Amikor tavasszal leszerződtek a zöldborsótermesztők, még azt gondolták, hogy igen jó üzletet kötöttek. A gyárak valóban vonzó árat ajánlottak, hogy fenntartsák a termelést. Mostanra mindkét fél kissé elbizonytalanodott.
Senki nem sejtette
„Elégedett voltam a tavasszal kiharcolt, kilónkénti 200 forintos árral. Tudtam, hogy a költségek elszállása nehezebbé teszi ezt az évet, de hogy ekkora lesz a drágulás áprilistól, azt nem gondoltam volna” – mondja egy Hajdú-Bihar megyei nagygazdaság vezetője. A hazai borsótermelők évről évre megküzdenek az aszályos, hőhullámos időjárással, ami rosszabb feltételek mellett hektáronként 2-3 tonna borsótermést eredményez, sok öntözéssel legfeljebb 6 tonnát – állítja a gazdálkodó. Egy biztos, a mai árak mellett a borsó jövedelmezősége nem versenyképes a gabonákkal. „A borsóra tavasszal leszerződtünk, a gabonát meg most köthetjük le, ilyen euróárfolyam mellett… Bukni azért nem bukunk rajta, de kukoricával, napraforgóval többet keresünk. Borsóval a nyereségünk mindent egybevetve, az elmúlt öt évet nézve átlagos lesz” – sommáz a gazdaságvezető.
Számítottunk az orosz piacra
A költségek emelkedése persze a gyárakat is érinti, és az európai piacon is történt néhány jelentős változás a háború következtében. Uniós szinten eddig a legnagyobb borsókonzerv-vásárló Oroszország volt, ide tavaly 15,8 ezer tonna termék került (+19% vs 2020), míg az Egyesült Királyság felé (a Brexit következtében) 63 százalékkal 8 ezer tonnára csökkent a közösség exportja. Hazánk az EU-n belülre és kívülre összesen 48 ezer tonna borsókonzervet adott el 2021-ben, a gyenge termés miatt ötödével kevesebbet, mint a megelőző évben. Oroszország volt a legjelentősebb felvevőpiacunk, emellett Németországba, Olaszországba, Litvániába és Romániába is szállítottunk konzervet. Tavaly jobb évjárat volt, így konzervből is fokozni tudtuk az eladást az első negyedévben (+14%). Oroszországba és Németországba azonos mennyiséget szállítottunk ki.
Se Anglia, se Oroszország…
Most a Brexit után az Oroszországot sújtó szankciók teszik kérdésessé a z európai borsóeladást. A közösség hagyományosan nagy exportőr ebből a termékből, konzervként, fagyasztva és frissen is exportál belőle. Most viszont két fontos piaca is megbicsaklott, ugyanakkor a török termés is Európában keresheti a helyét. A Kecskeméti Konzerv Kft. ügyvezetője azonban a lengyelektől tart a leginkább. Kovács János így látja a helyzetet:
„A lengyelek nagyon a pozíciónkra törnek. Náluk kevésbé magas a borsó átvételi ára, jobb árat tudtak ajánlani Nyugat-Európának is. Szerencsére extra fine kategóriában nagyon gyengék. Mire a konzerv értékesítése eljön, még sok víz lefolyik a Dunán, a borsóbetakarításból is hátravan még 10 nap. Bízom benne, hogy a szankciók ellenére is jó lesz a piaci helyzet, hiszen a termelésben inkább szűkülés, mint bővülés következett be. A forint-euró árfolyama számunkra nem előny, mivel egy sor alapanyagot – hogy mást ne mondjak, a dobozokat – euróért vásároljuk. Úgy látom, hogy a csemegekukoricában érvényesíthetők lesznek a költségemelkedések, a borsóban viszont a lengyelek megnehezíthetik a dolgunkat.”
Lásd még cikkünket: A konzerviparnak szállítok.
