Január végén ismét megnyílt Magyarország mezőgépipari szakkiállítása, az AGROmashEXPO. Az első nap első szakmai rendezvénye – nem véletlenül – a mikrobiológiai készítményekkel foglalkozott. A beszélgetést dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője moderálta.
A most induló Agro-ökológiai Program (AÖP) olyan lehetőséget teremt mind a készítmények forgalmazóinak, mind az azokat alkalmazó gazdaságok számára, amire korábban nem volt példa sem Magyarországon, sem másutt. Dr. Berényi Üveges Judit, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) projektvezető kutatója hangsúlyozta: a 2023-ban induló programban nem ötéves vállalást teszünk egy technológiai elem alkalmazására, hanem csak egy évre kötelezzük el magunkat, így nem vállalunk túl nagy kockázatot az ökológiai szempontból hasznos gyakorlatok megismerésével.
A mikrobiológiai készítmények jól kombinálhatók az AÖP-ben tehető egyéb vállalásokkal, sőt, azokkal kifejezetten együtt van értelme bevetni a talajbaktériumokat. Ilyen például a mulcshagyás, a művelési számok csökkentése vagy a szántás elhagyása. Ezek mind nagyon kedvező feltételeket teremtenek azoknak a parányoknak, amelyek a fennmaradásukhoz szerves anyagot és bolygatatlan talajt igényelnek. „Mindig a talajhoz és az elérendő céljainkhoz válasszunk készítményt, és ügyeljünk az előírt kijuttatási technológia követésére” – utalt a szakember arra, hogy talajtípusonként, művelésmódonként és kultúrnövényenként is változik, melyik organizmus válik be. Bár a baktériumok nagyon rugalmas genetikai szerkezettel bírnak, és jól alkalmazkodnak az adott helyszín táplálékkínálatához, sivár földbe, rossz technikával kiadva nem sokra megyünk velük.
Dr. Biró Borbála éppen ezért a talaj biomjának védelmére szólított fel. Az MTA doktora a talajegészség terén megkerülhetetlen szaktekintélynek számít. Ő a talajt egy egységes szuperorganizmusnak látja, amelyben számos vad törzs teszi a dolgát és küzd az életben maradásért. A mezőgazdáknak ezt a hatalmas élőlényt épp olyan gonddal kellene kezelniük, mint az állataikat. Ha csak a makroelemek visszapótlását biztosítjuk, akkor a haszonnövények a „funkcionális éhezés” jeleit mutatják: a mikro- és nyomelemek hiánya fejlődési zavarokat okoz.
A baktériumok és gombák a talaj lebontó szervezetei, de sokkal többet tudnak, mint pusztán felszabadítani a növények számára elérhetetlen tápelemeket. Enzimeket, hormonokat termelnek, kölcsönösen hasznos kapcsolatokat építenek ki a növényekkel, poliszacharidjaikkal összeragasztják a talajszemcséket, azaz szerkezetet adnak neki, antagonistái és parazitálói kórokozó mikroorganizmusoknak, és még sorolhatnák… „A gyökér a legjobb oltóanyag, és a talaj 30-60 centis rétege az, ami mikobiológiailag igazán aktív. Ezért az élő talajtakarásnál nincs jobb a föld számára” – mutatott rá a szakember.
Pólya Márton egy Nébih által felügyelt, 10 éves tartamkísérlet vezetője, amelynek az volt a célja, hogy hiteles adatokat kapjunk arról, mint tudnak az egyes készítmények. Az elmúlt 6 év alapján 10-14 százalékos hozamjavulást lehet várni egy biológiai készítményekkel kezelt állománytól, amennyiben a technológiai előírásoknak megfelelően jártunk el, sőt, a minőségi paraméterekben (pl. csőhossz) is előnyös változásokat tapasztaltak. „A talajszerkezet javulását sajnos nem vonták be a kísérletbe, amit fájlalok, mert minden bizonnyal kimutatható lenne” – tette hozzá a szakember.
Madarász István, az Agrárminisztérium, Agrárstratégiai Koordinációs Osztályának vezetője elmondta, hogy az AÖP az unió Zöld Megállapodás stratégiájába illeszkedik, a szaktárca hosszabb távon talajszerkezetjavulást, jobb vízvisszatartó képességet, aszálynak és zivataroknak ellenállóbb felszínt, és sokszínűbb mezőgazdasági tájképet vár az intézkedésektől. Úgy vélte, az előírások betartásával win-win helyzet alakul ki az agrárpolitikai célok és a gazdálkodás eredményessége között. „A gazdálkodók minden évben szabadon válogathatnak az alkalmazható gyakorlatok palettájáról. Csak arra kell ügyelni, hogy az agrár-környezetgazdálkodással ellentétben itt nem lehatárolt területeket (KET) viszünk be a programba, hanem a teljes gazdaságot” – intett.
A Mezőhír februári lapszáma kiemelten foglalkozik a témával. Keresse benne az „Agro-ökológiai vállalások és a döntés ára” című írásunkat, melyben a gazdálkodók szándékait, az elnyerhető támogatási összegeket, a mikrobiológiai készítmények gyártási kapacitásait, illetve ezen termékek áralakulását jártuk körbe. A cikk ezen a médiafelületen is olvasható lesz.
