Szakcikkem arra keresi a választ, hogy biomelléktermékek, illetve -anyagok használatával milyen kedvező hatásokat idézhetünk elő a növényekben, elsősorban paprika- és paradicsomnövényben. Lényegében a vegyszermentes ökológiai tápanyag-utánpótlás hasznos kiegészítőjét keresem és vizsgálom meg vegyszermentes környezetben. Milyen módon növelhető a hozam úgy, hogy a környezetünket ne terheljük túl? Ezeknek a megoldásoknak a lehetőségét kutatom saját vegyszermentes gazdaságomban, ahol a termesztési feltételek nem feltétlenül kedvezőek a paprika és paradicsom hajtatásához.
Ökológiai tápanyagellátás
Az ökológiai termesztésben kizárólag olyan anyagokat használhatunk fel növényi táplálásra, amelyek 100%-os biztonsággal vegyszermentesek és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. adatbázisos listáján szerepelnek. A szerves anyagok nélküli termesztés nem képzelhető el. A nem nagyüzemi viszonyok között létrejött állati trágyák, növényi komposztok és egyéb természetes növényi termékek, valamint zöldtrágya jöhet számításba. Minél kisebb a gazdaság, annál jobban előtérbe kerülnek a szerves módszerek. Mindenféle nagyüzemben képződött trágyaanyag nem alkalmazható. A felhasznált trágyák, ellentétben a műtrágyákkal, nem azonnal hatnak. A szerves anyagoknak a hasznos mikroorganizmusok munkája során, a mineralizációs folyamatoknak köszönhetően általában hónapokra vagy évekre van szükségük, mire hasznosulnak. Általában a jó minőségben érett növényi komposztokból is megfelelő idő után jut tápanyagokhoz a növény. Ugyanakkor bizonyos biogazdaságokban engedélyezett szervestrágya-pelleteknek is szintén időre van szükségük, mire felvehető formában hasznosítani tudja ezeket a növény. Mégis hogyan gyorsítható a hasznos, vegyszermentes szerves anyagok mineralizációja? Írásom erre keresi a választ!
A kutatás
Az általam megvizsgált anyag a kakaóhéj (Theobroma cacao), amely a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szerint ökológiai gazdálkodásban engedélyezett és alkalmazható növényi eredetű melléktermék. A vizsgálatot kimondottan magas nátriumtartalommal rendelkező területen végeztem el, ahol a szikesedési viszonyok kedvezőtlenek a zöldségtermesztésre. A kísérlet helye Sárszentmihály, Fejér megyében található település szőlőhegy részén található. A kutatást hajtatott körülmények között végeztem el, fűtetlen fóliasátorban, korszerűtlen, alacsony légtérrel rendelkező berendezésekben, 2018-ban. Alapvetően paprikán és paradicsomnövényeknél vizsgáltam a készítmények növényre gyakorolt hatását. Mindkét növény esetében figyeltem a termések darabszámát, valamint a hozamot, a piacos termések tömegét, az átlagtömeg alakulását, ezenkívül az egyéb kedvező növénytani hatásokat is feljegyeztem.
Úgy állítottam be a kísérletet, hogy 50-50 növényen végeztem el a vizsgálatokat, az ismétléseket random módszer szerint végeztem. Paprikából 5 db/m2, paradicsomnál 3 db/m2 növényt helyeztem el kísérletre. A felvételezéseket 8 alkalommal hajtottam végre. A növények tápanyagellátását, valamint a növényvédelmi munkálatokat alapvetően ökológiai módszer szerint végeztem el. A növényeknél fekete fóliás mulcstakarást alkalmaztam, amit a paradicsomnál fehér fátyolfóliával is kiegészítettem.
Kakaóhéjból 0,25 kg/m2-t juttattam ki a területre, amelyet rotációs kapával beforgattam még ültetés előtt. A két növény esetében két eljárást: a kezeltet, valamint a kontrollt állítottam be. Minden növényt egységesen és azonosan kezeltem, nem volt semmiféle differencia; csak a kezelt kapott kakaóhéjból, a kontroll viszont nem. Fontos kihangsúlyozni, hogy a kakaóhéjjal történő talajkezelést követően a talajt alaposan beöntöztem; ez rendkívül fontos!
Eredmények
A kezelések mindkét növénynél kedvezően befolyásolták a növény teljesítőképességét. Paprikánál remek terméskötést tapasztaltam, virágledobás alig volt érezhető, valamint a kezelések hatására 23%-kal növekedett a kötések száma. Az átlagos terméshozam nagymértékben emelkedett a kezeléseknek köszönhetően, valamint az értékesíthető termések részaránya is több volt a kezelt parcellákon. A kezelések mintegy 21%-kal növelték az átlagos bogyótömeget. A növények nem nyúltak meg, sokkal tömörebb növényekről több paprikát tudtam leszedni, és ezek a termések igen jó ízűek voltak, eltarthatóságuk is kedvezőbb volt, mint a kontroll növényeknél.
A paprikahajtatás egyik legsarkalatosabb pontja a csúcsrothadásos (kalciumhiány tünete) termések jelenléte. Magát a jelenséget sok minden ki tudja váltani, a gyakorlatban többnyire ez mégsem a kalciumhiányra utal, hanem inkább a helytelen vagy rossz termesztési viszonyokra, túltrágyázásra és a toxikus sók jelenlétére a talajban. Érdekes módon a kezelések nagyon hatékonynak bizonyultak ez ellen, mert alig tapasztaltam csúcsfoltos terméseket. A paprikanövények nagyon jó erőnlétben voltak, és a növények jól ki tudták nevelni terméseiket.
Hasonlóan jó eredményeket kaptam paradicsomnövénynél is, itt még jobban kötöttek a virágok, és jóval több bogyót adtak a kezelt növények, mint a kontroll. Az átlagtermés jelentős mértékben javult a kontrollal szemben, valamint a piacos termések arányát is növelni tudtuk. Az átlagos bogyótömeg is növekedett a kezelések hatására. A paradicsomhajtatásban megkerülhetetlen tényező, hogy szép fürtöket tudjunk köttetni a növénnyel, és azokat ki is tudjuk nevelni. Sajnos a külső tényezők, valamint a fennálló negatív edafikus viszonyok miatt a kontroll növényeknél sok volt a hiányos fürt, vagyis nem tudta szépen bekötni a fürtjeit a növény.
Tapasztalataim szerint a kezelt paradicsomoknál nagyon szépen kijöttek a fürtök, s azokon szép bogyók növekedtek. Egyébként a hajtatásban paradicsomra alapvetően jellemző a kötéshiány, sőt, amikor a 4-5 fürt is beköt, úgy szinte teljesen leterhelődik a növény, és ilyenkor jönnek ki a talajhibák, ekkor van az, hogy akármit is teszünk, nem köt a növény. A kísérletemben végig szépen s jól kötöttek a növények, megfelelő virágszámmal. A termés, összehasonlítva a kontrollal, nagyon jó ízű volt, továbbá az eltarthatóság is növekedett. Az esetleges hiánybetegségek nem voltak jellemzőek a kutatásom során.
A paradicsomoknál az ízközök nem nyúltak meg, és a színeződés is rendben lezajlott. Remek, kompakt növények jelenlétét figyeltem meg az egész tenyészidő során. Általános megfigyelésként a kezelésben részesített területeken erősebb és intenzívebb növekedést tapasztaltam. A növények a kezelések hatására sokkal egyenletesebben fejlődtek a kontrollhoz képest. Ez az egyenletesség nagyon meghatározó jelentőségű volt mindkét állományra nézve. A gyors növekedése eredményeként „ki tudtak nőni a kártevők foga alól” a növények.
Kutatásaim alapján a vizsgált a kakaóhéj jelentős, kedvező hatást gyakorolt az állományra, még szikes körülmények között is növekedett a hozam, javult a minőség, továbbá a stresszorokkal szembeni ellenállóság is lényegesen emelkedett. Elősorban az abiotikus, a káros nátriumsóval szembeni ellenállóság volt igen jellemző. Természetesen a kakaóhéj (mint növényi melléktermék) nem old meg minden szakmai nehézséget, de használata során sok problémára adhat megoldást.
Mindig a technológia és az ökológiai egyensúly figyelembevételével érdemes használni ezeket az anyagokat. Úgy gondolom, hogy nem érdemes többet adagolnunk, a melléktermékből, elegendő a 25 dkg/m2 is, mert ennél nagyobb mennyiség alkalmazása már nem lenne rentábilis, ugyanakkor minden bio-, valamint vegyszermentes termelőnek javaslom használatát.
Összességében elmondhatom, hogy a kakaóhéj mint trágyázószerként használt növényi eredetű melléktermék kedvező hatású növényi trágya, ugyanakkor csak kiegészítő lehet, mert önmagában csak csekély hatása van. Ahol viszont rendszeres, állati eredetű szervestrágyázást folytatnak, ott igen nagy hatása lehet, hiszen katalizátorként mobilizálja a növény számára felvehető hasznos tápelemeket, ezzel pedig nő a hozam, és javul a termés minősége. Fontos hangsúlyozni, hogy az általam alkalmazott környezetben és technológiában jó eredményeket értem el, ahol azonban jó minőségű a termőtalaj, ott akár a növények hozama, valamint minősége is sokkal jobb lehet.
Egyéb eredményekés következtetések
Kísérleteim eredményesek voltak, következésképp a mai, nagyon költséges tápanyagellátás mellett azoknak a kollégáimnak is ajánlani tudom ezt az eljárást, akik ősszel csak istállótrágyázást végeznek. Jól tudjuk, az érett istállótrágya hatása 4-5 évig érvényesül, ugyanakkor a benne lévő hasznos tápelemek mineralizációja csak lassan megy végbe, ellenben a piacon található fermentált trágyapelletekkel, amelyek hatása szinte hónapok alatt érvényesül. Mindezek miatt jó alternatíva lehet a kakaóhéj alkalmazása azokon a helyeken, ahol szervestrágyázást végeztek, de szükség van a tápanyagok mozgósítására. Ilyen esetben a kakaóhéj fehérjetartalma szimbiózisban tudja segíteni az istállótrágya hatását, katalizálja, vagyis gyorsítja a növények számára a tápanyagok feltáródását.
Több ismerősömnek is adtam a kakaóhéjból, és nagyon jó visszajelzések születtek a melléktermék alkalmazásával kapcsolatban többek között olyan helyeken is, ahol nem is végeztek szervestrágyázást. Egyik kertész ismerősöm szervestrágyázást alkalmazott, és mellé kakaóhéjat is adagolt. Elmondása szerint igényes kertészeti növényeknél, uborkánál, paradicsomnál, fehér paprikánál, tojásgyümölcsnél alkalmazva nagyon kedvező hatást gyakorolt a kakaóhéj. Szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó több ismerősömnek is ajánlottam a kakaóhéj mint növényi alapú fehérjetermék alkalmazását. Ők általában műtrágyázni szoktak, de nem minden évben, illetve 4 évente szervestrágyáznak. Szaktanácsaim szerint végezték a melléktermék használatát.
A szakemberek többségének egybevágó megfigyelései szerint a kakaóhéjjal történő kezeléseknek köszönhetően a gyümölcsfák több termést és finomabb gyümölcsöt érleltek. Szőlő esetében is növekedett a hozam, de inkább a termések cukorfoka nőtt jelentősebben. Tapasztalatuk szerint a melléktermék alkalmazása előtti években nem voltak ilyen szép termések. Több ismerősömet, valamint szakembereket is próbáltam több-kevesebb sikerrel rábeszélni a termék használatára, de azok, akiknek adtam, általában mind jó eredményekről számoltak be.
Természetesen voltak szkeptikusok is, de egy helyi előadásomon őket is próbáltam meggyőzni, hiszen egy természetes termékről van szó, amit egyébként állatok takarmányozására is alkalmaznak, így növelve a hasznos természetes fehérjetartalmat. Természetesen szakmailag indokolatlan volna azt magyarázni, hogy a vizsgált növényi melléktermék minden esetben hatékony. Ugyanakkor szakmai tapasztalatom szerint egy lehetséges alternatíva lehet, főleg a kertészeti ágazatokban. Ahol pusztán szervestrágyázást végeznek, ott jó kiegészítő lehet a tápanyag-utánpótlásban, de alkalmazása után minden esetben be kell öntözni a talajt, mert csak ekkor hatékony. A napjainkban igen költséges talajerő-gazdálkodás során annak fontos alappillére lehet ott, ahol alapos szervestrágyázást végeztek, valamint nagy hangsúlyt fektettek az öntözésre.
Megfigyeléseim alapján a kakaóhéjban lévő természetes élesztőgombák és cukrok megfelelő tápanyagot adtak a talaj hasznos mikrobáinak, ezzel jelentősen fokozódott a mineralizáció, 17%-os fehérjetartalma pedig jó stressztoleranciát biztosított a növényeknek, nőtt a hozam, és a minőség is javult.
SZERZŐ: NÉMETH TAMÁS NÖVÉNYORVOS-BIOLÓGUS
