A KSH legfrissebb számai is azt támasztják alá, hogy egy gyenge kukoricatermés döntő befolyással tud lenni élelmiszer-kereskedelmi egyenlegünkre.
Jelentős forintromlás
A KSH legfrissebb gyorsjelentése szerint külkereskedelmi egyenlegünk a januártól októberig tartó időszakban 8,7 milliárd euróval romlott, a hiány 6,7 milliárd eurót tett ki. A kivitt termékmennyiség 5,5, a behozottaké 5,9%-kal emelkedett. Az export forintban mért árszínvonala 24, az importé 33%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. Fizetőeszközünk az euróhoz képest 8,6, a dollárhoz viszonyítva 23%-kal gyengült ebben a 10 hónapban.
Ha csak az októbert tekintjük, akkor a kivitel értéke 12,5 milliárd euró (5192 milliárd forint), a behozatalé 13,4 milliárd euró (5549 milliárd forint) volt. A termék-külkereskedelmi egyenleg 502 millió euróval romlott az előző évi októberhez mérten. Ebben a hónapban a forint árfolyama az euróval szemben 16, a dollárral szemben 37%-kal gyengült.
Meglátszik a kukoricahiány
Az élelmiszerek, italok, dohány csak kis szegmensét képezik külkereskedelmünknek. Exportunkat a járművek, villamos gépek, műszerek dominálják, míg importunkban a villamos gépek, műszerek és a földgáz viszik a prímet. Az általános termékforgalmi egyenlegen mindenesetre rontott, hogy élelmiszerből és italból a kivitt termékmennyiség 12%-kal csökkent idén októberben 2021-hez viszonyítva, miközben a behozott mennyiség ugyanennyivel nőtt. Mindkét oldalon döntően a gabona és gabonakészítmények határozták meg a változás irányát. Azazegy gyenge kukoricatermés döntő befolyással tud lenni élelmiszer-kereskedelmi egyenlegünkre. Az idei aszály után jövőre még szomorúbb számokat olvashatunk majd a KSH gyorsjelentésében.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) számai szerint 2022 első három negyedévében a gabonafélék exportértéke 6,7 százalékkal emelkedett, de a kivitt mennyiség közel 30%-kal esett az előző évihez képest. A gabonafélék külkereskedelmének aktívuma csaknem 20%-kal csökkent, 910,4 millió euró lett az egy évvel korábbi 1130 millió euró után.
Ezen túlmenően az exportoldali forgalomcsökkenést a hús és húskészítmény, míg az importoldali forgalomnövekedést az állati takarmány termékcsoport forgalma is befolyásolta. Fizetőeszközünk gyengülése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szójához és a takarmánykiegészítőkhöz drágán jutottunk hozzá, állatállományunk zsugorodása pedig a piacra vihető húsmennyiséget fogta vissza.
Az AKI számai szerint az első három negyedévben a húsfélék árucsoport exportértéke 11,1 százalékkal, importértéke 40,3 százalékkal több volt, mint 2021-ben. Az aktívum (323,2 millió euró) 16,4 százalékkal romlott az egy évvel korábbihoz képest.
