Nemcsak hogy elképesztően egészséges, könnyen és igen jövedelmezően termeszthető számos magyarországi termőhelyen, de piaca is van, hiszen világszerte az egyik legnépszerűbb és legfontosabb élelmiszer-alapanyagként tartja nyilván még az ENSZ is. A batáta ráadásul itthon sem ismeretlen: már a múlt század elején meglátták benne a lehetőséget, de akkor a kibontakozást elsodorták a háborúk. Most azonban minden korábbinál nagyobb lendületet vesz ennek az egzotikus, ugyanakkor rendkívül hasznos és tápláló növénynek a termesztése.
Százhúsz éves Csipkerózsika-álmából ébred új életre azt édesburgonya-termesztés Csongrád-Csanád megye déli csücskében – írja friss riportjában az Agrárágazat. Rá is fér a homokhátság településeire, Ásotthalomra és környékére a Váraljai testvérek, Tamás és László, a Bivalyos Tanya Kft. mint szaporítóanyag-előállító vezetői által kibontakoztatott folyamat. Ezt a vidéket az ország 25 leghátrányosabb helyzetű közé sorolja a hazai településpolitika, így a növénytermesztés és most már a -feldolgozás fejlesztése munkahelyteremtést, a vidék megtartóképességének erősítését jelenti.
– Mindez ma újnak számít, pedig már a múlt század elején is folytak igen előrehaladott kísérletek, és voltak technológiai leírások az édesburgonya termesztéséről. Az első hullámot elvitte az első, a 40-es évekre érkező második hullámot a második világháború, és a növény termesztése olyannyira feledésbe merült, hogy amikor édesapánk megkérdezte az akkori gödöllői agráregyetemet, azt felelték neki: ez a növény itthon nem termeszthető – mosolyogja meg a múlt e ma már valóban meghaladottnak számító epizódját Váraljai László.
Ahány termőterület, annyiféle íz
Édesapjuk, Dénes amolyan „agrárezermester”. – Kísérletező kedvénél csak a kitartása nagyobb. Hobbiból próbálkozott különféle növényekkel, batátával, spárgával és egyebekkel, de nagyon elszántan. Minden maga csinált, de minden megszerzett tapasztalatot, technológiai ismeretet megosztott a gazdatársakkal. Sőt, a szaporítóanyagot is ingyen adta a többieknek, csak hogy lendületet kapjon a termesztése. Így kezdődött a mi számunkra a történet, és mi most voltaképpen ugyanezt tesszük. Termesztünk és kísérletezünk, bemutatókat, kóstolókat tartunk, és szeretnénk bemutatni, eljuttatni az édesburgonya-termesztésből eredő előnyöket az ország más területeinek gazdáihoz – mondja László.
A batáta az utóbbi években kétségkívül egyre inkább „jön fel”. Ez persze elsősorban Európában igaz: az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) az emberiség szempontjából a világ 6. legfontosabb és a 13. legnagyobb termőterülettel bíró élelmiszer-alapanyagként tartja számon (ami nem csoda, lásd mellékletünket!), termeszthetőségi és élettani jellemzői miatt. Az utóbbi évtizedekben kinőtte hagyományos termőhelyeit, megjelent Görög- és Olaszországban, Portugáliában, és pár éve egyre nagyobb ütemben hódít Magyarországon is. S ami ezen a kontinensen eleinte amolyan gasztronómiai különlegességnek számított csak, az ma egyre nagyobb teret kap a zöldségesek pultjain. Ma már nemcsak a batátachipsek, előételek kerülnek fel egyre több magyar asztalára, hanem a pürék, főtt és sült köretek, salátaváltozatok.
S ahány termőterület, annyiféle jellemző: más íz, más bőrszín, más termékenység, méret… – abban azonban nincs vita itthon sem, hogy jövedelmezően előállítható szulákféle.
– Édesapánk szemlélete is abból indult ki, amiből a miénk: hogy ami a homokon képes jól teremni, azzal az itt élők érdekében muszáj foglalkozni – teszi hozzá Tamás, László bátyja, aki egyetért testvérével abban, hogy Ásotthalom ma már a batáta „fővárosának” számít Magyarországon. – Itt alapvetően két fajtával dolgozunk, amiből az egyik apukánk nevéhez fűződik: az Ásotthalmi-12 nyilvántartott, állami fajta már.
Tamásék elmondásából valóban éppen ide való növénytechnológia rajzolódik ki. Az édesburgonya elsősorban a félig löszös-agyagos talajt kedveli – ezért ideális ezen a vidéken. Termesztése alapvetően a gumós zöldségekéhez – répa, karalábé, burgonya, cukorrépa – hasonlít, s hasonló a kiszolgáló logisztika is. A szaporítóanyagot május vége felé ültetik ki, a megfelelő talaj-előkészítés után. Fóliás, bakhátas megoldásra inkább kötöttebb talajokon van szükség – ez persze a költségesebb is. A csepegtető locsolást kedvelő metódus segíti a költségkímélő termesztést, és a növényvédelem sem jelent megoldhatatlan feladatot. Sok kártevője még meg sem jelent nálunk, a gyomok mellett a legtöbb gondot legfeljebb vírusok jelentik – ezért is fontos az ellenőrzött, egészséges szaporítóanyag–, illetve a lombra-gumóra járó vadak. Termesztésének két kritikus pontja: kiültetése és betakarításának végfázisai nem könnyen gépesíthetők vagy csak (ma még) aránytalan nagyságrendű beruházással.
– Egyébként kifejezetten jól fejlődő, a talajt jól fogó növény. Figyelni kell rá, mint minden haszonnövényre, de kimondottan stabil termeszthetőségű. Igaz, egyre gyűlik az a szaktudás is, ami mindezt megalapozza már Magyarországon is.
Szép summa ezen a vidéken
Mindez valóban vonzóan hangzik, de hogyan állunk a jövedelmezőséggel? Váraljai Lászlóék erre is kapásból adják a választ. – Itthon 20 tonnás hektáronkénti terméstől már jövedelmező. Nem is ez a cél, hanem a 30-40 tonnás termések. Ezt úgy kalkuláljuk, hogy egy tő 4-5 kötéssel 0,70–1,5 kiló termést hoz, de egy tő könnyen eléri a 2 kiló feletti termést is. Ez egy hektárra 30 ezres tőszámmal számítva jelenleg (a beszélgetést 2022. november elején rögzítettük – KZ) 8-10 milliós bevételt termel. Úgy, hogy művelési költségre 1-3, szaporítóanyagra 2,5 millióval számolunk, ez egy 10 hektáros gazdaságban durván 40 milliós jövedelmet jelent, ami ezen a vidéken is szép summa. Még akkor is, ha nem érdemes tagadni, hogy bizony megköveteli a szorgalmat, a fegyelmezett technológiát, a körültekintést és a folyamatos tanulást – zárja a kört László. A testvérek – a szójával való összevetést felvető kérdésükre – abban is egyetértenek, hogy a csak jövedelemorientált szemlélet ebben a szegmensben sem szerencsés. – Akiket csak az vonz, hogy relatíve kevés inputanyagot igényel, és nagyon jövedelmező lehet, azoknak érdemes figyelniük arra, hogy a batátatermesztés is hosszú távon elsajátítható műfaj – figyelmeztet László. De azért kedvcsinálónak az édesburgonya egy további gazdasági előnyét említi fel. – Miután nemcsak itthon, hanem Európa-szerte egyre felkapottabb, a növény exportkilátásai is folyamatosan jók. Európa batátabehozatalra kényszerül, főleg Amerikából, így nagyon nagy lehetőségek vannak abban, ha ezt az importot Európán belüli, például magyar áruval helyettesítjük.
A jelenleginél nagyobb volumenű exportpiaci nyitáshoz arra is szükség lesz, hogy a ma még igen csekély: hivatalosan 120, valóságosan durván 300 hektárra becsülhető termőterület nőjön. Az említett 40 tonnás hozam nemcsak elérhető itthon, de ráadásul Váraljaiék meggyőződése szerint meg is tartható, és világszínvonalúnak számít. Ebből a hatékonyságból az is következik, hogy a magyar áru versenyképes lehet az európai külpiacokon. – Erre a trendre utal részben az is, hogy már a belföldi fogyasztás is nő. Az általában október első dekádjától novemberig betakarított magyar áru december-januárra elfogy, onnantól mi is külföldi árut szállítunk a boltokba. Tehát itt is van növekedési lehetőség, hiszen a hazai igények mindössze 10 százalékát vagyunk képesek kielégíteni.
Ásotthalmi riportutunk során azt is megkérdezzük Váraljaiéktól, milyen esélyei vannak egy tágabb integrációnak. – Tavaly nyolcállomásos körutat szerveztünk azért, hogy az édesburgonya-termesztés iránt érdeklődő gazdákkal találkozhassunk. Nagy az érdeklődés, ezt mindenütt tapasztaljuk, volt, ahová száztízen jöttek el, ami nagy szó ilyen rendezvényeken – mondja László. Tamás hozzáteszi: örömmel tapasztalták, hogy a termelők között nem a harcos konkurencia, hanem a fejlődés, növekedést célzó együttműködés szelleme az erősebb. – Ahhoz, hogy érdemben kitörjünk a hazai és külföldi piacokra, tényleg nagyszabású összefogás kell. Ez a mi részünkről, ahogy említettük, kezdettől megvan. Természetesen a mi vállalkozásunk is abból él, hogy szaporítóanyagot ad el, de ami a szaktudást, a szervezést és a tudás, a tapasztalatok megosztását illeti, abban már rég meglévő együttműködés van – mondja László. Ezt még egyikük sem nevezi klasszikus értelemben vett integrációnak. – Épül a szervezett együttműködés, és természetesen máris léteznek felvásárlási megállapodások. Azt gondoljuk, hogy a termőterület növekedésével mindez majd más területekre is kiterjed.
Országos érdeklődés
Ez a területnövekedés – ha hihetünk a Váraljai testvérek óvatos prognózisának – még odébb van. Ők úgy vélik, pár év is kell hozzá, hogy tízszeres, azaz durván a 3 ezer hektárt megközelítő nagyságban folyjon idehaza a batátatermesztés. – Évente az ötödével nő a mi becsléseink szerint a termőterület. Mint mondtuk, a hivatalos és a valós területméret között nagy az eltérés, nem tudunk pontos számokat. De a növekedés abból is jól lemérhető, hogy míg szaporítóanyagban pár éve csak néhány ezer darabot rendeltek tőlünk, addig ma már milliószámra keresik. Ahhoz, hogy eredményes integráció szülessen, mindez kell is. Az adott termőterületnek megfelelő fajtaválasztás, az egészséges és jó minőségű szaporítóanyag, a technológiai gyakorlatok egyeztetése és végül a felvásárlás, az értékesítés során megvalósuló közös fellépés, érdekérvényesítés szerintem menni fog, mert nemcsak itt, Ásotthalom térségében, hanem országosan érződik az együttműködésre való készség – teszi hozzá Tamás.
Erre már csak azért is szükség lesz, mert a nagyobb piaci részvételhez nagyobb mennyiség, állandó minőség szükséges. – Ehhez pedig gépesíteni kell, amihez tőke és területnagyság szükséges. Elvileg már 2-3 hektártól elindulhat a gépi munka, de ebben ezer kérdés van. Hogy csak egyet mondjak, az édesburgonyát ferdén kell ültetni, nagyon sokat számít ennek a technikája a sikeres érés szempontjából. Lehet gépesíteni, de akkor profi berendezés kell, és még amellett is szükség lesz a szoros emberi felügyeletre. És akkor még nem beszéltünk a megfelelő kiszolgáló logisztikáról, tárolásról… – mondja László. A batáta egyébként ebből a szempontból sem egy „nehéz eset”: jól tárolható, megfelelő tárolási körülmények esetén hónapok múltán is kifogástalanul értékesíthető. Ennek az egyik fogása az, hogy a beérkező terményt 30 fokra melegítik, az így keletkező meleg és párás környezetben begyógyulnak, lezárulnak a gumók bőrsérülései, nem alakul ki a későbbi, a minőséget rontó fonnyadás, rothadás.
Munkahelyet is teremt
Ásotthalmon egyébként nemcsak a Váraljai Dénes által szervezett baráti kör él még mindig elevenen. Ma már a község is jelentős erőkkel segítik ezt a szegmenst is – nem véletlenül. Az édesburgonya-termesztés ma közvetlenül 15 család, közvetetten 50 termelő jövedelmét, életszínvonalát teremti meg, és folyamatosan terjed a térségben. Sőt, Ásotthalmon ma már kis üzem is bizonyítja, hogy van értelme a feldolgozás felé is konkrét lépéseket tenni. – A homokon ez sokaknak aranyat jelent, mert más, különösen a klímaváltozás következményeként, egyre kevésbé termeszthető sikerrel errefelé. Mindenhonnan, ahová szaporítóanyagot szállítunk, csak jót hallunk a batátáról, és sosem a szólamok szintjén. Az itteni feldolgozó pedig már olyan termékeket készít – egészséges, helyi alapanyagból származó batátachipset például –, amik a mai fogyasztási kultúrában kiválóan, magas hozzáadott értékkel kerülnek forgalomba. Az ilyen kis üzemek nagy előremutató, új fejezetei a hazai édesburgonyának.
EZÉRT SZUPERÉLELMISZER! Az édesburgonyát – amint a nevét viselő portál írja – hamar a szuperélelmiszerek csoportjába emelték. Eleinte kiemelkedő béta-karotin forrásként és alacsony glikémiás terhelésű élelmiszerként vonult be a köztudatba (glikémiás index az a számérték, ami a táplálék besorolását jelenti 0–100-ig a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján. A batáta glikémiás indexe például 33, míg a hagyományos burgonyáé 90; más szóval ideális táplálék a 2-es típusú cukorbetegeknek, mert segít a vércukorszint alacsonyan tartásában – a szerk.), de valójában az előnyeit összegző listák még ma sem véglegesek, annyi kedvező vonása van a táplálkozásunkra. Például kedvező hatással van az emésztőrendszerre, már egy kisebb, 100-150 grammos, a bőrével együtt elfogyasztott darab jó részét fedezi az ajánlott napi rostbevitelnek, ami kedvező hatással van az emésztésre. (Itt nem árt az óvatosság, miután a nem hazai, import édesburgonyát sokszor csírázásgátló szerekkel kezelik. Ezért is érdemes a hazai, különösen a biotermesztésű termékeket keresni!) Az édesburgonya továbbá a zöldségek és gyümölcsök között legnagyobb mennyiségben tartalmazza a béta-karotint, egy rendkívül hasznos antioxidánst, ami csökkenti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A béta-karotin ugyancsak nagyon jó hatással van a szem egészségére: az A-vitamin (retinol) előanyagaként jót tesz a fotoreceptorok egészségének, C- és E-vitamin-tartalma révén segít a szem degeneratív károsodásának megakadályozásában. Mindemellett a batáta segíthet a PMS-es nőknek a hangulatváltozások és a görcsök csökkentésében; növényi alapú vastartalma szignifikánsan növeli a termékenységet, javítja a hormonháztartást terhesség és szoptatás alatt; segíti az alvást, az izommozgást, a tanulási és memóriazavar csökkentését, a krónikus gyulladások leküzdését. Sőt, a levele is ehető...
