– interjú a Pannon-Mag-Agrár Kft. alapítóival.
2004-ben – akkor már több éves külföldi és hazai szakmai tapasztalattal rendelkező – vetőmag-gazdálkodási, növényvédelmi és növénytermesztő mérnökök alapították a Pannon-Mag-Agrár Kft.-t, Mosonmagyaróváron. A közel 20 év alatt nemzetközi sikereket is megélt vállalkozásról, a vetőmagtermesztésről, sőt, az okszerű gazdálkodás alapjairól is beszélgettünk Kovács-Csomor Zsolttal és Házi Sándorral, az egykori ötletgazdákkal.
A siker az elgondolás életszerűségén és a megvalósítás szakszerűségén múlik
– Közös életpályájuk egy egyetemi, német vetőmagüzemi gyakorlattal indult, a vetőmagszakma iránti kötődésük azóta is töretlen. A 25 éve megfogalmazódott ötlet közös munkahelyen, majd másodállásként közös vállalkozásban öltött testet, majd mára egy jól prosperáló, nemzetközileg is ismert vetőmag-termeltető és -forgalmazó cégben folytatódott. Mit kell tudnunk a Pannon-Mag-Agrár Kft.-ről?
– Vetőmag-termeltetéssel és -értékesítéssel foglalkozunk, de azért ez ennél sokkal többet jelent – kezdte a választ Kovács-Csomor Zsolt. – 250-300 termelővel kötünk fix áras szerződést, nyomon kísérjük a teljes termelési ciklusukat, szaktanácsokkal, igény esetén inputanyagokkal szolgáljuk ki őket. Segítünk a hatóság felé történő vetésbejelentésekben, szemlézésekben, majd természetesen átvesszük (felvásároljuk), tisztítjuk, szárítjuk a megtermelt vetőmagot. A betárolás után a vetőmagot a piaci igények alapján önállóan vagy keverékben fémzároljuk és értékesítjük, illetve leszállítjuk az integrátor partnereknek. Így évente összesen kb. 4000 t gabonát, 1500 tonna szóját dolgozunk fel a vetőmagüzemben, de az aprómag-feldolgozásunk is jelentős; vörösheréből és lucernából, facéliából, mustárból, olajretekből, bükkönyből, bíborheréből, homoki zabból, fűmagból és pohánkából is meghatározóak vagyunk itthon – de akár a teljes európai forgalom tekintetében is jelentős a részarányunk.
– Egy 17 000 m2-es raktárban, méghozzá egy szinte fullon lévő raktárban sétálunk, többek között nagy hazai integrátorok logóit is látva. Ez a mennyiség már nagy forgalmat feltételez. Ekkora lenne a magyar felvevőpiac?
– Azt kell hogy mondjam, sajnos nem. Jelenleg 12–14 ezer hektáron termeltetünk vetőmagot, idehaza, Szlovákiában, Ausztriában és Moldovában, tehát már a termeltetéssel is kinőttük hazánkat – érzékelteti Házi Sándor a piaci nagyságrendeket. – Az általunk megtermeltetett takarónövény-magok adják a magyarországi értékesített mennyiség 60–70%-át. Az előállított vetőmagjaink, keverékeink másik jelentős része a nyugat-európai nemesítőházak, illetve nagykereskedők felé kerülnek kiszállításra. Az exportsiker persze jó hír, de a hazai mezőgazdaság is felvehetne sokkal nagyobb mennyiséget is; nem is feltétlenül a vetőmagszektor növelésének igényét szem előtt tartva mondom ezt, sokkal inkább a talajaink, a vetésforgó, a diverzifikáció és a termésátlagaink érdekében.
– A vetésforgóra, közvetve a biodiverzitásra gondol?
– Sokszor elhangzik, hogy beszűkült a vetésszerkezetünk, és csak négy növénykultúrában gondolkodunk, aminek persze gazdasági és kényelmi okai is vannak. Amíg a kukorica, a kalászosok és az olajosnövények közül a napraforgó és repce termesztése a sokéves gyakorlat alapján működik, és kifizetődő is, addig nehéz rávenni a termelőt a „másképp gondolkodásra”.
– De valóban működik? Az elmúlt év azért sok helyen rácáfolt erre a tapasztalatra.
– Ekkora aszályra azért sem számítani, sem felkészülni nem lehetett – teszi hozzá Kovács-Csomor Zsolt –, mint ami a keleti országrészben megakadályozta a termelést. A következményeket már egyik technológiával sem lehetett volna megakadályozni. Ezért inkább a hosszabb távú gondolkodásra inspirálnánk a termelőket a vetésszerkezet említésekor. Egy pillangós növény beillesztése a sorba a mai műtrágyaárak mellett már számottevő mennyiségű nitrogént tárna fel a talajainkban a következő kultúrának, és ugye miért ne jöhetne utána a „megszokottnak” bélyegzett gabona. Mikor minek nevezi ezt az aktuális trend: hívhatjuk zöldítésnek, takarónövénynek is, de például egy olajretek talajjavító hatása, vagy bármely keverék (legyen az bíborhere, bükköny, homoki zab vagy épp facélia) gyökérrendszerének a kapillárisok kialakításban betöltött szerepe, ezzel a talajbiológia serkentése egyrészt a talajunkat javítja, hosszú távon pedig a túlélési képességét növeli.
Sándor Ildikó
