A MezőHír ismét szétnézhetett a szári Csoroszlya Farmon, ahol az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) tartott bemutatót az ökológiai gazdálkodásban is jól használható kalászosokból. Immár 26 búzafajta és 6 tönköly vizsgázik a kisparcellákban. Az aszály ellenére sok szép fajtát láttunk.
Mindent eldöntő genetika
A 265 hektáros, csaknem teljesen átállt biofarm évek óta együttműködik a biológiai kutatást vezető szakemberekkel. Idén már 26 olyan búzafajtát és 6 tönkölyt tesztelnek a kisparcellákban, amelyek gyomelnyomó képességük, betegségellenállóságuk, alkalmazkodó képességük, termőképességük és beltartalmuk alapján ebben a művelésmódban is megállhatják a helyüket. A második éve futó vizsgálat célja, hogy a mind nagyobb területen folyó ökogazdálkodás számára hiteles, hasznos adatokat nyújtson a megfelelő fajtaválasztáshoz. Kemikáliáktól mentes körülmények között ugyanis a növény genetikai háttere teljes egészében eldöntheti, hogy boldogul-e vele a termelő, vagy sem. A tavalyi eredményeket hat helyszínről összegezve itt találja meg a kedves Olvasó.
Vannak kiugró fajták
A hozam esetében a kontrollt a KG Kunhalom adta, minőség esetében a Bánkúti 1201-eshez viszonyították a többi fajtát. Tavaly egyértelmű, fordított arányú összefüggést mutatott a termőképesség és a szemek fehérjetartalma, de néhány helyszínen több olyan búza is akadt, amelyik mind termőképességben, mint a fehérjeszázalékban kiugró teljesítményt nyújtott. Ilyen volt Száron az Activus, az Aurelius, a KG Vitéz, Karcagon az Arnold, Debrecenben a GK Ígéret, az Adesso, vagy maga a KG Kunhalom is. A fajtatesztet vezető Földi Mihály elismerte: bio körülmények között – éppen a szűkös tápanyag-utánpótlás miatt – sokkal nehezebb elérni a malmi minőséget, mint konvencionálisan. A helyszínek felén ezt egyáltalán nem sikerült teljesíteni a vizsgált 21 fajtával. A fuzáriumgomba a kalászok 25-30 százalékán megtalálható volt, de a DON-toxin mennyisége határérték alatt maradt.
Elővetemény és művelésmód
A tápanyag jelenti tehát az egyik legnagyobb kihívást, amin szervestrágyával, illetve megfelelő vetésforgóval lehet segíteni. A homokos-löszös talajú szári gazdaságban a vetésszerkezet 25 százalékát pillangósok (borsó, lucerna, bíborhere) adják, 25 százalékot a kapások (burgonya, napraforgó) tesznek ki, és a terület felén vannak kalászosok (búza, rozs, tönköly) – mondta el a gazdaságvezető, Nobilis Ágoston. A második legnagyobb kihívást a gyomok jelentik, ezek ellen csak gyomfésűvel, mechanikai úton lehet védekezni. Gyomelnyomó képességben az osztrák fajták jobbnak mutatkoztak a hazaiaknál.
Idén a vízhiány jelenti a legsúlyosabb gondot ezen a laza talajon. A kutatás a vízgazdálkodást segítő talajművelési módokra is kiterjed. Száron a lucerna feltörésekor, 5-6 évente szántanak, egyébként sekélyen művelik a talajt, ami grubbert jelent. A kutatók figyelik a talaj nedvességtartalmának alakulását forgatott és előzőleg nem bolygatott talajon. Dr. Berényi Üveges Judit 2021-ben a tízéves adatokkal összevetve azt találta, hogy az év első felében végig kevesebb nedvességet tartalmazott az a talaj, amit előzőleg szántottak, a különbség a szántatlanhoz képest csak augusztusra tűnt el.
Nemesítési kutatás
Ottlétünkkor erős szél fújt, ami a területre gyakran jellemző, meg is mutatta egyes fajták dőlési hajlamát. A „nemes” búzák jól álltak a lökéseket, de a kiskalászú alakorok közül egy-kettő elfeküdt a földön. A tönkék magassága, tömöttsége idén gyengébb volt a kevés víz miatt, de így is szépek voltak, a tönkölyök közül pedig több is hatalmas, hosszú, dús kalászokat fejlesztett. A gabonák idén összességében alacsonyabbak voltak a csapadékhiány miatt. Érdekes nemesítési kísérlet is folyik a helyszínen. Dr Bencze Szilvia egy tönke és durum keresztezés eredményét mutatta be az érdeklődőknek. Az első nemzedék egységesen csupasz szemű lett, magasságra, kalászképre nem is túl heterogén. A kutató célja az, hogy a tönke előnyös alkalmazkodó képességét és rezisztencia-tulajdonságait a durumba átvigye, illetve a durum minőségi jellemzőit a tönke egyéb kiváló beltartalmi paramétereivel kombinálja.
