Csörög a telefon: deszikkálni kellene a repcét, de a sárban elakadna a hidaspermetező. Tud jönni a drónos szolgáltató? Tud. Ha lesz egy esőszünet, kiszalad a héten, bár legálisan nem végezhető ez a szolgáltatás.
Kemény fába vágta a fejszéjét az, aki úgy döntött, drónokkal fog légi növényvédelmet folytatni. A szabályozás rendkívül bürokratikus, és nincsenek hozzá engedélyezett szerek sem. Ez azonban nem tartja vissza a gazdákat és a szolgáltatókat a légi védekezéstől.
Szürke zónában
„Sokan dolgozunk a szürke zónában, de ott kell lenni a táblákon ahhoz, hogy a gazdák telefonkönyvében is benne legyünk, mire az első szerengedélyek kijönnek. Szükséghelyzeti engedéllyel, kísérlet vagy bemutató címén egyszerre több gazdaságba is el lehet jutni, sokszor éppen a falugazda segítő szervezésében” – mondja egy drónforgalmazó, drónos szolgáltató.
„Nagyon pici a drónos cseppméret, a legkisebb légmozgás, főleg légköri aszályban nagyon messzire elviszi. A repce fölött két méterrel haladva, 20 métert hagyva az akácostól, még az azon túli napraforgóban is kárt okozott a deszikkáló szer. Nincs még kiforrva ez a technika…” – mondja egy másik cég vezetője, aki le is állította az ilyen jellegű szolgáltatásait. Korábban ő is – akárcsak számos kollégája – engedély nélkül végezte a drónos permetezést. Tapasztalata szerint a 2021-ben meghirdetett, 200 milliárdos forráskeretű precíziósgép-beszerzési pályázattal nagyon sok drón jutott olyanok kezébe, akik most „orrba-szájba fújnak vele”.
„Igen, tudok én is olyan gazdáról, aki már évek óta permeztez drónnal – nyilván pozitív tapasztalatai vannak vele. Eddig ez egy szabályozatlan, új technológia volt, de idéntől már nem foghatják erre, nagyon is szabályozott lett ez a tevékenység. Annyira, hogy kérdés, lehet-e valaha abszolút fehér technológiában drónnal permetezni…” – vallja egy növényvédőszer-forgalmazó cég képviselője, aki úgy tudja, három készítmény van engedélyezési eljárás alatt, ezek talán még idén elnyerik a minősítést. Amíg nincs szer, mindenki „okosba” permetez, de később sem lesz egyszerű megfelelni a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendeletnek.
„Én szerintem a legtöbb gazdaságban kicsomagolatlanul hever a raktárban a 10 milliós drón, mivel nincs egy kolléga, akit másfél hónapon keresztül másfél milliós összegért a padba lehetett volna ültetni drónpilótaképzésre. Ez egy tipikus szolgáltató tevékenység” – vélekedik egy újabb szolgáltató, akinél most, az esők után folyton csörög a telefon: deszikkálni kellene a repcét, de a sárban elakad a hidaspermetező. Tavaly 8 ezer + áfát kért egy hektár lefújásáért, idén minimum 10-12 ezret mond, de a legnagyobb gazdaságok megadják a 15 ezret is a szolgáltatásért. Említi, hogy az akkumulátorok gyorsan amortizálódnak, az áramforrást biztosító aggregátor sok üzemanyagot emészt, mindez indokolja az áremelést. Ja, és meg is teheti: a tavalyi aszály ellenére keresleti a piac.
„Jó ez, csak hagynának dolgozni minket! A legnagyobb baj, hogy az elmúlt másfél évben folyamatosan változott a szabályozási környezet, újabb és újabb intézmények akartak benne részt venni. Ott tartunk, hogy mára az sem tud megfelelni a szabályoknak, aki meg akar, ha pedig megkísérli, akkor annyit kell kérnie a szolgáltatásért, amennyit a gazda már nem tud megadni.” Szerinte, aki becsülettel elvégezte a tanfolyamot, és tisztában van vele, hogy a drónos növényvédelem egy veszélyes üzem, az nem okoz kárt a szomszédos kultúrákban vagy az emberekben.
Növényvédelmi terv egy évre előre
A jogszabály szerint a kijuttatást csak minősített és regisztrált permeteződrónnal lehet elvégezni. Ezekből már bőséges a választék. A kijuttatott permetszernek pedig rendelkeznie kell drónos védekezésre szóló engedéllyel, a hagyományos légi engedély nem elég. Ezen a téren – mint mondtuk – jelenleg nulla készítményből „választhatnak” a gazdaságok.
A légi permetezés kijuttatási terv alapján végezhető, ami egy egész évre vonatkozik, és az első permetezés megkezdése előtt legalább harminc nappal kell benyújtani a vármegyei kormányhivatalhoz, igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett. A tervben pontosan fel kell tüntetni, hogy hol, mikor, mivel és milyen dózisban fog permetezni a gazdálkodó. Szerencsére a jogszabály hagyott egy kiskaput: aki nem rendelkezik kijuttatási tervvel, az is végezhet légi növényvédelmet, ha azt az előző munkanap 9 óráig bejelenti.
A repülési útvonal nem vezethet át lakott területrész, állattartó terület, felszíni víz, vízkivételi mű, vízbázis védőterülete, települési szennyvíztisztító telep, fokozottan védett természeti terület, erdőrezervátum vagy bioszféra rezervátum magterülete felett. Amennyiben az engedélyokirat másként nem rendelkezik, lakott területtől, természetvédelmi területtől legalább 100 méteres védőtávolságot kell tartani.
Eseti légtérhasználati engedélyt csak akkor kell kérni, ha a növényvédő szer kijuttatása lakott területen történik, ami ritkaság. Kell viszont műveleti engedély, amit a légiközlekedési hatóságnál kell igényelni.
Pilóta nélküli légijárművel történő mezőgazdasági repülést csak képzett, nyilvántartásában szereplő személy végezhet. A szervezett képzéseken sikeresen részt vett, vizsgázott drónpilóták jegyzéke már elérhető a Nébih honlapján, itt. A sikeres vizsga még nem minden, a drónpilótáknak kétévenként kötelező továbbképezniük magukat a növényvédelmi ismeretek terén, ami szintén vizsgával zárul.
Ez is érdekelheti a témában: Hidrogéncellás drón: tovább bírja, mint a lítiumos.
