Pillanatnyilag áll a tengeri forgalom, mindenki az oroszok döntését várja a gabonafolyosó ügyében. A vasút és a Duna mentén viszont gyors tempóban épülnek a gabonamozgató és -tároló kapacitások. Európa engedményeket is tenne, csak újra életre keljen a tengeri szállítás.
Árak a vonaton
Július 1. óta jelentősen csökkent a gabonarakományok vasúti szállításának költsége Ukrajnában. Egy tonna gabona legfeljebb 300 km-es távolságra történő elszállításáért 9,4 dollárt kérnek, határátkeléssel együtt 11,4-11,9 dollárt. 400 km-es távig 11,7 dollárba kerül ugyanez, a határon átlépve 13,7-14,3 dollárba, 500 km-re számítva 13,4, illetve 15,4-16,3 dollár, míg 600 km-es távolság esetén 15, illetve 17,2-18,2 dollár tonnánként. A szállítási költség figyelembe veszi az indulási állomáson felmerülő pótdíjakat, a kocsi kétnapos használatát be- és kirakodással, a fuvart és az üres kocsi visszaszállítását is.
Mivel nagyok a távolságok, kiindulhatunk abból, hogy 6500 forintot elvihet egy tonna gabona magyar határra szállítása. És így kerül 60 ezer forintba a kukorica, 116 ezerbe a repce tonnája. Az ukrán termény még akkor sem drága, ha fordul egyet Bécsig és vissza a Dunáig. Gondolhatjuk, mi marad ebből az ukrán termelők zsebében, és mi a kereskedőkében, akiknek gyakran még ez sem elég. Talán a kedves Olvasó is belefutott az adócsaló, stróman cégvezetőkkel működtetett gabonaközvetítőkről szóló hírekbe.
A Duna ismét fókuszban
Mindeközben Ukrajna az új termés tárolási gondjaival is küzd. Az ország eddig 13 millió tonnányi gabonatároló kapacitást veszített el a háborúban. 57 millió tonnáról 44 millió tonnára csökkent az egyidejűleg raktározható gabona mennyisége. A legnagyobb veszteségek az orosz-ukrán ütközőzónában, Mikolajiv, Herszon és Zaporizzsja térségében érték az agráriumot. Ugyanakkor a Duna mellett egyszerre 12 új gabonaterminál épül arra az esetre, ha mégsem működne (jól) a tengeri útvonal.
Például a Nibulon elvesztett kapacitásait egy új terminál építésével pótolja Izmailban, a Kernel megvásárolt egy terminált Reni kikötőjében, plusz egy új megépítésével is végez még idén. Fejlesztéseket indított az UDP, az Asket-Shipping, a Danube Logistics Group stb. Az egyes kereskedő cégek egyenként több százezer-egymillió tonna áru logisztikáját képesek lebonyolítani a békeévekben. (Lásd még: Saját gabonaterminálokat építene Ukrajna a fogadó országokban.)
Mi lesz a tengerrel?
Miközben ismét leállt a tengeri hajóforgalom, zárt ajtók mögött folynak a tárgyalások a július 18-án lejáró gabonaegyezmény ügyében. A hírek szerint az Európai Unió hajlik arra, hogy a Rosselkhozbank leányvállalatot alapítson kifejezetten a gabonaexportra specializálva, és ezt a részleget vissza is kapcsolnák a SWIFT rendszerre. Oroszország azt is szeretné elérni, hogy a gabonafélék és műtrágyák exportja mellett importálhasson nyugati mezőgazdasági gépeket és alkatrészeket, valamint a biztosítási és viszontbiztosítási nehézségei megszűnjenek a Fekete-tengeren.
