Február elején földrengés rázta meg Törökország délkeleti részét. Több mint 50 ezer ember vesztette életét, és több mint 100 milliárd dolláros kár keletkezett. A gabonatermesztés eredményeire azonban nem ez, hanem az aszály lesz nagy hatással. Sorra vesszük a búza, az árpa és a kukorica kilátásait, és az ország importszükségletét.
Súlyos aszály
A földrengés négy tartományt érintett súlyosabban, de ezek a gabonatermesztés szempontjából kis jelentőséggel bírnak: az ország búza- és kukoricatermésének csak 5 százaléka, illetve az árpamennyiség 4 százaléka származik ezekről a területekről. Sokkal nagyobb kockázatot jelent a török gabonatermésre a már fél éve tartó, masszív aszály. Tavaly októbertől február végéig 30 százalékkal kevesebb esőt kapott az ország, mint a történelmi átlag. A csapadékhiányt különösen az őszi búza és az őszi árpa szenvedi meg, hiszen ezek 80 százalékban öntözetlen kultúrák. A víztározók töltöttsége egyelőre alacsony, ha ez így marad, akkor az öntözött kukorica is kevesebb vízutánpótlásban fog részesülni. A jelenlegi termésbecslések már számolnak ezekkel a hatásokkal, de sokáig alszanak még kint a növények.
A növekvő búzaterület sem mérsékli az importot
Egy biztos, az idén aratandó búzaterület 350 ezer hektárral nagyobb, mint a tavalyi volt, 7,15 millió hektár. A vetési kedvet itt is (akárcsak a világ többi részén) a búza jó ára és mérsékelt termelési költsége növelte. Az össztermés valószínűleg mégsem haladja meg a tavalyit, 17,25 millió tonna körül alakulhat, ebből mintegy 3 millió tonna a durum. A 2,4 t/ha-os termésátlag inkább az aszály számlájára írható, mint a mérsékeltebb műtrágyahasználat rovására. A kormányzat egyébként 2020-hoz képest a háromszorosára növelte a fémzárolt vetőmag vásárlásának támogatását, három és félszeresére az üzemanyag- és műtrágyavásárlás támogatását, emellett megtartotta a búzatermelési támogatást is a vetési idényben (ez 2019-ről 2020-ra duplázódott meg).
Az egy főre eső mennyiséget nézve Törökország a világ legnagyobb kenyér-/lepényfogyasztója, malmi kapacitásai pedig a saját igényeit is meghaladják. Évente mintegy 24 millió tonna búzát őrölnek meg, amiből kenyérféleségek, tészták és kekszek készülnek. Törökország a világ elsőszámú lisztellátója és az egyik legnagyobb tésztaszállítója is. Az 550 malom akár évi 33 millió tonna búza feldolgozására is képes lenne, így nem csoda, ha hatalmas mennyiségű import gabonára van szüksége az országnak. Vélhetően az idei aratás után is 10 millió tonnás behozatallal lehet számolni, ennek 70-80 százaléka a feldolgozást követően exportcikké válik. Az ó búzából eddig 5 millió tonnát fogadtak Oroszországból és 1,7 millió tonnát Ukrajnából. (Lásd még cikkünket: A törökök import búzából lettek világelsők a lisztexportban.)
Jöhet az árpa, kukorica is!
Az árpatermés az aszály és a valamivel kisebb vetésterület miatt 6 millió tonnára szűkülhet az elemzők szerint. A termésátlag mindössze 1,6 t/ha. A belső fogyasztás az aratást követően 7,6 millió tonna lehet, a kisebb takarmányszükséglet miatt ez is esik, de az import így is elkerülhetetlen. 1,8 millió tonnás behozatallal lehet számolni, ami 200 ezer tonnával több a tavalyinál. Az ó termésből eddig 510 ezer tonnát az oroszoktól vásároltak, 325 ezer tonnát az ukránokról, és érkezett még némi árpa a franciáktól és a románoktól is.
Bár a kukoricát öntözniük kell, de a piaci várakozások alapján olyan jó ára lesz, hogy a török termelők inkább erre váltanak a gyapotról. A növény vetése már javában tart, a termőterülete a tavalyi 530 ezer hektárról 640 ezer hektárra nőhet. Ha a víztározók elég tavaszi utánpótlást kapnak, akkor új termésrekord születhet az országban 7,7 millió tonnával. Öntözés mellett ugyanis 12 tonnás átlagokra képes a helyi kukorica. A belső felhasználás azonban 9,2 millió tonnára tehető, ebből csaknem egymillió tonnát a keményítőgyártás emészt fel, így még bő 2 millió tonna kukorica importjára lehet szükség a betakarítást követően. A tavalyi termésből ennél is többet, várhatóan 2,5 millió tonnát szállítanak be októberig. Eddig 481 ezer tonnát fogadtak Ukrajnából, 254 ezer tonnát Oroszországból, és Románián keresztül is érkezett 48 ezer tonna.
