használható fel, 0,15 l/ha adagban. A készítmény a megjelölt időszakban egy alkalommal juttatható ki.
A gombákhoz hasonlóan a vírusok is jelentős terméscsökkenést képesek okozni. Az idei év vártnál gyengébb őszikalászos-terméseredményeit hajlamosak vagyunk csak a sárgarozsda-fertőzések számlájára írni, pedig ebben a vírusok is komoly szerepet játszottak. Az ősszel bekövetkezett vírusfertőzések tünetei rendszerint csak kora tavasszal, az állomány indulásakor észlelhetők, amikor már semmit sem tehetünk. A vírus ott van a növényben, a kártétel be fog következni. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, már ősszel hatékonyan kell fellépnünk a vírusvektor rovarkártevők ellen. Ebben nagy segítség a hazai őszibúza- és ősziárpa-termesztőknek a Carnadine a Nufarmtól.
Molnár Szabolcs
fejlesztési vezető
