Repce: remény és kétség a piacokon

Fékek és üzemanyagok

2020 első két hónapjában még 5%-kal nőtt a hazai agrárexport, noha kisebb mértékben, mint 2019-ben, ami elsősorban az élőállat- és állati termékek körének 22%-os bővülésével volt magyarázható. Repcemagexportunk viszont az idei év elején 15%-kal maradt el a tavalyi év hasonló időszakához mérten. A legsúlyosabb visszaesést a legnagyobb piacainkon: Németországban és Ausztriában szenvedtük el: előbbi tavalyhoz képest bő 4, utóbbi csaknem 3 millió euróval rendelt kevesebbet magyar repcemagból. A csökkenés főként a kőolaj világpiaci árának mélyrepülésével, illetve a bioüzemanyagok iránti kereslet mérséklődésével magyarázható. A mostani visszaesés egyébként kétéves növekedési lendület hanyatlását jelenti.

Exportpiacok

Mivel a repceágazatunk (is) kifejezetten kivitelorientált, nagyon nem mindegy, hogyan alakulnak exportpiacaink. Ehhez érdemes látni a hazai termesztés fejlődését: míg például 2015-ben 220, addig az utóbbi 2 évben 300 ezer ha körüli területen vetettek és takarítottak be repcét. A termésmennyiség is nő: a 2015-ös szűk 600 ezerrel szemben 2018-ban 1 millió, tavaly is csaknem 900 ezer tonnát arattak, és ebből mind több: 2015-ben 490 ezer, tavaly már csaknem 890 ezer tonna ment külföldre.

Tonnák, remények, árak

A repceszegmensre jellemző volatilitás az árakban is megmutatkozik. A 2015-ös év rekordot hozott, mert a piacokon jelentkező kínálati hiány nagy keresletet és jó árakat támasztott: bő 113 ezer forintot adtak egy tonnáért. Tavaly tavasszal is 112-115 ezer forintot kínáltak az olajosnövény magváért. Az ágazatban érdekelt gazdák reményeit a múlt héten táplálta, hogy az európai piacokon a malmi búza és a kukorica tonnánkénti árának emelkedése mellett a repcemag tonnája csaknem 4 eurót drágult, és túllépte a 374 eurós árat.

repce termés